|
A volt kommunista politikus, az új alaptörvény koncepciójának kidolgozását segítő, a miniszterelnök által felkért testület tagja szombaton Budapesten azt mondta: a kétkamarás Országgyűlés híve. Szerinte a felsőházban kellene biztosítani a civil szervezetek, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét.
"A lényegünkhöz tartozónak tekintem, hogy az alkotmányban kimondjuk: Magyarország alkotóeleme a keresztény nemzeti kultúra" - fejtette ki. Hozzátette, "ha a Szent Koronát is belefoglaljuk az alaptörvénybe (...) önazonosságunkat visszavezetjük azokra az eredetekre, amelyekre büszkék lehetünk".
A Szent Korona alkotmányba foglalásáról azt mondta: nem számít könnyű küzdelemre, de fontosnak tartja, hogy arra jogforrásként hivatkozzon az alaptörvény. "Nem hiszem, hogy a respublikát le kellene váltani" - szólt az államformáról, megjegyezve: Burundi köztársaság, Dánia pedig királyság, tehát önmagában a köztársasági államformából nem sok minden következik.
Helytelenítette, hogy az Alkotmánybíróság lényegében alkotmányozó testületként, a politikai küzdelmek színtereként működött az elmúlt években. Hozzáfűzte: a testületnek nincs költségvetési felelőssége, így indokolt, hogy a büdzsé kiadásait érintő kérdésekkel ne foglalkozhasson.
A volt kommunista politikus kitért arra, hogy noha az ellenzék népszavazásra bocsátaná az új alaptörvényt, a jelenlegiről sosem tartottak referendumot, annak megalkotásából "kihagyták a társadalmat", majd szövegét többször is pártalkuk révén módosították. Ezért is fontos, hogy a magyar társadalom helyeselje az új alkotmányt - mutatott rá. Hozzáfűzte, elvileg nem ellenzi, hogy népszavazás döntsön az alaptörvényről, de nem támogatja, ha "az egy alkotmányozás elleni provokáció", mert ez esetben a népszavazás "a társadalmi békét veszélyezteti". Kijelentette: a kormánytöbbség a kétharmados többség megszerzésével felhatalmazást kapott az alkotmányozásra. Ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy "a gusztust is sérti, hogy Gyurcsány Ferenc vonja kétségbe Orbán Viktor legitimitását".
Az egykori kommunista politikus - 1950-ben lépett be az MDP-be, majd 1956-tól annak utódpártjának (MSZMP) tagja, korábbi művelődési és államminiszter, a Hazafias Népfront főtitkára -, aki a rendszerváltás után az MSZP országgyűlési képviselője, 2005-ben pedig egy éven át az Orbán Viktor által vezetett Nemzeti Konzultációs Testület tagja volt, úgy fogalmazott: a miniszterelnökkel politikai ellenfelekből szövetségesek lettek, miután "a Fidesz kiszabadult a liberális béklyóból", és vállalta a nemzeti ügyek képviseletét.
A Klebersberg Akadémia rendezvényén Pozsgay Imre jelenlegi szerepét úgy jellemezte: nem szakjogászként, hanem politikai akarat megfogalmazójaként "egyengeti" az alkotmányozás folyamatát.
www.hirado.hu
|
