Tel Aviv   New York   Budapest   Moszkva       Kijev

HÍREK
Belföld
Külföld
Sport
Autó-Motor
Életmód-Egészség
Bulvár
Gazdaság
Öko
Mozaik
eszközök:

A BreuerPress és a HetiTV külpolitikai összefoglalója
A BreuerPress és a HetiTV külpolitikai összefoglalója.

Külpolitika

2040-re a muzulmán közösség létszáma meghaladhatja a zsidóságét, és így a kereszténység után az iszlám válhat a második legnépszerűbb vallássá az Amerikai Egyesült Államokban – derül ki a Pew Research Center legfrissebb kutatásából. Az amerikai társadalomtudományi kutatóintézet felmérése alapján ma közel 6.7 millió fő, azaz az amerikaiak 2.1 százaléka vallja magát zsidónak, míg a lakosság 1.1 százaléka, azaz 3.45 millió ember követi az iszlámot. Bár az elmúlt időszak alapján a zsidó közösségek létszáma is növekvő tendenciát mutat, a muzulmán lakosságra jellemző születési arány sokkal magasabb, valamint a bevándorlás is nagyban hozzájárul a gyorsabb növekedéshez – olvasható a The Times of Israel honlapján. Míg az amerikai lakosságon belül élő muzulmánok aránya 0.4 százalékról 0.9 százalékra nőtt 2007 és 2014 között, a zsidóság aránya mindössze 0.2 százalékponttal (1.7 százalékról 1.9 százalékra) emelkedett ugyanebben az időszakban.

Szobrot kap Máramarosszigeten Elie Wiesel Nobel-békedíjas író – jelentette be Horia Scubli, a város polgármestere. „A mellszobrot Ioan Ladea szobrászművész alkotta meg. (…) A szobrot az Elie Wiesel emlékház udvarán helyezik el májusban, az író felesége, Marion Wiesel és fia jelenlétében” mondta Horia Scubli. A szoborállítást az Egyesült Államokban élő, ugyancsak máramarosi Anton Fischman támogatja. Elie Wiesel (1928-2016) 1990 után többször is meglátogatta szülővárosát, nevét viseli a román holokauszt-kutató intézet is. Számos könyvet írt a náci koncentrációs táborokban átélt élményei alapján, és 1986-ban kapta meg a Nobel-békedíjat, elismerésül azért, hogy életét a több millió holokausztáldozat emléke fenntartásának szentelte. Máramarosszigeti szülőházát múzeummá alakították.

Román nyelvű magyarellenes falfirkák jelentek meg több csíkszeredai épület falán. A narancssárga festékszóróval írt feliratok obszcén kifejezéssel gyalázzák Magyarországot, és Victor Ponta volt román miniszterelnöktől idézik, hogy “Székelyföld nem létezik”. A városi távhőszolgáltató igazgatója a társaság résztulajdonában levő épület falára festett feliratok kapcsán elmondta: egyeztetnek a polgármesteri hivatallal, hogy tegyenek-e feljelentést ismeretlen tettes ellen. Hozzátette: mást nem tehetnek, mint hogy letakarítják a magyargyalázó falfirkákat a falról.

Megállapodásra jutottak a Németországot 2013 óta kormányzó nagykoalíció megújításáról tárgyaló pártok az oltalmazottak családegyesítési jogának további korlátozásáról – jelentette a Bild. Az oltalmazott státuszt szerző menedékkérők családegyesítési jogának jövője a kormányalakítási tárgyalások egyik leginkább vitatott kérdése. A Bild szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) álláspontja érvényesül, így továbbra is fenntartják a két éve bevezetett ideiglenes szabályt, miszerint a menekültügyi rendszer túlterhelődésének megelőzése érdekében az oltalmazottak nem kezdeményezhetik a családegyesítést. Azonban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elérte, hogy kivételes esetekben mégis lehetséges a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítés. A kivételeket szabályozó előírásokat később dolgozzák majd ki – írta a Bild, hozzátéve, hogy az idő sürget, mert ha a törvényhozás nem lép, az idén március közepén megszűnik a családegyesítési jog felfüggesztése és visszaáll a régi rendszer, amelyben a menekültek mellett az oltalmazottak is kezdeményezhetik, hogy a magcsaládhoz tartozó rokonaik Németországba költözzenek.

Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter kifogásolta, hogy magas a bűnözési ráta a menekültek körében, és a bécsi kormány szigorúbb fellépését ígérte az ügyben. Kickl a 2016-os évre vonatkozó biztonsági jelentést ismertetve a kormányülés előtt elmondta, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított külföldiek aránya 13 százalékkal emelkedett az előző évben. Kifejezetten nagy volt köztük a menedékkérők száma – tette hozzá. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) politikusa azt nem tudta megmondani, hogy pontosan hányukat ítélték el. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány a fejleményekre “nagyon, nagyon szigorú bevándorlási politikával” válaszolhat.

Haszan Róháni iráni államfő elrendelte, hogy engedjék szabadon az összes diákot, akiket a múlt héten vettek őrizetbe tüntetések miatt. “Miután az államfő tanácskozott a belügyminiszterrel és a titkosszolgálat vezetőjével, elrendelte, hogy engedjék szabadon egy-két napon belül az összes diákot” – mondta Manszúr Golámi tudományos kutatásügyi miniszter. Becslések szerint 3700 körül lehet azoknak a diákoknak a száma, akik a múlt héten több iráni városban tüntettek, és emiatt rács mögé kerültek. Róháni már korábban is megértést mutatott a demonstrálók iránt.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság (EB) elnökével folytatott brüsszeli tárgyalásain értésre adta, hogy nem enged országa jogi reformjából, amelyért bírálatok érik az Európai Unió részéről. “Elmagyaráztuk, hogy mit jelent számunkra ez a reform. Javítani szándékozunk a jogrendszeren, hogy tisztességesebbé és tárgyilagosabbá váljon. Ragaszkodunk az álláspontunkhoz” – mondta a tárgyalások után a lengyel kormányfő. A tárgyalópartnerek megállapodtak abban, hogy februárban újra megbeszélést folytatnak egymással. A dpa német hírügynökség megjegyzi, hogy mindkét fél méltatta a közel kétórás megbeszélés baráti hangnemét.

Több mint kétszáz embert vettek őrizetbe és több tucatnyian megsebesültek az erőszakossá fajult tunéziai tüntetéseken. Hét évvel az “arab tavaszt” elindító tunéziai forradalom után az ellenzéki pártok kezdeményezésére tüntetéssorozat kezdődött hétfő este az észak-afrikai arab ország több városában a január 1-jén bevezetett gazdasági megszorító intézkedések miatt. Már az aznapi tüntetéseken is történtek összecsapások a tüntetők és a rendőrség között: akkor több tucatnyian sebesültek meg, köztük 11 rendőr, és a rendőrség 44 embert vett őrizetbe a belügyminisztérium tájékoztatása szerint. Kedd este még súlyosabb összecsapások történtek. Ezúttal már 49 rendőr sebesült meg – a sebesült tüntetők számát nem közölték -, és 206 embert vettek őrizetbe. A főváros egyik peremkerületében a tüntetők kifosztottak egy áruházat.

Carles Puigdemont leváltott katalán elnök újraválasztásáról kötött megállapodást a két legnagyobb katalán függetlenségi párt, az Együtt az Igenért (Junts pel Sí) és a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC). A pártokhoz közeli források szerint a megállapodás Brüsszelben született meg, ahol a volt elnök két és fél hónapja tartózkodik, mióta elmenekült a spanyol igazságszolgáltatás elől. A Junts pel Sí és az ERC együttműködése azonban még nem garancia Puigdemont újraválasztására. Összesen 66 mandátumuk van a 135 fős törvényhozásban, a többséghez 68 képviselő támogatása szükséges. A négy mandátummal rendelkező Népi Egység (CUP) nevű baloldali függetlenségi párt egyelőre nem csatlakozott az együttműködéshez.


Fotót készítette: 
Nyomtatható változat

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ahirlap.hu



Adatvédelem      Jogi nyilatkozat

Copyright © 2010. D.Design Studio - Minden jog fenntartva!