HÍREK
Belföld
Külföld
Sport
Autó-Motor
Életmód-Egészség
Bulvár
Gazdaság
Öko
Mozaik
eszközök:

Baráth Zsolt a kárpátaljai magyarok deportálására emlékezett
Baráth Zsolt napirend utáni felszólalásában a magyar és német férfilakosságának 1944 novemberében kezdődött elhurcolásáról, a ”málenykij robot” áldozatairól emlékezett.

1944. november 13-án hirdették ki, a Kárpátalját megszállt 4. ukrán front katonai tanácsa által kiadott, 0036. számú szigorúan titkos parancsot a kárpátaljai magyar és német nemzetiségű hadköteles férfiak letartóztatására és elhurcolására.

(Részlet a dokumentumból)
„... Egész sor településen német és magyar nemzetiségű hadköteles személyek élnek, akiket ugyanúgy, mint az ellenség katonáit, le kell tartóztatni és hadifogolytáborba kell irányítani...

Tisztelt Uraim, bizonyára sokuknak ismeretlen az előbb elhangzott parancs.

Pedig a kárpátaljai magyarság 20. századi történetének egyik legtragikusabb eseményéről van szó. 1944 augusztusa és októbere között a szovjet hadsereg több hónapos elkeseredett harcot folytatott a Kárpátokban. Az Árpád-vonalban védekező magyar csapatok sikeresen vették fel a harcot a szovjet gőzhengerrel szemben. Végül a szovjetek, a köpönyegforgató román politikának köszönhetően, mégis megszállták az akkor Magyarországhoz tartózó Kárpátalját.

Ezek után adták ki azt a bizonyos 0036. számú parancsot. Szerov tábornok vezetésével az NKVD (Belügyi Népbiztosság), és a SZMERSZ (kémelhárító és megtorló alakulat) bonyolította le a deportálásokat. Ezekkel az erőszakszervezetekkel a helyi kommunisták és pártbizottságok együttműködtek. Azért, hogy a 18 és 50 év közötti magyar és német férfiakat zökkenőmentesen összegyűjthessék, a szovjet hatóságok megtévesztő és félrevezető eszközöket használtak fel. A legismertebb talán, hogy azt mondták az embereknek, ideiglenes –kis- munkára viszik el őket. Innen ered a „malenykij robot” kifejezés.

A foglyokat gyalogmenetben indították a különböző táborok felé. A rettentő hidegben az alulöltözött és kevés élelemmel ellátott emberek gyakran összeestek a hosszú út alatt. Őket ott hagyták, vagy egyszerűen agyonlőtték. Akik túlélték a gyaloglást, de valamilyen tisztviselők vagy hivatalnokok voltak, azokat elkülönítették majd bebörtönözték, sokukat kivégezték.

A kárpátaljai gyűjtő és szűrőtáborokból tovább szállították az embereket az ukrajnai-szovjet lágerrendszer egyik táborába. A táborokban rendkívül rossz körülmények uralkodtak. Nem kaptak rendesen enni, nem volt megfelelő egészségügyi ellátás, az ágynélküli barakkok pedig fűtetlenek voltak. Mindezek miatt járványok alakultak ki és sokan meghaltak.

Biztos adatokat nem tudunk az elhurcolt emberek számáról, de Fagyejev vezérőrnagy 00327. sz. jelentéséből is arra lehet következtetni, hogy több 10 ezer ember esett áldozatul a szovjet „halálos gépezetnek”. Idézem Fagyejevet: „november 18-tól december 16-ig az NKVD-osztagok Kárpátalja területén összesen 22 951 személyt tartóztattak le és továbbítottak hadifogolytáborokba […] a tisztító akció folytatódik a hátországban”.

A szovjetek - helyi segítséggel-, munka és koncentrációs táborokba hurcolták Kárpátalja férfilakosságának színe-javát. A helyiek erről továbbra sem mernek beszélni. Az áldozatok és családjaik nincsenek rehabilitálva. A magyar társadalom erről sem tud, nem történt meg az államok közötti ki és megbeszélés.

Kérdésem: Mikor fog ezzel a magyarellenes cselekménnyel - bármilyen szinten- foglalkozni a magyar állam?

jobbik.hu


Fotót készítette: Jobbik
Nyomtatható változat

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ahirlap.hu


Adatvédelem      Jogi nyilatkozat

Copyright © 2010. D.Design Studio - Minden jog fenntartva!