|
Külpolitika:
Egyelőre nem sikerült megoldani az izraeli kormánykoalíció eddigi legsúlyosabb válságát, s a helyi médiában megszólaló szakértők egyre valószínűbbnek tartják, hogy Mose Kahlón pénzügyminiszter jövő hét végéig szabott ultimátumának lejártáig Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya feloszlatásáról és előrehozott választások kiírásáról dönt. A válságot az ultraortodox pártok bejelentése váltotta ki egy héttel ezelőtt, miszerint csak akkor szavazzák meg a 2019-es költségvetést, ha cserébe a koalíciós többség a kneszetben elfogadtatja az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését biztosító törvényt. Előzőleg Mose Kahlón közölte, hogy ha a parlament jövő csütörtökön záruló téli ülésszakán nem sikerül megszavaztatnia a jövő évi büdzsét – amely gazdasági könnyítéseket tartalmaz középosztályi centrista szavazóbázisa számára -, akkor kivonul a kormányból, amely pártja nélkül összeomlik.
Avigdor Liberman védelmi miniszter Twitter-üzenetével tovább élezte a koalíciós válságot, ugyanis hangsúlyozta, hogy számára fontosabbak az elvi politikai kérdések az esetleges gyakorlati politikai haszonnál, ami a jelenlegi helyzetre lefordítva azt jelenti, hogy nem hajlandó engedményekre a vallásosokkal szemben, hiszen pártja, a Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk) elsősorban orosz ajkú jobboldali szavazóit vallásellenességük különíti el a Likud párt vagy a Naftali Bennet vezette HaBájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt szavazóbázisától, vagyis ezzel a kérdéssel tudja magához kötni őket. Benjámin Netanjahu számára azonban jelenleg igen kedvező lehet az új választások bejelentése, mert ha a jövő hét végén oszlik fel a kormány, akkor a voksolásra várhatóan júniusban kerülne sor, nem sokkal Izrael fennállásának áprilisi, 70. évfordulós ünnepségei, valamint a jeruzsálemi amerikai nagykövetség májusi átadása után, s mindkét eseményt kiválóan beépítheti kampányába, érdemei hangsúlyozására.
Két feltételezett palesztin merénylőt fogtak el az izraeli hatóságok Samaria településén egy katonai bíróság közelében – írta az i24nes.com. A két férfinál csőbombát találtak. Az utóbbi hetekben ez már hatodik eset volt, hogy az izraeli védelmi erők munkatársai csőbombát találtak palesztin férfiaknál. Szerencsére, ahogyan a korábbi esetekben, most sem történt személyi sérülés. Szintén vasárnap két férfit fogtak el az izraeli hatóságok a Gázai-övezetnél a védőkerítés mellett. Az őrizetbe vett embereknél kést és gránátot találtak.
„Amerika mindörökké Izrael mellett áll” – mondta Mike Pence. Az amerikai alelnök az Amerikai Izrael Közpolitikai Tanács (AIPAC) előtt biztosította országa támogatásáról a zsidó államot. „Ma este szeretném átadni Izrael Államának nagy barátjának üdvözletét. Az Amerikai Egyesült Államok történelmének legelkötelezettebb Izrael-barát elnökének, Donald Trump elnöknek az üdvözletét” – kezdte beszédét Mike Pence amerikai alelnök Washingtonban. Az Amerikai Izrael Közpolitikai Tanács (AIPAC) többnapos konferenciáján tartott felszólalásában Pence hangsúlyozta: az Egyesült Államok és Izrael közötti szövetséges viszony minden eddiginél jobban megerősödött az elmúlt időszakban. „Szeretném átadni az elnök üzenetét: Amerika Izrael mellett áll. Ma, holnap és mindörökké”. A politikus beszédét többször is heves tapsvihar kísérte – így történt akkor is, amikor az amerikai nagykövetség áthelyezéséről tett említést. „Freidman nagykövet úr erőfeszítéseinek köszönhetően ez év májusában megnyitjuk az amerikai nagykövetséget Jeruzsálemben” – jelentette ki Pence a hallgatóság előtt.
A francia rendőrség elfogott tizennégy fiatalt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megloptak több, a Charles de Gaulle repülőtér és Párizs között autóval utazó turistát, köztük Orbán Viktor magyar kormányfő egyik lányát – írta az AFP francia hírügynökség. Az AFP szerint Orbán Viktor lányát 2017 novemberében támadták meg útban Párizs felé. A 15 és 21 év közötti fiatalokból álló tolvajbandát március 5-én állították elő a francia főváros közelében – mondták el a francia hírügynökség forrásai. A gyanúsítottak a feltételezések alapján 88 támadást követhettek el 2017 januárja és 2018 márciusa között. A tolvajok célpontjai azok a turisták voltak, akik taxival közlekedtek a repülőtér és Párizs között, vagy külföldi rendszámú autóval utaztak – részletezte egy bennfentes, megerősítve a Le Parisien című francia napilap értesülését. A tolvajbanda bejáratott módszerrel rendelkezett: tagjai odasétáltak a dugóban várakozó autókhoz, szemügyre vették az utasteret, elöl hagyott csomagok után kutatva, majd egy erre a célra kialakított, hegyes kővel betörték az egyik ablakot, és zsákmányukkal elrohantak.
Ruházatuk kimosását és személyes tárgyaik megtisztítását tanácsolta az angol közegészségügyi szolgálat mindazoknak, akik egy hete megfordultak a délnyugat-angliai Salisbury városának egyik éttermében, illetve pubjában, abban az időszakban, amikor az idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet két sértettje is ott tartózkodott. A 66 éves Szergej Szkripalt, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynökét, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét és 33 éves lányát, Julija Szkripalt múlt vasárnap találták meg eszméletlenül Salisbury egyik bevásárlóközpontjánál, és azóta válságos állapotban kezelik őket a helyi kórházban. A brit hatóságok szerint “ritka idegméreggel” követtek el támadást ellenük egyelőre ismeretlen tettesek. Rosszulléte előtt nem sokkal Szkripal és lánya betért a Zizzi nevű étterembe, majd a The Mill nevű pubba, és a vizsgálat mindkét helyen nyomokban kimutatta az idegméreg hatóanyagát.
Megsemmisítette célját a gyakorlótéren a tengeri célpontok ellen kifejlesztett Kinzsal típusú, hiperszonikus rakéta, amelyet az orosz légierő egy MiG-31-es elfogó vadászgépéről lőttek ki – közölte az orosz védelmi tárca. A Kinzsal és több más új támadófegyver létezését március 1-jén fedte fel Vlagyimir Putyin orosz elnök a parlament két háza előtt elmondott éves beszédében. A páratlannak mondott fegyverrendszerek kifejlesztését Putyin azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a rakétavédelmi rakétarendszereket korlátozó, 1972-ben megkötött ABM-szerződésből és egy globális rakétavédelmi rendszer kiépítésével az Egyesült Államok az amerikai-orosz hadászati egyensúly megbontására törekszik.
Az orosz elnök kijelentette az NBC amerikai tévéadónak adott exkluzív interjújában, hogy a legkevésbé sem érdekli, ha orosz állampolgárok megpróbáltak beleavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mert – mint állította – ezeknek az embereknek semmilyen kapcsolata nem volt a Kremllel. Vlagyimir Putyin gyakran volt harcias, és ismét tagadta az amerikai hírszerző szolgálatoknak azt a vádját, hogy bárkit utasított volna az amerikai elnökválasztásba való beavatkozásra. “Miért gondolják, hogy az orosz hatóságok, beleértve engem is, engedélyt adtak erre bárkinek?” – kérdezte Megyn Kelly riportertől. Mint mondta, nem rendítette meg, hogy Robert Mueller különleges ügyész, aki Oroszország állítólagos szerepét vizsgálja a 2016-os amerikai elnökválasztásban, februárban megvádolt 13 orosz állampolgárt és három orosz céget azzal, hogy beleavatkozott a választásba: egyebek között támogatta Donald Trump elnök kampányát, és “lejáratta” Hillary Clinton demokrata párti jelöltét. “Na, és mi van, ha oroszok voltak? A legkevésbé sem érdekel, mert nem az orosz állam érdekeit képviselik” – jelentette ki Putyin.
Kínába, illetve Japánba utazik jövő héten az a két magas rangú dél-koreai tisztségviselő, aki nemrég találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, hogy tájékoztassa az ottani vezetőket phenjani tárgyalásaikról – közölte a dél-koreai elnöki hivatal. Csung Jui Jong, a szöuli nemzetbiztonsági hivatal vezetője hétfőn találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Nam Gvan Pjo, a dél-koreai hírszerzés vezetője pedig Abe Sindzo japán kormányfőt tájékoztatja kedden. Csung Peking után Oroszországba utazik majd tovább, de erről részleteket még nem közöltek.
Megszavazta a kínai parlament azt az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében eltörlik a kínai államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást. Az eddigi szabályozás szerint ugyanaz a személy legfeljebb kétszer öt évig viselhette az államfői tisztséget. A korlátozás eltörlésével a 2013 óta elnök Hszi Csin-ping akár élete végéig is államfő maradhat. A ceremoniális szerepű Országos Népi Gyűlés 2963 küldöttéből 2958 támogatta az újítást, ketten ellene szavaztak, hárman tartózkodtak. Az elsöprő támogatás nem okozott meglepetést, mivel a kínai parlamentben csak a kommunista párthoz teljesen lojális képviselők ülnek.
Izsák Balázs szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megnyerte a csatát a román hatóságokkal, és vonatkoztatási ponttá tette a március 10-i marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást. Az SZNT elnöke elmondta: az elmúlt öt évben perek egész során át kellett harcolni a román hatóságokkal a március 10-i tiltakozás jogáért. Ezt a csatát azonban megnyerték. Izsák Balázs az SZNT külügyi megbízottjának, Dabis Attilának a kitiltása kapcsán kijelentette: a román hatóságok nem ismerték még fel, hogy a nyomásgyakorlás éppen az ellentétes hatást váltja ki a székelyekből: megszilárdítja az akaratukat.
Az acél- és alumíniumipari védővámokról szóló rendeletét dicsérte, és meghirdette a 2020-as amerikai elnökválasztás új jelszavát Donald Trump egy pennsylvaniai nagygyűlésen. Az amerikai elnök a Pittsburgh melletti Moon Township nevű pennsylvaniai kisvárosban azt mondta: “2020-ban az lesz a jelszavunk, hogy őrizzük meg Amerikát nagyszerűnek, és felkiáltójel” – mondta, és közben egy nagy felkiáltójelet rajzolt a levegőbe. Az elnök a kedden tartandó – az őszi, úgynevezett félidős választások előtti – előválasztás egyik republikánus képviselőjelöltje, Rick Saccone mellett kampányolt, a nagygyűlést egyúttal kihasználta arra is, hogy dicsérje az acél-, és alumíniumipari védővámokról szóló, pénteken aláírt döntést. Utalva arra a pénteken nyilvánosságra hozott adatra, miszerint februárban 313 ezer új munkahelyet hoztak létre az Egyesült Államokban, leszögezte, hogy eddigi gazdaságpolitikája kezdi meghozni az eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a védővámok segítenek fellendíteni Pennsylvania gazdaságát is.
Lengyelországban egy tavaly elfogadott törvény értelmében először maradtak zárva a boltok vasárnap a kommunizmus összeomlása óta. A Szolidaritás szakszervezet által is támogatott, a lengyel parlament által november végén jóváhagyott törvényt értelmében a márciustól érvényes, havi két vasárnapra vonatkozó boltzár után 2019 elejétől csak minden hónap utolsó vasárnapján lesznek nyitva az üzletek, 2020 januárjától pedig teljes vasárnapi zárvatartás lép életbe. A boltzár nem vonatkozik a pályaudvarokon, a benzinkutakon működő boltokra, valamint a cukrászdákra és a pékségekre.
|
