|
A Lázár János, Szijjártó Péter és Ágh Péter jegyezte
törvénymódosítási indítványra 276 képviselő szavazott igennel, míg
36 nemmel. A javaslat elfogadását a kormánypártiak mellett jobbikos
képviselők támogatták. A parlament a törvény sürgős kihirdetését
kérte az államfőtől.
A Ház ezt megelőzően elutasította Schiffer András javaslatát,
amely bírósági úton tette volna lehetővé az állam részére a
közszférában jó erkölcsbe ütköző módon kifizetett pénzek
visszaszerzését. Az előterjesztést a kormánypártok nem támogatták,
míg az ellenzék egyöntetűen kiállt mellette.
Az Alkotmánybíróság május 6-i határozatában semmisítette meg a
hatálybalépésére visszaható hatállyal a 98 százalékos különadóról
szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005.
január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
A 2005-2009 közötti időszakra befizetett különadó összegét az
adóhatóság visszatéríti az új jogszabály hatályba lépését követő 30
napon belül.
A házszabálytól eltéréssel megtárgyalt fideszes javaslat alapján
a különadó-fizetésre kötelezettek köre kibővül a parlamenti és az
európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a
főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési
alelnökökkel. Lázár János a képviselőkre vonatkozóan indoklásul azt
írta: "a társadalom igazságérzete megköveteli, hogy a politikai élet
ezen vezető képviselői is a közszférában foglalkoztatott más
magánszemélyekkel azonos feltételek mellett vállaljanak részt a
terhekből, tekintettel arra, hogy ezek a magánszemélyek képviselői
jogviszonyuknak a választók akaratából vagy más okból történő
megszűnésével összefüggésben állami források terhére jelentős
bevételhez jutottak".
A törvény rögzíti: a különadó alapjának minősül a
jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy
bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; "ide
nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése
jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított
összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési
kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény
összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét", de
ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint
kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.
Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek,
alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a
köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és
felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti
rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak
esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési
kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében
esedékes szabadságmegváltás, valamint a jogviszony megszűnésekor a
magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az
adófizetési kötelezettség hatálya alá.
Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya
megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat
állapítanak meg. A törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
Breuer Péter
|
