|
Külpolitika
A Palesztin Hatóság 2017-ben több mint 347 millió dollárt fizetett ki terroristáknak és az ő családjaiknak – derült ki az izraeli védelmi minisztérium összeállításából. A Palesztin Hatóság különféle összegeket fizet ki a jogerősen elítlt terrroristák után attól függően, hogy ki mennyi időre került börtönbe. Az sem ritka, hogy egy terrorrista családja havi szinten 7200 dollárhoz jut – írta a The Jerusalem Post. Avigdor Lieberman , izraeli honvédelmi miniszter egyébként ezt a jelentést bemutatta a Knesszet illetékes bizottságának is, azzal párhuzamosan, hogy bemutatta azt a törvénytervezetet, ami véget vetne a terrorista családok ilyenfajta finanszírozásának. Ezeknek az összegeknek a forrása egyébként amerikai segélyként érkezik meg a Palesztin Hatósághoz. Donald Trump korábban arról beszélt, hogy ha a palesztinok nem mutatnak késznek az átfogó békemegállapodás megkötésére, akkor ezeket a pénzeket nem fogják eljuttatni a hatósághoz.
Izrael három támadást hajtott végre szíriai célpontok ellen harci repülőgépekkel és földről indított rakétákkal. A szíriai állami tévé által idézett közlemény szerint izraeli harci gépek Libanon légteréből támadták a szíriai fővároshoz, Damaszkuszhoz közeli al-Kutaifa település környékét, és a szíriai légvédelem egy repülőgépet eltalált. Az izraeli hadsereg szóvivője nem volt hajlandó reagálni a szíriai bejelentésre. Az izraeli légierő parancsnoka ugyanakkor tavaly augusztusban nyilvánosságra hozta, hogy alakulataik mintegy száz alkalommal mértek csapást Szíriára.
A boltok szombati nyitva tartását tiltó törvényt fogadott el az izraeli parlament a keleti ultraortodoxat tömörítő Sasz vallási párt követelésére. A kneszetben minimális többséggel keresztülvitt, úgynevezett szupermarkettörvény értelmében ezentúl nem dönthet úgy egy adott izraeli település vezetése, hogy engedélyezi az üzletek nyitva tartását a zsidó vallás által előírt szombati pihenőnapon. Az ellenzék által benyújtott számos módosító indítvány miatt egész éjjel tartó szavazásokon hajszálon múlt, hogy a második és harmadik olvasásban elbukik a kneszet plénuma elé vitt törvényjavaslat, de végül 58 szavazattal 57 ellenében elfogadták a honatyák. A törvény hatálya alól a vita során kikerültek a benzinkutak épületében üzemelő kisboltok, de a kutak mellett működő többi üzletet már be kell zárni.
Az Angela Merkel vezette CDU-CSU szövetség eldöntötte, hogy szigorú lépéseket tesz a muszlim bevándorlók között széles körben elterjedt antiszemitizmus ellen. A konzervatív pártok felvetették, hogy bizonyos esetekben akár kiutasítással is élhetnének a hatóságok. Egy új törvénytervezet a német társadalomba való beilleszkedés egyik fontos tényezőjének tartja a zsidó közösség létének teljes elfogadását. “Aki visszautasítja a zsidók németországi jelenlétét, vagy megkérdőjelezi Izrael létezéshez való jogát, annak nincs helye az országunkban” – áll a szövegben. Az új törvényt január 27-én, a holokauszt-emléknapon szeretnék kihirdetni. Bár a bevándorlók kiutasítása a 2016-ban a német parlament által elfogadott feltételekhez kötött, az új rendelkezés értelmében az antiszemita gyűlöletbeszéd bűntettét elkövető bevándorló is kiutasíthatóvá válik. Stephan Harbart, a Bundestag kereszténydemokrata CDU/CSU frakciójának vezetője elmondta: “Teljes mértékben szemben állunk az arab és afrikai országokból érkezett bevándorlók zsidóellenességével”.
A holland adóhatóság egy 86 éves holokauszt-túlélő nyugdíj kiegészítésére vetett szemet, melyet az idős hölgy Németországtól kap, amiért a nácik gyermekként kényszermunkásként dolgozatták. Inge Prenzlau havonta mindössze 140 eurót, azaz 43 000 forintot kap a német államtól, és most a holland államkincstár is bejelentkezett az összeg egy részére. Az ügy azért is furcsa, mert a Németországban élő jogosultak effajta jövedelme járulékmentes – írta az israelnationalnews.com. A holokauszt-túlélő adóügye sok holland értelmiségi figyelmét felkeltette. Leon de Winter, a népszerű holland zsidó író szerint a kormány reakciója élesen szemben áll a király, Willem-Alexander karácsonyi üzenetével, melyben egységre és önzetlenségre szólított fel. Az uralkodó arra biztatta országa népét, hogy saját önös érdekeik helyett a közösség szempontjait helyezzék előtérbe. “A király adómentes jövedelmet élvez, ennek a 86 éves asszonynak pedig adót kell fizetnie a gettóban végzett munkája után.” – méltatlankodott de Winter, aki maga is holokauszt-túlélő szülők gyermeke.
Országos népszavazás kiírását kérte Klaus Iohannis román államfőtől az autonómia ügyében Razvan Rotaru, a bukaresti kormány vezető erejének számító Szociáldemokrata Párt (PSD) Botosani megyei parlamenti képviselője – közölte a botosaninews.ro portál a PSD megyei szervezetének közleményét ismertetve. “Eljött az ideje, hogy intézményes választ adjunk, egyszer és mindenkorra lezárva az autonómia témáját, amellyel minden évben előhozakodnak azok, akik a magyar nemzetiségűek képviselőiként állítják be magukat” – magyarázta kezdeményezése célját a kormánypárti képviselő. Rotaru szerint nemcsak egyes megyék lakóit, hanem az ország minden választópolgárát és a külföldön élő szavazókat is meg kell kérdezni “egyetértenek-e a romániai magyar etnikumú személyek területi, helyi és kulturális autonómiájával”, majd a román parlamentnek határozatban kell szentesítenie a referendum eredményét.
A vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at a Magyar Unitárius Egyház, és azzal a kéréssel fordul a magyar Országgyűléshez, Románia parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, hogy nyilvánítsák január 13-át a vallásszabadság napjává. A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés e napon iktatta a világon elsőként törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot. Az esemény 450. évfordulója előtt, a Magyar Unitárius Egyház vezetői ismertették az évfordulós rendezvények menetrendjét, és méltatták az esemény fontosságát. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök elmondta, az évforduló nemcsak az unitárius egyház számára fontos – mely megalakulása évfordulóját ünnepli -, hanem minden keresztyén egyház számára.
Kanyaróban halt meg Romániában egy 2 éves gyermek Suceava megyében, így a kanyarójárvány halálos áldozatainak száma 38-ra emelkedett – közölték a román hatóságok. A közegészségügyi intézet már két nappal korábban jelezte a lehetséges újabb halálos áldozatot a kelet-romániai megyéből, de csak kedden erősítették meg hivatalosan, miután elvégezték a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat. A hatóságok közlése szerint a gyerek azért nem volt beoltva kanyaró ellen, mert ritka genetikai betegségben szenvedett. A kelet-romániai megyében az év kezdete óta hat megbetegedést jelentettek. A legfrissebb jelentések szerint országszerte több mint 10 300-an fertőződtek meg a kanyarójárvány 2016. február eleji megjelenése óta. Az idei év első hetében 28 új megbetegedést jelentettek, ami jóval kevesebb, mint a tavaly áprilisban jegyzett előfordulási arány, amikor még hetente 200-an fertőződtek meg.
Észak- és Dél-Korea megállapodott abban, hogy katonai tárgyalásokat kezdenek a két ország közötti feszültségek csökkentéséről – derül ki a Szöul és Phenjan képviselői által megkezdett hivatalos tárgyalásokról kiadott közös közleményből. A dél-koreai Yonhap hírügynökség a szöuli kormányt korábban idézve jelentette, hogy Észak- és Dél-Korea megállapodott a két fél közötti katonai “forródrót” helyreállításáról. A két Korea öt-ötfős küldöttsége kedden kezdte meg a hivatalos tárgyalásokat a dél-koreai Phjongcshangban rendezendő téli olimpián való észak-koreai részvételről és a két ország közötti óriási feszültség csökkentéséről. A találkozó helyszíne az 1953-as fegyverszünetben kijelölt demarkációs vonalon fekvő Panmindzson város dél-koreai oldalán található Béke Háza.
Washington azt fontolgatja, hogy célzott csapásokat mér észak-koreai célpontokra, és abban bízik, hogy emiatt nem robban ki háború a Koreai-félszigeten – jelentette a The Wall Street Journal című amerikai napilapra hivatkozva az Axios című hírportál. A lap úgy tudja, hogy bennfentesek “vérző orr” stratégiának nevezik az elképzelést, mert terveik szerint ennek úgy kellene hatnia, mintha “behúznának” egyet Észak-Koreának.”Egy kísérleti atomrobbantásra vagy rakétakísérletre célzott csapással reagálni, hogy Phenjannak +eleredjen az orra vére+, és felfogják, milyen drágán megfizethetnek azért, ahogy viselkednek” – írja a The Wall Street Journal.
Nyolc új minisztert iktatott be Andrzej Duda lengyel elnök Mateusz Morawiecki kormányfő javaslatára; személyi változás történt többek között a külügyi, a honvédelmi, a pénzügyi és a fejlesztési tárcák élén, és kinevezték a fejlesztési minisztériumból kivált gazdasági tárca vezetőjét is. Mateusz Morawiecki a kinevezési ünnepségen mondott beszédében aláhúzta: az eddigi miniszterek jól végezték munkájukat, az új összetételű kabinet “nem valaki ellen kormányozza” majd az országot, célja “a szuverén Lengyelország felépítése erős Európa, hazák Európája keretében”. A kormányfő kilátásba helyezte: az új kabinet figyelmet fordít majd a gazdasági és a társadalmi ügyekre egyaránt, szándéka szerint nem lesz “dogmatikus, doktriner, akár a szocialista, akár az újliberális szélsőségek kormánya”. A változások keretében a külügyminisztérium élén Witold Waszczykowskit a 90-es években diplomáciai pályára lépett, tavaly szeptemberben miniszterhelyettesnek kinevezett Jacek Czaputowicz váltja.
Meghallgatná Donald Trump amerikai elnököt Robert Mueller különleges ügyész nyomozócsapata, amely azt vizsgálja, hogy együttműködött-e az akkori republikánus elnökjelölt Moszkvával a 2016-os elnökválasztás kimenetelének befolyásolása érdekében. A meghallgatás lehetősége Trump jogászainak és Mueller csapatának legutóbbi találkozóin merült fel, de a részleteket egyelőre nem tisztázták. Így azt sem tudni, milyen kérdésekre lenne hajlandó válaszolni az elnök. Trump ügyvédjei korábban hangsúlyozták, hogy készek együttműködni a különleges ügyésszel. Peter Carr, Mueller egyik szóvivője, valamint John Dowd és Jay Sekulow, az elnök jogászai nem kommentálták az értesüléseket.
A különböző biztonsági és hírszerző szervek mintegy 3700 embert vettek őrizetbe Irán-szerte a több mint egy hétig tartó kormányellenes tüntetések és zavargások során – közölte egy reformer parlamenti képviselő, akit a teheráni parlament honlapja, az icana.ir idézett. Ez a szám sokkal nagyobb annál, mint amit a hatóságok az utóbbi napokban nyilvánosságra hoztak. Korábban különböző becslések alapján 1000 és 1800 közé tették az őrizetbe vettek számát, hozzátéve, hogy mintegy 100 diák volt köztük. A halálos áldozatok száma a legfrissebb adat szerint 21. Mahmúd Szadeghi, a parlament egyik reformer teheráni képviselője ezzel szemben azt mondta: miután különböző szervek vették őrizetbe az embereket, nehéz összegezni a számukat. Az AP hírügynökség szerint nem világos, a képviselő hogy jutott az általa becsült 3700-as számra.
|
