|
Az 1937-ben alapított francia cég légvédelmi- és vadászrepülőgépek fejlesztésében vett részt, majd - a Renault közreműködésével - a Matra Djettel az autóiparban is letette a névjegyét. Később Ford hajtásláncra is építettek autót, például a kevésbé ismert M530-at. De sokkal közismertebb a la Simcával közösen készített Matra Simca Bagira, amelynek szimpatikus nevét Kipling Dzsungel könyvének kedves Bagirája ihlette.
A Henri Pescarolo, Jackie Stewart és számos más világhírű pilóta és csapatfőnök közreműködésével elért Le Mans-i és Formula 1-es sikerek után a maga idejében forradalmi (első) Renault Espace tervezésében és gyártásában is közreműködött a Matra. Míg a forradalmi francia egyterű a sikert, a Renaultnak gyártott következő autó, az Avantime kis híján a csődöt hozta el a különc francia gyártónak. Amelyet paradox módon az azóta szintén többször csődközelbe került olasz Pininfarina stúdió mentett meg a megsemmisüléstől.
Érdemes volt. 2009-ben a Matra visszakerült francia tulajdonba és megkezdték elektromos járműveik gyártását, köztük azokat a nagyszerű városi közlekedésre született pedeleceiket és elektromos criusereiket, amelyek hamar a villanybringagyártás élvonalába repítették az egykori hadi- és sportautógyártó üzemet. A Matra villanybringák sajnos nagyon drágák és itthon - hivatalosan - nem is kaphatóak. (Bár talán helyesebb is, ha mi, magyarok inkább a szintén kitűnő hazai gyártmányok közül választunk....)
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a Matra sikertörténete mintául szolgálhatna számos olyan hazai cégnek, amelyek menedzsmentjei - megértve az idők és a piac szavát - a környezetpusztító termékek előállításától eljutnak a zöldipar sokrétű piaci kihívásáig. Azt persze nem hiszem, hogy a Paksi Atomerőmű hűlt helyén egyhamar szélerőművek készülhetnek. Viszont például az elektromos bringagyártásba - lehetőség szerint még az állítólag közelgő európai piaci boom előtt - bekapcsolódhatnának a Matrához hasonlóan hosszú és kacskaringós utat megtett magyar kis- és középvállakozások.
Bóday Pál
|
