|
Líbiában, amelyet Moammer Kadhafi ezredes már 42 éve irányít, a biztonsági erők 173 embert öltek meg a kormányellenes tüntetések keddi kirobbanása óta a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet adatai szerint.
Az ellenzék fellegvárában, a Tripolitól mintegy ezer kilométerre keletre fekvő Bengáziban a tüntetések már csaknem forradalomba csaptak át. Újságírókat nem engednek be a városba, de a szemtanúk beszámolóiból összeálló kép szerint a forgatókönyv ismétlődik: a rendfenntartók a tüntetők közé lőnek, majd a halottak másnapi temetésére összegyűlő tömegre rálőnek. Ez történt vasárnap is: a biztonsági erők tüzet nyitottak a megmozdulásokban megölt embereket temető tömegre. A véres leszámolások nyomán mintegy ötven líbiai vallási személyiség, értelmiségi és idős törzsi vezető vasárnap felszólította a biztonsági erők tagjait, hogy hagyják abba a mészárlást, mert "az ártatlan emberi lények meggyilkolását" tiltja Isten.
Líbiai megfigyelők szerint nem valószínű egy egyiptomi stílusú, az egész országot átfogó lázadás, mert Kadhafi a kőolajból származó busás jövedelmeknek köszönhetően kezelni tudja a szociális problémákat, emellett az ország nagy részén továbbra is nagy tiszteletnek örvend. Sir Richard Dalson, Nagy-Britannia volt líbiai nagykövete az Independent on Sundaynek adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy Kadhafinak nehezére esne engedményeket tennie a politikai túlélés érdekében.
Az EU soros magyar elnöksége a hét végén megerősítette, hogy a líbiai külügyminisztériumba csütörtökön bekérették Magyarország nagykövetét. Tripoli azzal fenyegetőzött, hogy beszünteti az illegális bevándorlás elleni küzdelemben való részvételét, ha az unió továbbra is "bátorítja" a tüntetéseket - közölte Polner Gergely szóvivő az AFP-vel. A líbiai külügyminisztériumot leginkább Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője bosszantotta fel. Ashton szerdán, azaz az első líbiai tüntetések után felszólította Tripolit, hogy hagyjon fel az erőszakos akciókkal, s engedélyezze a szólásszabadságot.
Törökország repülőgépeket küldött vasárnap Bengáziba, hogy evakuálja a Líbiában dolgozó több száz török állampolgárt. Ausztria egy katonai szállítógépet vezényelt át Máltára, hogy szükség esetén azonnal ki tudja menekíteni állampolgárait, valamint más EU-tagállamok és arab országok állampolgárait.
A Perzsa-öbölben, az V. amerikai flotta főhadiszállásául szolgáló Bahreinben is folytatódtak a politikai rendszer liberalizálását követelő tüntetések. El-Manamában több százan töltötték az éjszakát a Gyöngy téren, miután a koronaherceg parancsára kivonultak a rendőri és katonai alakulatok a fővárosból. A síita ellenzék vezetői még fontolgatják, hogy elfogadják-e a kormányzat javaslatát a tárgyalások megkezdésére. Egyelőre nincsenek közvetlen tárgyalások a felek között.
Az egyiptomi és tunéziai események láttán felbátorodott ellenzékiek Gyöngy téri demonstrációját csütörtökön és pénteken fegyveres rendfenntartó erők zavarták szét. Csütörtök hajnalban három embert öltek meg és 231-et sebesítettek meg a fegyverüket használó rohamrendőrök, pénteken pedig katonák lőttek a tömegbe, aminek következtében 95 ember sebesült meg. Letartóztatták a jemeni szeparatista Déli Mozgalom vezetőjét vasárnap Ádenben, a fővárosban, Szanaában pedig lövések dördültek el az egyetemi campusnál, noha a rohamrendőröknek sikerült egymástól elszigetelniük a rendszerellenes tiltakozókat és a kormánypárti tüntetőket. Ibb és Taizz városban továbbra is százak tartanak ülősztrájkot, követelve Ali Abdalláh Száleh elnök távozását. Ádenben megszigorították a biztonsági intézkedéseket, a fontosabb utcákon vasárnap harckocsik és páncélozott járművek jelentek meg. Az államfő vasárnap ismét párbeszédre szólította fel az ellenzéket, s az öt ember életét követelő hétvégi tüntetésekért "a rendszeren és a törvényen kívül álló elemeket" tette felelőssé.
Több ezren tüntettek vasárnap Marokkóban is. A főváros, Rabat egyikterén kétezren, Casablancában pedig több mint ezren gyűltek össze,hogy békés demonstráción követeljenek politikai reformokat és akirály jogköreinek korlátozását. Az arab világot megrázó tüntetéseksorán Marokkóban először vonultak utcára elégedetlenkedők. Elemzőkszerint Marokkóban kevéssé valószínű a rendszer összeomlása. Bár azegyenlőtlenségek meglehetősen mélyek, a reformokat bevezető királytszéles körben tisztelik Marokkóban. Pár hét viszonylagos nyugalom után ismét utcákra vonultak akormányellenes tüntetők Tuniszban is. Tunézia fővárosában vasárnapmár második napja tüntettek az átmeneti kormány lemondását, egyalkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és a parlamenti rendszerbevezetését követelő tunéziaiak, akik egyre csalódottabbak a bűnözésrobbanásszerű terjedése és a szegények megsegítését célzó elégtelenkormányzati intézkedések miatt. Bár a kormány figyelmeztetett atömegtüntetések tilalmára, a miniszterelnöki hivatal előtt vasárnapmintegy 40 ezren követelték a kormány lemondását és a bérekemelését. Két katonai helikopter alacsonyan körözött a tömeg felett,a rendfenntartók pedig a levegőbe lőttek, de a tüntetők a téren maradtak.
Breuer Péter
|
