|
Külpolitika:
Kivizsgálás után hazaengedték a kórházból Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. “Hazafelé tartok. Egy kis pihenéstől és meleg levestől biztosan minden rendbe jön” – írta a miniszterelnök. Hivatala pedig közleményében arról tájékoztatott, hogy a vizsgálatok során az orvosok enyhe felső légúti vírusos fertőzést állapítottak meg nála, pihenést és gyógyszeres kezelést írtak elő. A 68 éves miniszterelnök az elmúlt tíz évben többször került kórházba lábtöréssel, arcüreggyulladással, műtéttel távolítottak el követ a húgyhólyagjából, illetve bélpolippal és sérvvel is operálták.
Az izraeliek több mint fele szerint a média alapvetően ellenséges Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel szemben – derült ki az IDC legfrissebb felméréséből. Az Israel Hayom összeállítása szerint a megkérdezettek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a média nagy része meglehetősen barátságtalan a zsidó állam kormányfőjével szemben. A kutatás szerint 47 százalék úgy vélekedett, hogy a médiának komoly hatást gyakorol a hatóságokra, hogy indítsanak eljárást a miniszterelnökkel szemben, és csupán 19 százalék vélekedett úgy, hogy a médiának semmilyen hatása sincs a vizsgálatokra.
Kansas szövetségi állam törvényhozói újra nekifutnak, hogy megmentsék azt a törvényt, amely tiltja az izraeli áruk bojkottját. Korábban egy szövetségi bíróság felfüggesztette a törvény végrehajtását. A helyi törvényhozás most azzal próbálkozik, hogy szűkíti az érintettek körét és kiveszi a jogszabály hatálya alól az egyéni szerződőket valamint a kisebb értékű (100 ezer dollár alatti) üzleteket. A módosítást nagy többséggel szavazták meg és küldték tovább a helyi szenátusnak. A demokraták és a republikánusok között is vannak azonban olyanok, akik szerint a törvény még így is sérti a szólásszabadságot – olvasható a yntetnews.com cikkében.
Donald Trump amerikai elnök nem támogatja az alkotmány második, a fegyvertartásra vonatkozó kiegészítésének visszavonását. Donald Trump Twitter-bejegyzésben reagált John Paul Stevens, az alkotmánybíróság egyik visszavonult főbírája megjelent javaslatára, miszerint a valamennyi amerikai állampolgár számára fegyvertartást biztosító alkotmány-kiegészítést vissza kellene vonni. “A második alkotmány-kiegészítés soha nem kerül visszavonásra! Bármennyire szeretnék is a demokraták, hogy ez megtörténjék és a legfelsőbb bíróság volt bírája, Stevens szavai ellenére is, erről szó sem lehet” – fogalmazott mikroblog-bejegyzésében az elnök. Majd hozzátette: “2018-ban még több republikánusra és a legfelsőbb bíróság megtartására van szükségünk”.
Egyre több gyerek születik Németországban, a születések száma 2016-ban sorban az ötödik éve emelkedett a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint. Németországban 2016-ban 792 131 gyerek született, ami 54 556 fős, 7 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A születések száma megszakítás nélkül az ötödik éve emelkedett és elérte az 1996-os szintet. Német anyák 607 500 gyermeket hoztak világra, ami 3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Nem német állampolgárságú nők 184 660 gyereket szültek, ami 25 százalékos növekedés. Az állampolgárság szerinti rangsort a török anyák vezetik, az első tízben vannak például a szíriaiak, a lengyelek, a románok, az olaszok és az oroszok.
Az Európai Unióban élő nők átalagosan 29 évesen szülik első gyermeküket, közülük a legfiatalabb anyák Bulgáriában élnek, a legidősebbek Olaszországban. A magyar nők átlagosan nem sokkal 28. életévük betöltése előtt szülik első gyermeküket – közölte jelentésében az unió statisztikai hivatala. Az Eurostat 2016-os adatokat összesítő felmérése szerint az Európai Unióban ötmilliót meghaladó számú gyermek született. Az uniós termékenységi ráta átlagosan 1,6 gyermek. A legalacsonyabb adatokat Spanyolországban és Olaszországban (1,34) regisztrálták, a legmagasabbakat (1,92) pedig Franciaországban. E tekintetben a magyar adat alig valamivel az uniós átlag alatt van.
A Trump-kormányzat megszünteti az Egyesült Államokban élő libériaiak védett státuszát. Ezt Donald Trump elnök jelentette be. Az Egyesült Államok még Bill Clinton elnöksége idején hívta életre, és 1999-ben indította be azt a különleges programot, amely oltalmat nyújtott a libériai polgárháború elől menekülőknek. A program érvényességét az ezt követő amerikai kormányok is meghosszabbították, ezzel lehetővé tették libériai állampolgároknak, hogy az Egyesült Államokban éljenek és jogszerűen munkát is vállaljanak. Donald Trump azonban leszögezte: Libériában „már nincs fegyveres konfliktus” és a nyugat-afrikai ország „jelentős eredményeket ért el a stabilitás helyreállításában és a demokratikus kormányzás terén”. Az elnök megállapította, hogy Libéria a korábbi konfliktusokból is felépült, és ma már „megfelelően kezelni tudja állampolgárai hazatérését”.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető háromnapos nem hivatalos látogatást tett Pekingben, megbeszéléseket folytatott Hszi Csin-ping kínai államfővel, és megerősítette, hogy kész tárgyalni Donald Trump amerikai elnökkel – közölte a kínai állami média. „A Koreai-félsziget atommentesítésének problémája megoldható, ha Dél-Korea és az Egyesült Államok jó szándékkal reagál az erőfeszítéseinkre, és megteremti a béke és a stabilitás légkörét” – mondta a kínai elnökkel folytatott megbeszélésén Kim Dzsong Un, akinek szavait a központi televízió és a Hszinhua hírügynökség is idézte. „Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il végakaratával összhangban tevékeny erőfeszítéseket fogunk tenni a Koreai-félsziget atomentesítésére. Ez az álláspont nem változhat” – szögezte le az észak-koreai vezető.
Az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és India az ázsiai csendes-óceáni térség hatalmi egyensúlyának megőrzésén dolgozik. Ez azonban valószínűleg felbosszantja majd a világ második legnagyobb gazdaságát, ami pedig potenciálisan nagyobb kínai katonai jelenlétet eredményezhet a régióban. A helyzet ilyen szintű eszkalálódása egyre valószínűbbé vált, miután a négy ország tisztviselői külön megbeszéléseket folytattak a novemberi ASEAN-csúcstalálkozón a navigáció, a terrorizmus, a szorosabb kapcsolatépítés és a tengeri biztonság megerősítéséről Ázsiában. Az „Ausztrália-India-Japán-Egyesült Államok konzultációi az indiai-csendes-óceáni térségről” nevezetű találkozót többen a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quadrilateral Security Dialogue / Quad) újjáéledésének tekintették, amelynek célja szintén egy demokratikus érdekek által vezérelt közösség létrehozása volt a régióban, ugyanennek a négy országnak az együttműködésével. „Noha Kínát egyik nyilatkozatban sem nevezik a nevén, a csoport feltámadását kétségtelenül az ország régióra vonatkozó nagyra törő tervei motiválták” – mondták a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem kutatói.
Oroszország időben és a saját érdekeinek megfelelően válaszol majd diplomatáinak nyugati és nyugati orientációjú országokból történt kiutasítására – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov szerint Oroszország a kölcsönös haszon és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása alapján, ott, ahol ezt a saját érdekei is így kívánják, a történtek ellenére is kész lesz folytatni az együttműködést. Kijelentette, hogy Moszkva a diplomatakiutasítások ellenére továbbra is kész egy csúcstalálkozóra Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között. A Putyin által a találkozó előkészítésére kiadott utasítás a szóvivő szerint továbbra is érvényben van.
Magas beosztású magyar uniós tisztviselő adott tanácsot a katalán szakadároknak azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió számára elfogadható módon tudják képviselni a függetlenség ügyét – írta az El Mundo, hivatkozva katalán függetlenségpárti tisztviselők levelezésre, amelyet a spanyol csendőrség foglalt le. A cikk szerint Pere Aragonés, a katalán kormány gazdasági tanácsosának, Oriol Junquerasnak a helyettese, 2017 júniusában pozitívnak nevezte a Székely P. Istvánnal, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága egyik igazgatójával tartott találkozót. Az El Mundo szerint a magyar tisztviselő, aki a különböző tagállamok gazdaságpolitikájának felülvizsgálatáért felelős, nem tölt be olyan magas pozíciót, amely miatt a spanyol kormány nyugtalankodna, de támogatása mégis bizonyos jelentőséggel bír. Az Európai Bizottság egyik hivatalos szóvivője a spanyol napilapnak úgy kommentálta az értesülést, hogy Székely magántalálkozót folytatott Natalia Masszal, a gazdasági tanácsos elemzéssel foglalkozó csapatának főigazgatójával. Valamint a magyar tisztviselő nem emlékszik, hogy mondta a feltételezett észrevételeket.
Kent Ekeroth svéd parlamenti képviselő lekerült a svéd bevándorlásellenes párt Svéd Demokraták (SD) pártlistájáról. A politikus bejelentette, nem is indul az idei választásokon, ugyanis Magyarországra költözik. Döntését azzal indokolta, hogy a skandináv országban már elviselhetetlen a migránsok okozta állapot, hazánkban ebből pedig mit sem érezni – olvasható a 888-on. Svédországnak van mit tanulnia Magyarországtól. Náluk nincs bevándorlásprobléma és ez a legfontosabb – mondta a Svenska Dagbladet svéd lapnak Ken Ekeroth. A politikus kifejtette, mennyire örül annak, hogy Magyarország különösen nagy figyelmet fordít kultúrájának megőrzésére.
Lerótta tiszteletét Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten a dél-franciaországi szupermarketben egy iszlamista túszejtő által meggyilkolt francia csendőrtiszt előtt. Az egy hete még ismeretlen 44 éves Arnaud Beltrame francia hős lett, halála után ezredessé léptették elő és a Becsületrend parancsnoki fokozatával tüntették ki, miután a támadóval maradt az utolsó túsz elengedéséért cserében. A radikalizálódott kisstílű bűnöző, Radouane Lakdim vele is végzett. A tiszteletadás egyperces néma főhajtással kezdődött Franciaország minden csendőrlaktanyájában, mielőtt Arnauld Beltrame nemzeti zászlóval borított koporsója motoros rendőrök kíséretében az Invalidusok palotája, az egykori katonai kórház udvarára érkezett. Itt Macron 1200 meghívott – közöttük az áldozatok hozzátartozói, a támadáskor jelen voltak, volt államfők, az érintett települések vezetői és számos katona – előtt beszédet intézett a nemzethez. Az Invalidusok dómja, ahol Napóleon sírja található, a nemzeti tiszteletadás helyévé vált, itt vettek búcsút júliusban Simone Weil egykori deportálttól és minisztertől is.
Őrizetbe vettek egy marokkói származású olasz állampolgárt az Iszlám Állam dzsihadista szervezet támogatásának gyanújával az észak-olaszországi Torinóban – jelentette a helyi rendőrség. A közleményben Elmahdi Halili néven azonosították a 23 éves gyanúsítottat. A rendőrség tájékoztatása szerint a gyanúsított olaszra fordította az Iszlám Állam anyagait, hogy “felhasználja a dzsihádot dicsőítő és arra buzdító tevékenységében”. Francesco Messina torinói rendőrfőnök szerint az után döntöttek a gyanúsított őrizetbe vétele mellett, hogy Halili az elmúlt időszakban már nemcsak a világhálón buzdított terrorista tevékenységek folytatására, hanem kapcsolatba is lépett olyanokkal, akik hajlandóságot mutattak egy terrortámadás végrehajtására.
Aláírták szerdán Varsóban az első amerikai Patriot-rakétaütegek beszerzéséről szóló szerződést: a 4,750 milliárd dollár értékű, 2022-24-ben megvalósuló, két ütegre szóló ügylet a lengyel rakétavédelmi rendszer kiépítésének első fázisa. A szerződést lengyel részről Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter írta alá, Andrzej Duda lengyel államfő, Mateusz Morawiecki kormányfő és Paul W. Johnson, az Egyesült Államok varsói nagykövete jelenlétében. A szerződés értelmében Lengyelország 2022-2024-ben megkapja a ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítésére alkalmas Patriot-rendszer első két ütegét. Paul W. Johnson megerősítette: áprilistól tárgyalnak a program második fázisáról, melynek keretében Varsó az új rakétákon kívül 360 fokos radarlefedettséget biztosító berendezéshez jut.
|
