|
A felmérés arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek 45 százaléka szerint Koszovó még nem veszett el Szerbia számára, ugyanakkor a válaszadók 42 százaléka szerint már visszafordíthatatlan a folyamat. A felmérésben részt vevők 55 százaléka szerint sem ez a kormány, sem egyetlen szerb kormány sem fogja soha elismerni független államnak Koszovót.
A válaszadók 56 százaléka nem támogatja azt az elképzelést, hogy Koszovót fel kell osztani a szerbek és az albánok között, míg 30 százalékuk szerint ez jó megoldást jelentene.
A március 16-20. között 1203 megkérdezett részvételével végzett közvélemény-kutatást a Koszovóról szóló nemzeti konzultációra történő felkészülés részeként végezték.
Koszovó státusának kérdése hétfőn került ismét a középpontba, amikor a koszovói hatóságok letartóztatták, majd kiutasították Koszovóból a szerb kormány egy tisztségviselőjét. Marko Djuricot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőjét a hatóságok azért fogták el, mert állításuk szerint illegálisan lépett Koszovó területére, a hatóságok ugyanis nem engedélyezték neki a belépést korábbi kijelentései miatt, amelyekkel Pristina szerint feszültséget akart kelteni.
A kiutasítást követően a koszovói szerb kisebbségi képviselők kijelentették, kilépnek a kormánykoalícióból. Ez viszont azt jelenti, hogy a kormánypártok kisebbségbe kerülnek a parlamentben. Ramush Haradinaj miniszterelnök viszont azt mondta: esze ágában sincs lemondani, hiszen nem rendült meg a kormányba vetett bizalom, és támogatókat tud szerezni az eddigi ellenzéki pártok soraiból.
Koszovóban a legutóbb tavaly júniusban tartottak előrehozott választást a kormány elleni bizalmatlansági indítványt követően, és az új kabinet csak hosszas egyeztetések után tudott megalakulni szeptemberben. Amennyiben újra előrehozott választást tartanának, az tovább késleltetné a Belgrád és Pristina között egyébként is hosszú ideje és eredménytelenül húzódó egyeztetéseket, de lassítaná az ország európai integrációját és a szükséges reformok megvalósítását is.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a túlnyomó többségében albánok lakta területet. Emellett Szerbia két nagy szövetségese, Oroszország és Kína szerint sem független államról van szó, és az is gondot jelent, hogy az Európai Unió sem egységes a kérdést illetően. Az EU 28 tagállama közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik - Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus - sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.
Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben egyezett meg a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. Koszovó státusának rendezéséről a szerb államfő tavaly nyáron kezdeményezett nemzeti konzultációt, ezek az egyeztetések azonban még nem zárultak le. A legutóbb a múlt pénteken ült tárgyalóasztalhoz Brüsszelben a két ország államfője, ám a tárgyalások ezúttal is eredmény nélkül zárultak.
Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi, Szerbiához közeli részein. Számukra nagyobb önállóságot ígért a koszovói albán vezetés, ám eddig nem hozták létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. A koszovói szerbek kedden azt is bejelentették, Pristina támogatása nélkül, önállóan is létrehozzák az önkormányzatok közösségét.
Szerdán már össze is ültek a kisebbségi önkormányzatok vezetői, és háromhetes haladékot adtak Pristinának, mondván, ha addig nem hozzák létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, akkor a szerbek önállóan lépnek. Erre reagálva Pal Lekaj koszovói infrastruktúraügyi miniszter kijelentette: a szerbek ezzel törvényt és alkotmányt sértenének, így azonnal letartóztathatóvá válnának, és az elsők között a parlamentben is tíz képviselővel rendelkező Szerb Lista politikusait fognák el. A koszovói kormány hivatalos közleménye szerint a szerbek által létrehozott önkormányzati közösségnek nem lenne legitimitása, azt ugyanis nem a törvény szerint hoznák létre. A szerbek szerint viszont az öt évvel ezelőtt Brüsszelben megkötött egyezmény értelmében joguk van az önkormányzatisághoz.
kma \ kigy \ kpl
MTI
|
