|
Az oroszországi föderáció üléstermében tartott rendezvényre 44 országból jöttek résztvevők, ahol felszólalt Hanti Vilmos az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége – Antifasiszta Szövetség (FIR) alelnöke is, aki egyben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége –Összefogás a Demokráciáért (MEASZ) elnöke.
Hanti Vilmos felszólalásában következőket mondotta:
Tisztelt Konferencia! Antifasiszta Barátaim!
Engedjék meg, hogy átadjam Önöknek e nagyjelentőségű konferencia szervezőinek és résztvevőinek az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége –Antifasiszta Szövetség (FIR) és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége –Összefogás a Demokráciáért (MEASZ) üdvözletét, jókívánságait.
Nagyon köszönöm az Előkészítő Bizottságnak és személy szerint S.M. Mironov úrnak, az Orosz Föderáció Szövetségi Gyűlése Szövetségi Tanácsa elnökének, hogy megtisztelték a nemzetközi és a magyar szervezetemet a meghívással.
Ebben a meghívásban annak a jó kapcsolatnak az eredményét látom, amely a FIR és Oroszország veterán –antifasiszta szervezetei között kialakult, de a meghívás megbecsülés annak a mintegy 20 ezer magyar antifasiszta ellenállónak is, akik (miközben a hivatalos Magyarország Hitler szövetségeseként a Szovjetunió elleni agresszorként vett részt a II. világháborúban) Európa 22 országában, a Szovjetunió Vörös Hadseregében és másutt fegyverrel és politikai eszközökkel harcoltak, áldozták és kockáztatták életüket a nácizmus ellen Európáért, a független és demokratikus Magyarországért.
Konferenciánk nevében benne foglaltatik tanácskozásunk lényege és célja: „Nácizmus nélküli világ: az egész emberiség célkitűzése.” 65 évvel ezelőtt, 1945-ban, amikor a haladó világ önfeledten ünnepelte a Nagy Honvédő Háború végét, a nácizmus felett aratott győzelmet, még senki sem gondolta, hogy több évtizeddel később erre a tanácskozásra szükség lehet. Napjainkra megerősödőben vannak Európa-szerte, így Magyarországon is a neofasiszta, antirasszista, kirekesztő, náci erők mozgolódása. Ezek az erők meg akarják hamisítani a történelmet. Feszegetik a demokratikus államberendezkedés korlátait. Le akarják rombolni a hős antifasiszta ellenállók tetteinek humanista értékeit, miközben tisztára akarják mosni a nácizmus rémtetteinek elkövetőit. Miközben be akarják sározni antifasiszta mártírjaink emlékét, mentegetik a főbűnösöket.
Mindezeket szemünk láttára annak a sötét, kegyetlen célnak az érdekében teszik, hogy előkészítsék a nácizmus térnyerését, amely történelmünk kegyetlen, brutális fekete lapjain már bizonyította, hogy mennyire pusztító az emberiségre nézve. A humanizmus nevében kell fellépnünk: ezt nem tűrhetjük tovább! Igaza van tanácskozásunk Előkészítő Bizottságának: le kell állítanunk a nácizmus újra erősödését!
Tisztelt Konferencia!
A megtisztelő meghívás, amit a konferenciára kaptunk, arra biztat bennünket, hogy megfogalmazzuk javaslatainkat: mit tehetünk az újnácizmus erősödése ellen?
A nagyon sok tennivaló közül néhányat említek. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a nácizmus rémére, az emberiségre leselkedő veszélyre minden erőnkkel fel kell hívni a széles közvélemény figyelmét. Egy magyar író, Illyés Gyula mondta, hogy „ növeli, ki elfedi a bajt.” Nem szabad bagatellizálnunk a veszélyt! Fontos célként kell megfogalmaznunk, hogy a különféle társadalmak mozgósítsák a legkülönfélébb világnézetű, a legkülönfélébb érzületű, politikai irányzatú, vallási felekezetű erőket az éledező új nácizmus ellen! A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége tagkönyvén egy mottó olvasható: „Az antifasizmus nem jobb vagy baloldaliság kérdése, hanem egy humanista életút.” Amikor a nácizmus erősödése ellen lépünk föl, akkor az emberiség érdekében mindenkire számítunk, aki humanistának vallja magát!
A szélsőjobbot segíti az a korábbi húsz évben egyre erőteljessebbé váló törekvés is, amely egyenlőségjelet tesz a Hitleri fasizmus és a kommunistának mondott társadalmak közé. Sajnálatos, hogy a kommunizmus egyébként humánus ideológiájának megvalósítási kísérletei gyakran antihumánusok, kegyetlenek voltak, sokszor oktalan, könyörtelen véráldozatokkal jártak. Nem szabad azonban összekeverni az eszmét a nevében föllépő próbálkozásokkal. Ahogy a kereszténységet, mint meghatározó egyik humánus világvallást sem szabad az inkvizíció sötét napjaival azonosítanunk. A nácizmus ellen döntő számban áldozták, illetve kockáztatták életüket kommunisták, akik a legkövetkezetesebben, a legelszántabban léptek föl a fasizmus ellen. Ha antikommunistázunk, azzal gyengítjük a fasizmus ellen föllépni képes erők jelentős táborát, gyengítjük az antifasiszta mozgalmakat.
Napjaink gazdasági válságának hatására az elszegényedő emberek nagy számban keresnek menedéket a szélső jobb populista ígéreteiben. A rosszabb életminőségük magyarázatára az emberek könnyebben elfogadják a szélsőjobb uszító bűnbakkeresését a különféle kisebbségekkel szemben. Jobb gazdasággal, igazságosabb életfeltételekkel jelentősen csökkenthető a náci eszme vonzereje.
Határozott jogi lépésekre és intézkedésekre kell biztatni a kormányokat a Párizsi békeszerződésnek megfelelően a fasiszta-náci propaganda beszüntetésére, a holocaust tagadásának betiltására. Mind az emberi méltóság védelme és mind a szólás szabadsága alapvető emberi jog. Ugyanakkor nem járunk helyes úton, ha az emberi méltóság védelmét alárendeljük a szólás szabadságának. Az tűrhetetlen, hogy semmi nem szab gátat a gyűlöletkeltő, rasszista, antiszemita, cigányellenes, homofób, bevándorlóellenes és minden fajta kisebbség ellenes gyűlöletkeltésnek! Tudnunk kell, hogy a rasszizmus a nácizmus előszobája.
Nem könnyű feladat Magyarországon sem azon munkálkodni, hogy a különféle médiumok közreműködjenek a náci ellenes tevékenységek, események bemutatásában, a hiteles antifasiszta történelmi múlt megismertetésében. Gyakran előfordul egy-egy magyarországi médiumnál is, hogy minden következmény nélkül rasszisták lehetnek, uszítanak, gyűlölködhetnek. A demokrácia nagy vívmánya a szólás szabadsága. Ezt minden demokrata alapértéknek tekinti. De ugyanolyan értéknek kell lennie az emberi méltóság védelmének is. Sőt! Minden demokráciának az emberért kell léteznie! Az emberi méltóságot meg kell védenünk a szólás szabadsága köntösébe bújó, félelmet keltő, uszító gyűlölködéstől!
Fiataljaink gyakran nem találnak értékes közösségeket, ahol kifejthetnék életkori sajátosságukra jellemző kalandvágyukat, aktivitásukat. Gyakran sodródnak bűnöző csoportokhoz, de tárt karokkal várja őket a szélsőjobb szirupos, érzelemittas, megtévesztő eszmerendszere. Valódi, humanista gyermek– és ifjúsági közösségeket kell szerveznünk, a meglévőeket pedig meg kell erősítenünk! A nácizmus elleni küzdelem csak úgy lehet átütő sikerű, ha a fiatalokat bevonjuk a nácizmus elleni föllépésre! A demokratikus médiumoknak, a humanista közvélemény formálóinak nagyon sok a feladatuk ebben!
A nemzeti közoktatási rendszerekben a tanítás-nevelés során gyakran nem tanítják a diákoknak hitelesen a II. világháború történelmi múltját. Magyarországon például az oktatási folyamatban gyakran nem az antifasiszta ellenállókat mutatják be hősként, nem őket állítják példaként a diákok elé, hanem azokat, akik egykoron a hivatalos magyar politika döntésére a fasiszta Németország oldalán léptek föl.
Az oktatási rendszerekben nem kap kellő hangsúlyt a demokratikus értékekre nevelés. A kormányoknak eredményesebben kell elősegíteniük a humanista, demokratikus értékelvű magatartás kialakulását a fiatalok személyiségében, s határozottabb nevelést kell megvalósítani a nácizmus kritikájában. A MEASZ keretében –szerény ellenpontként- Budapesten működtetjük a Demokrácia Akadémiát, ahol a fiatalok elméleti és tapasztalati ismereteket kapnak a nácizmusról, a demokratikus társadalmi berendezkedés kérdésköreiről: Képzésünk egyik fő célja, hogy a fiatalok aktív, tudatos részeseivé váljanak szűkebb-tágabb környezetük humanista formálásának. A mi önkéntes képzésünk csepp a tengerben, de jól mintázza azt, hogy mi civil szervezetek is hozzájárulhatunk a fiatalok hatékony, tevékeny náci ellenes neveléséhez.
Tisztelt Barátaim!
Nagy érdeklődéssel hallgattam és hallgatom a konferenciánkon elhangzottakat. Mindezek arról győznek meg, hogy igen jelentős a mai tanácskozásunk. Bízom benne, hogy hatással lehetünk a további, náci ellenes föllépéshez. A MEASZ jelszavával búcsúzom: Soha többé háborút! Soha többé fasizmust! Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Breuer Péter
|
