|
Külpolitika:
A jom hasoán, vagyis holokauszt-napon idén is megszólaltak két percig a szirénák, és megállt az élet Izraelben, megemlékezve a második világháborúban megölt hatmillió zsidóról. A helyi média szerda este óta a holokausztra emlékező műsorokat és megemlékezéseket közvetít, és az ország vezetői hivatalos állami rendezvényeken vesznek részt, fejet hajtva a náci népirtás áldozatai előtt. A holokauszt emlékezetének ápolására létrehozott Jad Vasem múzeumban rendezik a központi megemlékezéseket, ahol a hatmillió áldozatra utalva szerda este hat túlélő meggyújtotta a múltidézés fáklyáit, és koszorúkat helyeztek el. Délelőtt tíz órakor két percre megállt az élet az egész országban, az autópályákon és az utakon az emberek kiszálltak járműveikből, és a szirénák hangjai mellett csöndben, főhajtással emlékeztek a soá áldozataira. Az egykor történtek jelentős része még mindig feltáratlan, amihez az is hozzájárult, hogy a túlélők közül sokan nem akarták felidézni többé a történteket, mert annyira fájdalmas volt számukra a visszaemlékezés, vagy még gyermekek voltak, és nem tudták kideríteni sorsuk fordulatait.
A Háárec című lap egy Hollandiából Auschwitzba tartó vonatról kidobott csecsemő történetét meséli el, akit az ellenállók egy családnál elbújtattak, s a felszabadulás után túlélő édesanyja ismét magához vett. A ma már 75 éves egykori kisbaba csak a közelmúltban ismerte meg megmenekülésének történetét, megtudta, hogy egy Amszterdamban élő, eredetileg Ausztriából származó zsidó nő találta meg a sínek mentén, és helyezte el egy keresztény családnál a háború idejére a holland földalatti ellenállás segítségével. Csak több mint hetven év után tudta meg véletlenül a történetét, és találkozott először megmentőjének lányával, pedig a vonatból kidobott és megtalált kisbaba történetét generációk óta mesélő család egyik tagja tőle mindössze néhány kilométerre élt egy kibucban.
Izraeli-lengyel történeti kutatóközpont létrehozását javasolta az auschwitzi Élet Menete végén mondott beszédben az izraeli elnök. Ez szerinte javítana Lengyelország “hírnevén, mely csorbát szenvedett”, és szavatolná, hogy a holokauszt soha többé ne ismétlődhessen meg. Reuven Rivlin elmondta: nem akar beavatkozni a lengyel történetírásba. “Amennyiben viszont a lengyelek úgy érzik, hogy hírnevükön a holokauszt kapcsán csorba esett, fontosabb, hogy együttműködjünk” – mondta, vélhetően arra a lengyel törvénymódosításra utalva, amely büntethetővé teszi, ha Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett bűntettekért való felelősséget. Az intézet létrehozása újabb fejlemény lenne a lengyel-izraeli viszony alakulásában, miután az említett törvény kapcsán az év elején izraeli-lengyel diplomáciai viszály pattant ki. Mindkét ország kormányai már szakértői csoportokat állítottak fel. A történelmi kérdéskörről a lengyel bizottság március elején tárgyalt Izraelben. “Egyetlen nemzet sem képes arra, hogy a törvényhozás útján feledjen” – jelentette ki Rivlin. “Semmiféle törvényhozás nem képes elleplezni a vért, semmiféle önérdek nem fedheti el az antiszemitizmust, a rasszizmust, a mások iránti gyűlöletet sem Ausztriában, sem Franciaországban, sem Hollandiában, sem Belgiumban, és főleg nem Németországban” – hangsúlyozta Rivlin. Úgy látta: Európában az antiszemitizmus “ma újból felüti fejét”, az igazságtétel pedig azért nem várható Európától, mert “túl sokan akarják feledni, elferdíteni, megtagadni” a holokauszt emlékét.
A lengyel-zsidó viszony különleges, Lengyelország a zsidó kultúra egyik bölcsője volt, mindazonáltal azt kívánjuk, hogy Lengyelország vállalja a felelősséget a holokauszt teljes kutatásáért – jelentette ki a dél-lengyelországi Oswiecimben Reuven Rivlin izraeli elnök, miután találkozott Andrzej Duda lengyel államfővel. A két államfő az idén 30. alkalommal megrendezett auschwitzi Élet Menete előtt tárgyalt egymással, majd a menet élén egymás mellett indult el a második világháborús halálmenetek egyik – az Auschwitz I. lágert és az auschwitz-birkenau-i megsemmisítő tábort összekötő – útvonalán. “Kérjük, hogy Lengyelország a zsidó néppel fenntartott különleges viszonya mellett vállaljon felelősséget a holokauszt teljes kutatásáért” – hangsúlyozta az izraeli elnök, utalva a náci Németország bűntetteinek tagadására vonatkozó, az év elején izraeli-lengyel diplomáciai viszályt kiváltó lengyel törvénymódosításra. Azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország történelme során a két nemzet évszázadokig együtt élt, elmondta: Lengyelország a zsidó kultúra bölcseje volt. “Sajnos, a legnagyobb zsidó temetővé is vált” – jegyezte meg, utalva ezzel a megszállt Lengyelország területén létesített náci német haláltáborokra.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök bírálta azokat az izraeli baloldali aktivistákat, akik a gázai határnál izraeli katonákat szidtak. A heti kabinetülésen Jeruzsálemben Netanjahu “felháborító abszurditásnak” nevezte a tüntetők szavait, és azt mondta, a katonák teljes mértékben számíthatnak az összes kabinetminiszter támogatására. “A Hamászt nem nevezik ‘terroristának’. Azokat, akik nyíltan kijelentik, hogy el akarják pusztítani Izraelt, beleértve ugyanezeket az aktivistákat is, őket nem nevezik ‘terroristának’. Inkább az izraeli katonákat támadják – számolt be a miniszterelnök kijelentéseiről az Israel Hayom.
Szerda éjszaka az izraeli légierő megtorlócsapást hajtott végre a Gázai övezetben, miután palesztinok bombát robbantottak egy izraeli buldózer mellett az övezet északi részén. A bomba nem okozott anyagi kárt vagy sérülést. Percekkel, hogy a hadsereg megerősítette a támadást, megszólaltak a rakétára figyelmeztető szirénák a Sa’ar Hanegev és a Szdot Negev térségekben, a gázai határ közelében, arra késztetve több ezer családot, hogy az óvóhelyre siessen. A hadsereg szerint a szirénákat palesztin fegyveresek lövései aktiválták, amelyek az egyik Gázán átrepülő izraeli gépet célozták. A repülőt nem érte találat és kár sem keletkezett.
Róma és Berlin elutasította, Párizs és London fontolgatta, Hága pedig feltételesen támogatta a katonai erő alkalmazását a damaszkuszi vezetéssel szemben, amely állítólag vegyifegyver-támadást hajtott végre a múlt hétvégén a szíriai Dúmában. Az amerikai védelmi miniszter szerint az Egyesült Államok még nem döntött az esetleges katonai csapásról. Donald Trump amerikai elnök ezen fejleményeket követően újra írt a Szíriával kapcsolatos katonai terveiről. A bejegyzésében úgy fogalmaz, hogy soha nem mondta, mikor támadnák meg Szíriát, lehet, hogy nagyon hamar, de az is lehet, hogy soha. Szerinte a kormányzása alatt eddig az Egyesült Államok nagyszerű munkát végzett Szíriában az Iszlám Állam elűzésével kapcsolatban. Németország nem vesz részt a szíriai vezetés ellen esetlegesen indítandó katonai műveletekben – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Berlinben. Kérdésre válaszolva kiemelte, hogy még nincs döntés arról, indul-e katonai művelet a damaszkuszi rezsim ellen. Időközben az olasz miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy Olaszország nem fog közvetlen szerepet vállalni egy esetleges nyugati katonai támadásban a szíriai vezetés ellen, de logisztikai segítséget nyújt szövetségeseinek. Több felderítő vadászgép is felszállt az Egyesült Államok és a NATO olaszországi támaszpontjairól Szíria irányába olasz sajtójelentések szerint. Franciaország bizonyítani tudja, hogy a damaszkuszi rezsim vegyifegyver-támadást hajtott végre a hétvégén a szíriai Dúmában, és az információk kiértékelését követően dönt arról, hogy válaszcsapást hajt-e végre – mondta Emmanuel Macron francia elnök. Bizonyítékunk van arra, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje klórgázt vetett be április 7-én Dúmában – szögezte le a francia államfő a TF1 francia tévécsatornának adott interjújában. Macron nem mondta el, hogy pontosan milyen bizonyítékokat találtak. Theresa May brit miniszterelnök kabinetülést hívott össze, annak megvitatására, hogy London milyen választ adjon az állítólagos szíriai vegyifegyver-használatra. Oroszország nem akarja, hogy a szíriai helyzet eszkalálódjon, de nem támogathatja a “tisztességtelen vádaskodást”, és nem is talált bizonyítékot arra, hogy Dúma városban vegyifegyver-támadást hajtottak volna végre – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Moszkvában.
Megszavazta az Európai Bizottság által vitatott bírósági törvények egyes módosításait a lengyel szejm, a parlamenti többség szerint ezzel eleget tettek a brüsszeli ajánlások egy részének. A módosítások a bíróságok szervezetéről, az országos igazságügyi tanácsról, valamint a legfelsőbb bíróságról szóló törvényre vonatkoznak, változnak az alkotmánybíróságról szóló törvény végrehajtási előírásai is. Az elsőként említett, tavaly júliusban elfogadott jogszabályban az eddigihez képest korlátoznák az igazságügyi miniszter szerepét a bírósági elnökök leváltásában, a leváltási folyamatot két fázisra bontanák, és nagyobb beleszólásuk lenne a bírói köröknek. A törvény korábbi változata az Európai Bizottság szerint a bíróságok függetlenségét veszélyeztette.
Újból elutasította Jordi Sánchez szabadlábra helyezési kérelmét a spanyol legfelsőbb bíróság; a katalán szeparatista politikus azután fordult a bírósághoz, hogy másodszor is hivatalosan jelölték Katalónia elnöki posztjára. A katalán parlament pénteken tartott volna rendkívüli elnökválasztó ülést, de azt a bírói döntést követően a házelnök elnapolta, miután a bíró a bűnismétlés veszélyére hivatkozva megtagadta az előzetes letartóztatásban lévő jelölt szabadon engedését. A mintegy hat hónapja előzetes letartóztatásban lévő Jordi Sánchez először március 5-én lett jelölt az elnöki posztra, miután visszalépett a poszttól az akkor Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont leváltott elnök.
A szlovén nemzetgyűlés elfogadta a sostanji villamosenergiát széntüzeléssel előállító, TES6 erőmű pénzügyi befektetéseiről készül parlamenti vizsgálati jelentést, és úgy döntött, hogy büntetőjogi feljelentést tesz az ügyészségen Borut Pahor államfő és korábbi kormányának két minisztere ellen, mert elmulasztotta a szükséges felügyelet gyakorlását. Pahor 2008-2012 között Szlovénia miniszterelnöke volt. A nemzetgyűlés kedden szavazott a jelentéséről, és egy nappal később elküldte az ügyészségnek, amely csütörtökön megerősítette, hogy megkapta azt. Az erőmű beruházási költségei eredetileg 600 millió euróba kerültek volna, de ez az összeg végül 1,4 milliárd euróra rúgott. A 450 oldalas jelentés szerint a túlköltekezésért leginkább Pahor kormányának két tárcavezetője, Franc Krizanic korábbi pénzügy és Matej Lahovnik korábbi gazdasági miniszter okolható. Borut Pahor elutasítja a politikai felelősségre vonatkozó vádakat. A Dnevnik című szlovén napilap szerint Szlovénia függetlensége óta először történt meg, hogy büntetőjogi panasszal élt a parlament egy legmagasabb rangú tisztségviselő ellen. Az újság mindazonáltal hozzátette: nem tud szabadulni az érzéstől, hogy mindennek köze van a közelgő parlamenti választásokhoz.
Az Európai Bizottságot Michel Barnier Brexit-ügyi főtárgyaló, az Európai Tanácsot Mark Rutte holland kormányfő, az Európai Parlamentet pedig Manfred Weber néppárti frakcióvezető vezetheti a jövő évi uniós tisztújítás után – derült ki a brüsszeli VoteWatch Europe kutatóintézet felméréséből. A kutatók több mint ezer, bennfentesnek vagy szakértőnek számító embert kérdeztek meg, akiknek körülbelül 37 százaléka Michel Barnier francia néppárti politikust látja a legnagyobb esélyesnek a brüsszeli testület elnöki posztjára. A második helyen Margrethe Vestager liberális dán uniós versenyjogi biztos áll (15 százalék), őt a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) vezető, ugyancsak francia néppárti Christine Lagarde (13 százalék) követi, noha szóba jöhet még Jyrki Katainen, a bizottság finn néppárti alelnöke (9 százalék) is. A VoteWatch szerint Barnier terveit Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár vele szemben érzett “állítólagos szkepticizmusa” torpedózhatja meg, előbbi ugyanis inkább Vestagert, utóbbi pedig Lagarde-ot támogatná.
A svéd kormány fél évvel meg akarja hosszabbítani a május 12-ig érvényes ideiglenes határellenőrzést a Dániával és Németországgal közös határokon – jelentette be a svéd igazságügyi miniszter a Svéd Rádiónak nyilatkozva. Morgan Johansson kifejtette: belbiztonsági okok miatt szükségesnek tartják, hogy ellenőrizzék a Svédországba érkező emberáradatot. Az elmúlt években “nagy számban láthattunk terrortámadásokat Európában, ami minket is érintett”. Stockholmban tavaly áprilisban az üzbég Rahmat Akilov öt embert halálra gázolt és 14 embert megsebesített, amikor egy lopott teherautóval több száz méteren át száguldott a belváros egyik sétálóutcáján, majd az egyik üzletbe csapódott. A svéd igazságügyi tárca vezetőjének elmondása szerint hetente átlagosan 150-200 embert tartóztatnak fel a hatóságok a határ mentén.
Prágának sikerült elérnie, hogy a Nagy-Britanniában élő cseh állampolgárok jogai a szigetországnak az Európai Unióból történő kiválása (Brexit) után se sérüljenek – közölte Andrej Babis cseh kormányfő Prágában. “Elégedettek vagyunk az EU és Nagy-Britannia közti tárgyalások eddigi eredményeivel. A tervezett szerződés az összes cseh érdek védelmét tartalmazza” – jelentette ki Andrej Babis, miután tárgyalásokat folytatott Michel Barnier-vel, az Európai Bizottságnak a brit kiválás ügyében illetékes főtárgyalójával. Andrej Babis különösen fontosnak tartja, hogy sikerüljön a jövőben is fenntartani a cseh-brit gazdasági és üzleti kapcsolatok eddigi szintjét. Michel Barnier azt mondta, hogy az EU és Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatai a szabadkereskedelmi megállapodáson nyugodnának, és a mai állapothoz viszonyítva bizonyos megszorításokat tartalmaznának. Babis emlékeztetett: a szigetországban jelenleg mintegy 50 ezer cseh állampolgár él, s elért jogaik jövőbeni megőrzését Prága kiemelt feladatának tartja.
Továbbra is feszült a biztonsági helyzet Németországban, bármikor történhet terrortámadás, de a veszély nem konkrét, hanem elméleti – mondta az új szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer Berlinben a szövetségi és tartományi biztonsági szervek közös terrorelhárító központjában (GTAZ) tett látogatása után. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági szervek mindent megtesznek a támadások megakadályozásáért, de mindenkinek tudatosítania kell magában, hogy “nincs abszolút biztonság”, az állam nem tud minden veszélyforrást felszámolni. Horst Seehofer elmondta, hogy a 2004-ben alapított GTAZ “nagyon jó, áldásos munkát végez”. A 40 szövetségi és tartományi hatóság tevékenységét összehangoló központ erőfeszítései révén több merényletet sikerült megakadályozni. Ezért is törekszik a belügyminisztérium arra, hogy a lehető legjobb munkafeltételeket, felszerelést és személyzetet biztosítsa valamennyi biztonsági szervnek.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi és emberi jogi bizottsága felkérte a Velencei Bizottságot a Stop Soros törvénytervezet vizsgálatára. A bejelentés szerint az ET alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületét még március 22-én kérték fel arra, hogy vizsgálja meg, összhangban van-e a nemzetközi emberi jogi normákkal a szóban forgó magyar törvénycsomag, amely felhatalmazná a belügyminisztert, hogy nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva betiltson bizonyos, “migrációt támogató” civil szervezeteket. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) együttműködésben készülő állásfoglalást várhatóan június végén fogják benyújtani a parlamenti közgyűlés jogi és emberi jogi bizottságának.
Élhetnek családegyesítési jogukkal azok a menekültek, akik kiskorúként, kísérő nélkül érkeztek Európába, és a menedékjogi eljárásuk ideje alatt töltötték be a 18. életévüket – mondta ki ítéletében az Európai Bíróság. Az ügy előzménye, hogy egy 17 éves, kísérő nélküli eritreai állampolgár menedékkérelmet nyújtott be 2014-ben Hollandiában, amelyet jóvá is hagytak, a csaknem fél évig tartó eljárás alatt azonban a kérelmező nagykorúvá vált, és erre hivatkozva elutasították családegyesítési kérelmét, melynek keretében szülei és három testvére is megkaphatta volna az ideiglenes tartózkodási engedélyt. A vonatkozó uniós irányelv értelmében a tagállamok a kísérő nélküli kiskorú menekültek esetében további feltételek alkalmazása nélkül engedélyezik az “első fokú, egyenes ági felmenő rokonok beutazását és tartózkodását”.
Silvio Berlusconi álljon félre és tegye lehetővé, hogy olyan kormány alakuljon, amely meg tudja változtatni Olaszországot – jelentette ki az Öt Csillag Mozgalom (M5S) miniszterelnök-jelöltje a kormányalakítási egyeztetések után. Luigi Di Maio azt mondta, az M5S kész a kormányalakításra a Matteo Salvini vezette Ligával, de továbbra is kizárja ugyanezt a Liga vezette jobboldali koalíció egészével, amelynek Silvio Berlusconi pártja is a tagja. Luigi Di Maio korábbi kijelentéseit ismételte meg, miszerint az M5S két erővel tudja elképzelni a kormányalakítást a németországi nagykoalíció példájára: a balközép Demokrata Párttal (PD) és a Ligával. Megjegyezte, hogy a kettő közül az M5S inkább a Ligával van politikai összhangban. Hozzátette, Matteo Salvini viszont továbbra is az általa vezetett jobboldali koalícióban gondolkodik, és ez megakadályozza, hogy az Olaszországot megváltoztatni akaró kormány jöjjön létre. Az M5S miniszterelnök-jelöltje szerint ezen a ponton Matteo Salvinié a felelősség, hogy döntsön, kit választ az M5S és a jobbközép közül.
|
