Nem akartunk itt rakétákat vagy szovjet támaszpontot. Jobban érdekelt bennünket az országról kialakuló kép. Egy szovjet támaszpont rontotta a forradalom képét, a térségre gyakorolt hatását" - mondta hétfőn a 84 éves volt kubai elnök, aki 1962 októberében az atomháború küszöbére sodorta a világot a rakéták befogadásával. „Miért fogadtuk mégis el? Nagyon nehéz volt. De az internacionalizmus forgott kockán, de azt reméltük, hogy a szocialista tábor áldozatot hoz és harcol értünk, nekünk is vállalnunk kellett, hogy áldozatot hozunk érte - mondta a kubai forradalom atyja, aki az atomháború veszélyeit vitatta meg kubai tudósokkal. Köztük volt fia, Fidelito is, aki fizikus - írta a Cubadebate.cu hivatalos honlap.
www.cubadebate.cu
|