|
"Vlagyimir Putyinnak a Szövetségi Gyűléshez (a kétkamarás orosz parlamenthez), de még inkább a külvilághoz intézett üzenetének militarista eksztázisára nincs precedens sem az ő 18 éves kormányzásában, de az orosz történelem legújabb kori időszakában sem, sőt, még az olyan szovjet analógiák is nyilvánvalóan elhomályosulnak mellette, mint amilyen (Jurij) Andropov vagy (Nyikita) Hruscsov beszédei voltak" - írta a Vedomosztyi című gazdasági napilap.
Az újság rámutatott, hogy az elnöki beszéd üzenete szerint ennek a nukleáris pajzsnak az oltalmában "virágzik majd fel a középosztály jóléti, egészséges országa".
"Az új és félelmetes Oroszország a jelek szerint az a jövőkép, amellyel Putyin nekivág a negyedik ciklusának és amelyet valamikor örökül hagy majd az országnak" - hangzott a kommentár, amely hozzáfűzte, hogy az új csapásmérő potenciál "nemcsak az új és félelmetes Oroszország, hanem a szövetségesei védelmének is eszköze, vagyis gyakorlatilag felhívás egy új Varsói Szerződés létrehozására.
"A külső címzettnek új kiinduló adatokat biztosítottak a konfliktusok teljes köréről folytatott további tárgyalásokhoz" - jelentette ki a Vedomosztyinak nyilatkozva Dmitrij Badovszkij, a Társadalmi, Gazdasági és Politikai Kutatások Intézetének (ISzEPI) vezetője.
Badovszkij rámutatott, hogy az elnöki beszéd katonai kérdésekkel foglalkozó része belpolitikai feladatot is megold, mert "jó indítékot szolgáltat a konszolidációhoz és a mozgósításhoz Putyin választási kampányának lezárásához".
Andrej Szusencov politológus szerint a Putyin-beszéd megerősítette a belföldi közönségnek azt a meggyőződését, hogy "a békét és a stabilitást megbízhatóan bebiztosították, ám az üzenet elsősorban az Egyesült Államoknak szólt.
"Értelmetlen figyelmen kívül hagyni a hadászati stabilitásról szóló párbeszédre vonatkozó orosz javaslatokat. Oroszország többé nem egy olyan ország, amely elmaradt a nukleáris fegyvereinek fejlesztése terén" - mondta a Vedomosztyinak.
Fjodor Lukjanov politológus szerint a Putyin-beszéd válasz volt arra, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiája és nukleáris doktrínája vetélytársként és ellenfélként kezeli Oroszországot.
"Önök meghirdették a hidegháborút, mi pedig elfogadjuk ezt a kihívást és nézzék mink van nekünk. Fő fenyegetésnek tekintenek bennünket és mi azt mondjuk: igen, az vagyunk. Ez egyben felhívás a fegyverkezési versenyre - érjenek utol bennünket, ha tudnak" - nyilatkozott Lukjanov, hozzátéve, hogy az amerikai reagálást nehéz megjósolni, mert az Egyesült Államokat nem félénk emberek irányítják, Donald Trump elnök pedig mindig arról beszél, hogy Amerikának erősnek kell lennie és meg kell védenie érdekeit.
Jevgenyij Mincsenko politológus úgy vélekedett, hogy Washington kihívásként fogja majd fel a Putyin-beszédet, ami az oroszellenes hangulat erősödéséhez, újabb fegyverkezési programokhoz és az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomás erősödéséhez vezethet. Gleb Pavlovszkij politológus ugyancsak a Vedomosztyinak azt mondta, hogy az amerikai katonákat az elnöki beszéd alatt bemutatott videók nem fogják megrettenteni, viszont azokat a médiában propagandacélokra fogják felhasználni, és a világ elleni nukleáris fenyegetésként fogják értelmezni.
"Putyin kampány indított Oroszország további demonizálására" - mondta Pavlovszkij.
Az orosz sajtóbeszámolók egyébként egyöntetűen felhívták a figyelmet arra, hogy Putyin hallgatósága fellelkesülten fogadta az új fegyverekről szóló bejelentést.
Orosz országos televíziók (Rosszija 1, NTV) csütörtöki politikai vitaműsorainak moderátorai egybehangzóan arra hegyezték ki a figyelmet, hogy a Putyin-beszéd első része a műszaki-tudományos-gazdasági áttörés lehetőségéről, a második pedig a védelemi kapacitások már befejezettnek feltüntetett felfuttatásáról szólt. A műsorvezetők által hangoztatott állítás szerint a második rész nélkül "nem hagynák", hogy Oroszország az elsőt megvalósítsa.
"A Kreml kijátszotta az asztalra utolsó aduját - a szovjet szuperhatalom nukleáris potenciáljára való emlékeztetést, amely Putyin szavai szerin nemcsak hogy nem rozsdásodott be, de jelentősen megújult és megerősödött. A nyugati elit egy részének ebben meg kell látnia a kétségbeesett alkukísérletet. De lesznek olyanok is, akik ezt kihívásként fogják fel" - írta Novaja Gazeta című független napilap.
kpd \ kvs
MTI
|
