|
A politikus szerint azért van szükség az állam ismételt szerepvállalására e téren, mert az elmúlt húsz évben sem tudták megoldani a "különféle bizottságok" az ügynöklisták és az állampárti besúgói rendszer ügyét, és nem sikerült pontot tenni a sokszor máig is kiható egykori hálózati rendszer hagyatékának végére.
Semmi nem vész el a pártállami ügynöklistákat tartalmazó mágnesszalagok információi közül azt követően sem, hogy azok feldolgozása a civilek kezéből (Kenedi-bizottság - a szerk.) most visszakerül állami kézbe, az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz - reagált kérdésre válaszolva a Rétvári Bence a Hattól nyolcig stúdiójában. A politikus hozzátette: ha valamit el akartak veszíteni, azt már úgyis elveszítették az elmúlt húsz évben. Az állam a következő egy évben szeretné a szalagokról kinyomtatni, rendszerezni, majd végül az érintetteknek - megfigyelteknek - átadni a Történeti Hivatalban őrzött anyagokkal "összefésült" információkat.
Arra a felvetésre, hogy léteznek kritikák, melyek szerint az adatfeldolgozás civil kontroll alóli kivonása után kétségessé válik, mi kerülhet nyilvánosságra az adatok közül az állami szűrőn át, Rétvári Bence úgy reagált: sok bizottság próbálta már hiába megoldani ezt az ügyet, az ügynöklisták és megfigyelések kérdését az elmúlt húsz évben, a rendszerváltás óta. Szerintünk akkor oldódik meg, ha nem bizottságok foglalkoznak ezzel, hanem maguk az érintett személyek, akikről a megfigyeléseket végezték, döntsenek ők - szögezte le az államtitkár.
A kormány összességében is újszerűen áll hozzá az ügynökkérdéshez - derült ki az interjúból. Húsz éve abban élünk, hogy politikai vagy más célokból ki-ki csonka ügynöklistákat hoz nyilvánosságra; sokan gondolják, hogy nem véletlenül pont azokról és pont akkor jelennek meg az egyébként jól láthatóan csak részinformációkat tartalmazó különféle adatok. Mi szeretnék, ha húsz év után végre véget érne az ügynöklisták kérdése, befejeződne az ügynökösdi, egymás vádolása; szeretnék végső pontot tenni az ügy végére - ismertette a kormánydöntések hátterét Rétvári Bence.
Fő szabály lesz a megfigyeltek információs önrendelkezése
A politikus kifejtette: mind a most feldolgozás alatt álló, mágnesszalagon tartott információk, mind a Történeti Hivatalban őrzött megfigyelési ügyek aktái egy erkölcstelen, morálisan vállalhatatlan rendszerben gyűjtött adatokat tartalmaznak.
Úgy gondoljuk, nem erkölcsös, ha az állam egy ilyen adathalmazt önmaga kezel, és ha bárki - megfelelő tudományos kutatási feltételek megléte mellett - belenézhet akár más személyek anyagaiba is. Úgy gondoljuk, hogyha törvénytelen módon adatokat gyűjtenek valakiről, akkor annak a legjobb ügygazdája maga az érintett személy, aki maga döntheti el, hogy a róla gyűjtött információkat nyilvános tárban akarja tartani, avagy sem - indokolta a kormányzati terveket Rétvári Bence.
A kormányzati tervek megvalósítását szabályozó majdani részletes törvény nagy valószínűséggel az illető megfigyelt személyre bízza azt is, hogy "milyen viszonyba akar kerülni" az őt egykor besúgóval: számon akarja-e kérni, nyilvánosan tetemre akarja-e hívni az illetőt, vagy sem. A politikus szerint igazából már húsz éve át kellett volna adni a döntési jogot az egykori megfigyelteknek.
Rétvári megjegyezte: többféle okból válhatott besúgóvá valaki a múlt rendszerben, és köztük is vannak bűnösök, főleg, akik önként jelentkeztek ilyen feladatra. De a valódi bűnösök mégis a megfigyelések megrendelői, és a megfigyelők beszervezői voltak - vélte a politikus. Az egykori megfigyeltek továbbra sem értesülnek majd a megfigyelésük körülményeiről - tehát azzal, hogy az őket besúgók milyen okkal és motivációval, esetleg presszió hatására jelentettek-e róluk -, ám a kormányzat szeretné biztosítani éppen ezeknek a háttérbeli összefüggéseknek a minél szélesebb körű kutathatóságát.
Ez azoknak az iratoknak a kutathatóságát jelenti, amelyek az állam és a beszervezők viszonyát érintik. Itt kell felmutatni, hogy kik voltak annak a besúgói rendszernek az üzemeltetői. A legfontosabb, amikor ügynökkérdésről beszélünk, ezeket a beszervező embereket megnevezni és számon kérni - nyilatkozta Rétvári Bence a Hattól nyolcig stúdiójában.
A kormány senkit nem biztat törvénysértésre, hanem éppen a törvényi kereteit biztosítja jövő év végéig a múlt teljes megismerésének - reagált Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára Kenedi János történész felvetéseire az MTI-nek. Kenedi János szerint a kormányszervek megalakulása óta nem hagyták dolgozni az általa vezetett múltfeltáró bizottságot. A történészt - elmondása szerint - a testület megszüntetése nem érte váratlanul, a döntést a tudományos korlátozás korlátozásaként értékeli, míg azt, hogy az egykori megfigyeltek hazavihetnek róluk szóló ügynöki jelentéseket, abszurdnak tartja.
Rétvári Bence a történész állításaira reagálva kiemelte: a tudományos megismerés továbbra is biztosított lesz, a beszervezők, megfigyelők anyagait korlátlanul, a megfigyeltekre vonatkozó adatokat a jogsérelmet szenvedettek önrendelkezési jogának figyelembe vétele mellett lehet kutatni majd. Az államtitkár szerint Kenedi János elismeri, hogy a Bajnai-kormány csak látszatintézkedésként hozta létre a civil bizottságot, mert a munkájához szükséges segítséget nem biztosította.
www.fidesz.hu
|
