|
A magyar kormányfő november közepén, Párizsban jelentette be, hogy november 30-án találkozik Vlagyimir Putyinnal. Akkor, majd néhány nappal később, a NATO-Oroszország Tanács ülése előtt Lisszabonban derűlátóan nyilatkozott az EU, illetve a nyugati világ és
Oroszország viszonyának jövőjéről.
Orbán Viktor legutóbb 2009. novemberében találkozott Putyinnal az
Egységes Oroszország Párt szentpétervári kongresszusán. A pártelnök később azt mondta, az orosz-magyar kapcsolatok rendezéséért ment
Szentpétervárra. Akkor azt hangsúlyozta: "ideje, hogy XXI. századi kapcsolatrendszerré formáljuk az eddigi orosz-magyar kapcsolatokat".
Orosz részről nem tettek közzé tájékoztatást a találkozóról.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter november 24-i moszkvai látogatásakor, a Viktor Zubkov és Igor Szecsin kormányfő-helyettesekkel Orbán Viktorlátogatásának előkészítéséről is folytatott megbeszélései után egyebek között azt mondta: több kérdésben a miniszterelnökökre maradt a megoldás kidolgozása, vagy legalábbis a további tárgyalási irány meghatározása.
A vitatott kérdések: a Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) orosz kőolajipari konszern tulajdonában lévő 21,2 százalékos Mol Nyrt. részvénycsomag és a Malév ügye.
A Surgutneftegas (Szurgutnyeftegaz) Mol Nyrt.-ben lévő részesedését illetően magyar részről hivatalosan többször cáfolták, hogy a magyar állam megvásárolná a pakettet, de a kérdés a jelek szerint terítéken van. Fellegi Tamásazonban korábban elmondta, hogy a magyar állam kifejezte az orosz és több más kormánynak: nem érdekelt abban, hogy olyan stratégiai jellegű magyar vállalatban, mint a Mol Nyrt., meghatározó külföldi tulajdon jöjjön létre.
Dmitrij Peszkov, Putyin sajtótitkára azt mondta az RBK Daily című lap hétfői számának: a Surgut-Mol ügyről várhatóan szó lesz a találkozón. "Korai lenne a várható eredményről szólni, több változat is terítéken van, minden attól függ, hogyan veti fel a kérdést a magyar fél" - mondta.
Az orosz fél a jelek szerint nem hajlik az eladásra. Vlagyimir
Putyin pénteken Németországban az orosz cégeket Európában érő rossz tapasztalatok között nyilvánosan felhozta azt is, hogy a magyar Mol nem engedi, hogy a Surgutneftegas tulajdonosi jogait gyakorolja, s minden létező uniós szabályozás megsértésének nevezve ezt. Igor
Szecsin energetikai kérdésekben illetékes miniszterelnök-helyettes
pedig már november elején kérte az Európai Unió közbenjárását a probléma megoldása érdekében.
Az RBK Daily emlékeztet rá, hogy a csomag megvásárlását
Oroszországban is csodálkozva fogadták és azt feltételezték, hogy a
Surgut az orosz vezetés kérését teljesítette.
A lap által megkérdezett elemzők úgy vélték, az orosz konszern alighanem kész megválni a Mol-pakettől, de kérdés, hogy a magyar államnak van-e elég pénze erre, vagy talál-e másik befektetőt.
Más moszkvai szakértők azonban úgy ítélték meg, hogy az orosz fél legfeljebb akkor válik meg a részvényektől, ha a Surgutneftegas előbb tulajdonosi jogaiba léphetett.
Az idén tavasszal ismét állami tulajdonba került Malév magyar légitársaság ügye már 2009-ben is folyamatosan szerepelt a magyar-orosz megbeszéléseken. A Malév 2007 tavaszán került a Borisz
Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt. tulajdonába, s egy Abramovics által a légitársaság nevében a VEB banknak aláírt 32 millió euró értékű viszontgarancia a Malév kötelezettségeként jogvita tárgya.
A legutóbbi hivatalos tájékoztatás szerint ezen felül a Malév 102 millió euróval tartozik az orosz banknak, miközben a Malév finanszírozása továbbra is problémásnak tűnik. Erről Fellegi Tamás azt mondta: megállapodott partnereivel, hogy az együttműködést lezárják és elszámolnak. Más szóval a magyar félnek kell megtalálnia a módját, hogy visszafizesse a Malév adósságait, akár pénzben, akár más módon.
Mind a Surgutneftegas, mind a Malév ügy kapcsán már számos olyan találgatás látott napvilágot, hogy vagyontárgy-cserékkel meg lehetne oldani a problémákat. Vélhetően a találkozón szó lesz a 2014 végén lejáró, hosszú távú gázvásárlási szerződés meghosszabbításáról is. Ez ugyan a Gazprom és a német tulajdonban lévő E.ON Földgáz Trade Zrt. ügylete, de fontos az ellátásbiztonság és az árak szempontjából, és a földgáz 2014 utáni végfelhasználói ára e megállapodástól is függ.
Az egyéb várható témák között Fellegi Tamás korábban az energiapolitikát, a későbbi metróépítkezésbe való esetleges orosz bekapcsolódást, a mezőgazdasági együttműködést, a kutatói ösztöndíjakat és a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbítását említette.
Breuer Péter
|
