HÍREK
Belföld
Külföld
Sport
Autó-Motor
Életmód-Egészség
Bulvár
Gazdaság
Öko
Mozaik
eszközök:

A katolicizmus új arca a Közel-Keleten
A munkalehetőségeket követő, főként indiai és fülöp-szigeteki bevándorlók tömegesen érkeznek az Öböl menti országokba, és ők határozzák meg a katolicizmus új arculatát a Közel-Keleten.

Az utóbbi harminc évben jócskán megváltozott a térség
katolikusainak eloszlása és összetétele - mutatott rá többször is a
XVI. Benedek pápa által összehívott szinódus, amely október 24-éig
ülésezik a Vatikánban.

1980-ban a hívők többsége - 2 millió fő - még az ősi keresztény
hagyományokkal rendelkező országokban (Szíria, Libanon, Irak,
Egyiptom és Izrael) élt. Eközben a Perzsa-öböl mentén mindössze
kicsivel több mint 200 ezer katolikus telepedett le az egyház adatai
szerint. Az olajárrobbanás által beindított gazdasági fejlődés aztán
egyre több, munkára áhítozó indiai és fülöp-szigeteki bevándorlót
vonzott a térségbe, aminek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a
keresztények száma.

A kizsákmányolt és visszaélés áldozataivá vált emberek -
többségében nők - a helyi katolikus közösség kebelében találnak
vigaszra - mutatott rá Camillo Ballin kuvaiti apostoli helynök, a
térség két püspökének egyike.

A jelenség eredményeképp 2008-ban a katolikusok csaknem fele
(mintegy 2,5 millió fő) már az Öböl mentén élt, s a keresztény
hagyományokkal rendelkező közel-keleti országokat ennél mindössze
egy kicsivel több, mintegy 3 millió hívő mondhatta
otthonának.

Vallásszabadság tekintetében azonban az új népesség nincs jobb
helyzetben a réginél. Az átkeresztelkedés, a hit szabad
megválasztása az iszlám világban néhány helyen ismeretlen fogalom -
hívta fel a figyelmet Paul Hinder, a szaúd-arábiai helynök. Ebben az
országban legutóbb a rendőrség hittérítésért letartóztatott tizenkét
fülöp-szigetekit és egy atyát, mert egy szállodában titokban misén
vettek részt.

A muszlim hagyományokban Szaúd-Arábia Mohamed örökségének őre,
mivel területén található az iszlám két szent városa, Mekka és
Medina. "Itt nem létezhet más vallás" - hangsúlyozta Ballin
atya.

Kuvaitban azonban jobb a helyzet. A 700 templom rendszerint
csordultig tele van a pénteki és vasárnapi istentiszteleteken, és
kihangosítókat kellett felszerelni az udvarra, hogy a kívül rekedtek
is követhessék a misét. A tömegre való tekintettel titkos templomot
is nyitottak, valamint néhány helyen a hívek imacsoportokat hoztak
létre.

Ballin atya szerint a kormány mérsékeltnek szeretne mutatkozni, így
szemet huny a titkos összejövetelek felett. "Kuvait nem olyan
fanatikus ország, mint Egyiptom vagy Szaúd-Arábia" - tette
hozzá.

A fenti folyamatok Afrikában is éreztetik hatásukat. Az etiópiai
Addisz-Abeba érseke, Berhanejeszusz Demerev Szurafiel amiatt
aggódik, hogy "a keresztények muszlim hangzásúra változtatják
nevüket a vízum megszerzése érdekében", sőt "közvetve kényszerítik
őket arra, hogy tagadják meg örökségüket és vallásukat". Szerinte
több mint 12 ezer etiópiai hagyja el országát és költözik a
Közel-Keletre.

Bagi László - Pesir Albert

Breuer Press International


Fotót készítette: www.bpi.hu
Nyomtatható változat

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: www.bpi.hu


Adatvédelem      Jogi nyilatkozat

Copyright © 2010. D.Design Studio - Minden jog fenntartva!