|
Külpolitika:
Előrehozott választásokkal fenyeget a legújabb koalíciós válság Izraelben az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését követelő új törvényjavaslat miatt. Az ultraortodox Egységes Tórapárt bejelentette, hogy csak akkor hajlandó megszavazni a költségvetést, ha elfogadják a jesivákban, vallási iskolákban tanulók katonai szolgálat alóli felmentését szavatoló törvényjavaslatukat. Avigdor Liberman védelmi miniszter, a Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk) párt elnöke viszont kijelentette, hogy pártja nem hajlandó megszavazni az indítványt. Móse Kahlón pénzügyminiszter pedig azt hangoztatta, hogy ha jövő héten nem fogadják el a 2019-es büdzsét, akkor kilép a kormányból. Benjámin Netanjahu szombat este majdnem egy hétre Amerikába utazott, de előtte közölte, hogy jó szándékkal meg lehet oldani a válságot, ha koalíciós partnerei is úgy akarják.
Hétfőn találkozik Benjamin Netanjahu és Donald Trump az Egyesült Államokban. A zsidó állam kormányfője és az amerikai elnök között 2017 eleje óta ez lesz az ötödik hivatalos találkozó – írta az Israel Hayom. A felek közötti legfontosabb téma Irán lesz, mivel Teherán jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést a Közel-Keleten – mondta Netanjahu. A megbeszélésen természetesen szóba kerül majd az izraeli-palesztin rendezés kérdése is, valamint az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe való helyezése is.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka szerint az izraeli jobboldal a következő évtizedben is hatalmon lesz – írta az Israel Hayom. A portál cikke szerint túlnyomórészt az izraeli zsidók mondták azt, hogy a most is hatalmon lévő jobboldal a következő időszakban sem szorul ellenzékbe, míg az Izraelben élő araboknak csupán a fele mondta ezt. A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 68 százaléka támogatja, hogy a terroristákat ítéljék halálra.
Több évtized után tavaly ismét Oroszországból és Ukrajnából érkezett a legtöbb bevándorló Izraelbe – derül ki a Jewish Telegraphic Agency cikkéből. Oroszországból összesen 7 224-en döntöttek úgy, hogy a zsidó államba költöznek, Ukrajnából pedig majdnem ugyanannyian, 7 182-en emigráltak az országba. Az izraeli bevándorlásért felelős minisztérium által közzé tett adatok alapján a regisztrált számok olyan személyekre vonatkoznak, akik turistaként érkeztek az államba, majd onnan nyújtottak be kérelmet a letelepedésre.
Izraelbe látogat Vilmos herceg. A brit királyi család, ha nem is hivatalosan, eddig gyakorlatilag bojkottálta Izraelt. Ez most változni fog, hivatalosan is bejelentették, hogy a trónörökös legidősebb fia, Vilmos herceg Izraelbe is ellátogat – olvasható a Jewish Telegraphic Agency cikkében. Cambridge hercege idén nyáron felkeresi Izraelt, Jordániát és a palesztin területeket. A látogatás a brit kormány felkérésére történik és a vendéglátók részéről is üdvözölték. A királyi család egyik meghatározó tagja sem járt még soha Izraelben hivatalos látogatáson. Ennek az oka az lehet elemzők szerint, hogy Izrael állam megalakulása előtt az akkor brit fennhatóság alatt álló területen a cionista mozgalom erőszakos akciókat is végrehajtott a britek ellen. Viszont Kenyába még a királynő is ellátogatott, pedig ott is fegyverrel harcoltak a brit gyarmatosítók ellen.
Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök Koppenhága egyik szegényebb negyedében, Mjolnerparkenben a Financial Times és a thelocal.dk szerint arról beszélt: „A gettóknak el kell tűnniük. Ellenőrizni fogjuk a mozgást. A különösen terhelt környékeken extra keményen fogjuk büntetni a bűnözést… Történelmi változást kell elérni azokban a módszerekben, ahogy eddig foglalkoztunk ezekkel a problémákkal”. Rasmussen úgy fogalmazott: „A naivitást realizmusra, a passzivitást követelményekre cseréltük. Ez azt jelenti, hogy a problémák a jövőben nem maradnak megoldatlanul”. A kormányfő kifejtette: a legtöbb nem dán származású dániai lakos pozitívan járul hozzá a társadalomhoz, de még mindig nagyon sokan vannak, akik nem ilyenek. „Képesnek kell lennünk felismernünk a saját országunkat. Vannak helyek, amikre nem ismerek rá” – fogalmazott Rasmussen.
Kétharmados többséggel jóváhagyta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tagsága a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) kidolgozott koalíciós szerződést – jelentették be az SPD vezetői Berlinben. A CDU/CSU pártszövetséggel 2013-ban kezdett kormányzás folytatásának ügyét eldöntő szavazáson a 463 723 szavazásra jogosult párttag 78,39 százaléka vett részt, és az érvényesen szavazók 66,02 százaléka voksolt a koalíciós szerződés elfogadására. Ezzel elhárult az utolsó akadály Angela Merkel CDU-elnök negyedik kormányának megalakítása elől. Az új szövetségi kormány várhatóan március 14-én, a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti választás utáni 170. napon alakul meg. Ez az eddigi leghosszabb kormányalakítási folyamat Németországban.
A brit miniszterelnök szerint a londoni City pénzügyi központja nem működhet olyan szabályozási rendszerben, amelyet máshol alakítanak ki. Theresa May kijelentette: ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is a passportingjogok érvényesítésére törekedne, a City pénzügyi központjának olyan előírásokat kellene betartania, amelyeket mások határoznak meg. Tekintettel a City fontosságára, nem járható út e szabályok egyszerű elfogadása úgy, hogy Londonnak nincs befolyása kialakításukra – tette hozzá. A londoni Cityben honos pénzügyi szolgáltató cégek azonban éppen attól tartanak, hogy a Brexit után elveszíthetik az euróövezeti piacokra szóló passportingjogokat, vagyis szolgáltatásnyújtási engedélyeiket, különös tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is.
Méltatta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, amiért Kína örökös elnöke akar lenni; viccelődve arra is utalást tett, hogy egyszer majd az Egyesült Államokban is be kéne vezetni ezt a rendszert. Donald Trump szavait a CNN idézte. A hírtelevízió birtokába került a hangfelvétel Trump beszédéről, amely szombaton hangzott el a politikus floridai nyaralójában zárt ajtók mögött tartott republikánus adománygyűjtő ebéden. “Ő (Hszi Csin-ping) most életre szólóan elnök, elnök egy életre. És ő nagyszerű” – hangoztatta Trump, akinek szavait a hangfelvételből ítélve hangos nevetéssel fogadta a hallgatóság. “Nézzék csak, neki sikerült ezt megtennie. Azt hiszem, ez nagyszerű. Egyszer talán majd nekünk is meg kell próbálkozni ezzel” – tette hozzá viccelődve Trump, és “nagyszerű úriembernek”, az elmúlt száz év legerősebb kínai elnökének nevezte Hszi Csin-pinget. Megjegyezte, hogy Hszi “iszonyatosan jól” bánt vele a novemberi pekingi látogatása idején.
Nem mond le posztjáról Robert Kalinák szlovák belügyminiszter, hanem “minden erejével” a meggyilkolt újságíró ügyének kivizsgálására összpontosít. “Ebben a pillanatban a kettős gyilkosság kivizsgálása a legfontosabb (…), a többiről később napokig lehet még beszélni” – mondta a belügyminiszter, akinek a lemondását, Tibor Gaspar országos rendőrfőkapitányéval együtt, Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és menyasszonya meggyilkolása után kezdték el követelni ellenzéki politikusok, a sajtó, valamint a kormánykoalíció legkisebb pártja, a Most-Híd néhány politikusa. “Az én feladatom biztosítani azt, hogy ezt az ügyet kivizsgálják” – szögezte le Kalinák, hozzátéve, minden erőforrást az ügy felderítésére fordítanak, azon több száz ember dolgozik.
Nyolcra nőtt az Egyesült Államok északkeleti partvidékét sújtó ítéletidő halálos áldozatainak a száma; a heves esőzések és havazások kíséretében tomboló orkán erejű szél már második napja okozott súlyos fennakadásokat a közúti, vasúti és légi forgalomban, több százezer ember maradt áram nélkül a téli hidegben. A haláleseteket minden esetben a szélvihar által kidöntött fák okozták Massachusetts, New York, Virginia, Maryland és Pennsylvania államokban. Az ABC hírtelevízió legfrissebb összesítése szerint 13 északkeleti államban mintegy kétmillió háztartás maradt áram nélkül a villanyvezetékekre dőlt fák miatt. Az áramszolgáltató vállalatok szakemberei második napja éjt nappallá téve próbálják helyreállítani az áramszolgáltatást.
Kelemen Hunor szerint Románia száz év alatt sem tudta áttörni Kárpátokat, nem tudta Erdélyt autópályákkal összekötni a többi román tartománnyal. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke aggasztónak találja, hogy a román politikai elitnek 11 évvel az EU-csatlakozás után nincsen közös országprojektje, jövőképe, és a román politikusok egymással hadakoznak a jövő építése helyett. Elmondta: az RMDSZ felajánlotta, hogy kész párbeszédet folytatni a román pártokkal a közös jövőről. Azt is hozzátette azonban, hogy be kell tartani azokat az ígéreteket, amelyeket az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésen a románok a magyaroknak tettek.
Török harci gépek bombázták a szíriai kormányhoz hű csapatok állásait az északnyugat-szíriai Afrín körzetében, a légicsapásban legkevesebb 36 harcost megöltek – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat. A damaszkuszi kormányt támogató erők múlt héten vonultak be Afrín térségébe, hogy támogassák a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, a januárban Törökország által indított Olajág offenzíva célpontját. A londoni székhelyű OSDH értesülései szerint a légicsapás Kafr Dzsina településen talált el egy katonai tábort. A szombati volt a harmadik alkalom 48 órán belül, hogy török harci gépek a szíriai kormányhoz hű csapatok állásait támadták.
|
