HÍREK
Belföld
Külföld
Sport
Autó-Motor
Életmód-Egészség
Bulvár
Gazdaság
Öko
Mozaik
eszközök:

A BreuerPress és a HetiTV napi hírösszefoglalója
A BreuerPress és a HetiTV napi hírösszefoglalója.

Belpolitika

A határon túli magyarság szempontjából kulcsfontosságú, hogy Brüsszel a többi kisebbség helyzete mellett végre az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével is foglalkozzon – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője, mielőtt nyilvánosan aláírta a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést, amelyet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) indított el. Gulyás Gergely azt mondta, egy olyan nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésről van szó, amely arra kötelezné az Európai Uniót (EU), hogy a határon túli magyarokra is figyelmet fordítson. Április 3-áig hét országban kell összesen legalább egymillió aláírást összegyűjteni, és az Európai Bizottság mindenütt meghatározott egy minimumot is. Amennyiben a feltételek teljesülnek, a bizottság, illetve az Európai Parlament köteles foglalkozni a kezdeményezéssel – emlékeztetett a frakcióvezető, aki párthovatartozástól függetlenül mindenkit arra kért, hogy legyen partner az ügyben.

Január elseje óta Európában Magyarországon a legalacsonyabb az internetezést terhelő általános forgalmi adó kulcsa, miután a kormány kezdeményezésére a parlament 18-ról öt százalékra csökkentette azt – hangsúlyozta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. Deutsch Tamás közölte: tavaly év elején 27-ről 18 százalékra csökkent ez a közteher, ezzel 13 hónap alatt mintegy ötödével csökkentek az árak. Ahogyan tavaly, úgy idén is “az áfacsökkentés az utolsó fillérig árcsökkentésben fog testet ölteni” – mondta.

Új mozgalmat, csoportot alapított a rendszerváltozás utáni kormányok több tagja, „Válasszunk! 2018” néven. Néhányuk kész arra is, hogy szerepet vállaljon Karácsony Gergely árnyékkormányában – írta a 168 Óra. Balázs Péter volt uniós biztos, exkülügyminiszter a lapnak adott interjúban arról beszél, megvan a szellemi kapacitásuk arra, hogy kormányzati programot is írjanak, de egyelőre nyilvános vitákon érlelt, közös választási minimum program kidolgozásában segítenének az ellenzéknek. Balázs Péter a 168 Órának azt mondta, a csoport tagjait az ország sorsáért érzett felelősség és aggodalom tartja össze. Azt látják, hogy nem jó irányba mennek a dolgok. Szerintük 2018 tétje az ország nemzetközi pozíciója, mégpedig hosszabb távra.

Január 3-án, vagyis szerdán kezdték volna az ellenzéki pártok gyűjteni az aláírásokat az MSZP-s Horváth Csaba kezdeményezésére a 3-as metró teljes akadálymentesítését célzó népszavazás kiírásához, ám az utolsó pillanatban egy magánszemély megtámadta a Fővárosi Választási Bizottságnak a budapesti népszavazást hitelesítő határozatát – írja a Zoom. Horváth Csaba a portálnak azt mondta, a népszavazási kérdést jóváhagyó határozatot december 29-ig volt lehetőség megtámadni, és így is történt: ma kapott tájékoztatást arról, hogy a határidő utolsó napján egy magánszemély megtámadta a határozatot, így az nem emelkedett jogerőre, addig pedig nem kezdhetik el az aláírásgyűjtést. „Most a Kúriára kerül az ügy, ott 30 napjuk van a döntésre” – mondta.

Az LMP szerint az utolsó pillanatban van az ország a paksi bővítés leállítása szempontjából, a beruházás megvalósítását csak egy tavaszi kormányváltás akadályozhatja meg. Ungár Péter, az ellenzéki párt elnökségi tagja közölte: bár arra is van nemzetközi példa, hogy kulcsrakész atomerőművet nem indítottak el a tiltakozás miatt, az LMP szerint ezt Magyarországon el kell kerülni. Szerinte az emberek tavasszal vagy erre szavaznak, vagy arra, hogy folytatódik az “Orbán-Putyin-paktum” miatti felelőtlen pénzszórás.

A jelenlegi ismeretek alapján nem lehet kérdés, hogy a Fidesz nyeri-e a választást, a győzelem mértéke azonban nagyon is – nyilatkozta Török Gábor a hvg.hu-nak. A politikai elemző szerint nagyon nem mindegy, hogy kétharmada lesz, abszolút vagy esetleg csak relatív többsége. Olyan léptékű a Fidesz előnye négy hónappal a választás előtt, hogy nem tudom elképzelni, hogy bármely párt listán megelőzze – mondta az elemző. Az egyéni választókerületek egy jelentős részében viszont egyáltalán nem lefutott a választás. Ha igaz az, hogy a kormány maradását és a kormányváltást akarók tábora közel azonos nagyságú, akkor a választókörzetek egy részében ma is többségben vannak azok, akik a Fidesz bukását akarják. Török Gábor szerint ha az ellenzék erre létre tud hozni valamilyen koordinált jelöltállítási struktúrát, vagy a kormányváltást kívánó választók egy része maga elvégzi a feladatot, és pártszimpátiája ellenére kiválasztja a legesélyesebb ellenzéki jelöltet, akkor itt még lehet meglepetés, előfordulhat, hogy a Fidesz megnyeri ugyan a választást, de nem lesz a sokak által jósolt kétharmada, vagy akár még abszolút többsége sem.

A Magyar Nemzet szerint Áder János köztársasági elnöknek jövő hétfőtől megnyílhat a lehetősége arra, hogy kitűzze a tavaszi országgyűlési választás időpontját. Legalábbis akkor, ha a sokat emlegetett április 8. mellett dönt. Az alaptörvény szerint ugyanis az államfőnek a választás napját legalább hetven, de legfeljebb kilencven nappal az alkalom előtt meg kell neveznie, vagyis egy április 8-i voksolást január 8. és január 28. között kell kitűznie – olvasható a lapban.

Az ezredforduló óta jelentősen nőtt Magyarországon az onkológiai betegségek előfordulása, ugyanakkor 11-12 százalékkal javultak a gyógyulási mutatók. „Az onkológia alapjai” című kötet ötödik, aktualizált és bővített kiadásával összefüggésben Kásler Miklós egyetemi tanár elmondta: a terület fejlődése rendkívül gyors, ezért aktualizálni kellett az ismereteket. Az utóbbi 7 évben a daganatos megbetegedések száma 12 ezerrel nőtt, de 1200-zal csökkent a halálozások száma. Kásler Miklós hozzátette: 50 százalék fölé emelkedett a daganatból meggyógyultak száma. Az ilyen betegségek egyharmadát meg lehet előzni, a felét pedig meggyógyítani.

A szamárköhögés, bár kötelező védőoltás van ellene, az újszülöttekre és csecsemőkre veszélyes betegség – mondta a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke a köztévének azzal kapcsolatban, hogy két újszülött kaphatta meg a betegséget. Póta György elmondta, Magyarországon az 1950-es évek óta kötelező védőoltás van a szamárköhögés (pertussis) ellen, az első oltást két hónapos korban kapják a gyerekek a DiPerTe kombinált oltás keretében, és az ismétlődő oltássorozat a fiatal felnőttkorig nyújt védettséget. Mint mondta, a két megfertőzött újszülött valószínűleg valamelyik felnőtt családtagtól kaphatta el a betegséget. Póta György hozzátette, a fertőzés antibiotikummal, köhögéscsillapító készítménnyel gyógyítható, nem halálos betegség, azonban az erős köhögési rohamok az újszülötteket, csecsemőket kifáraszthatja, aminek komoly következményei lehetnek.

Gazdaság

Jobb kiinduló helyzetben, kedvezőbb gazdasági helyzetben van Magyarország ez év elején, mint 2017 januárjában – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Dinamikus a GDP-növekedés üteme, a tárca kalkulációja szerint a bruttó hazai termék 4,1 százalékkal bővült 2017-ben, az idén pedig 4,3 százalékkal gyarapodhat, köszönhetően a jó külpiaci környezetnek. Az unió mind a 28 országának a gazdasága növekszik. A miniszter utalt arra, hogy a beruházások mértéke 20, a fogyasztás 5 százalékkal emelkedett 2017-ben, az építőipar és a turizmus is húzóágazattá vált. A lakásprogramba eddig 63 500 igénylést fogadtak be a pénzintézetek, és 177 milliárd forintot helyeztek ki. Már 4,4 millió a foglalkoztatottak száma, 2010-ben 3,7 millióan dolgoztak. Idén folytatódik a munkahelyvédelmi akcióterv, ez által eddig 590 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál. A tavalyi 127 500 forintról 138 ezerre nőtt a minimálbér 2018-tól, a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimum pedig 161 ezerről 180 500 forintra.

A múlt év első kilenc hónapjában a GDP mínusz 2,3 százaléka, vagyis mínusz 857 milliárd forint volt az államháztartás finanszírozási képessége, ami visszaesés az egy évvel korábbi 56 milliárdos pluszhoz képest – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A harmadik negyedévben a negyedéves GDP arányában 2,6 százalékos, 252 milliárd forintos mínusz keletkezett. Az MNB számításai szerint Magyarország maastrichti adósságrátája szeptember végén a GDP 72,4 százaléka, 26 956 milliárd forint volt.

Kemény kihívások elé néz Kína az idén, ha az adósság csökkentése miatt lassul a gazdaság, az ronthatja a munkaerőpiac nagyszerű helyzetét is. A kínai munkaerőpiac állapotára nem lehet panasz, évek óta nem volt ilyen biztató a helyzet: a városokban 2012 óta 65 millió, vagyis majdnem Franciaország lakosságának megfelelő új állást hoztak létre – számolt be Jin Vej-min humán erőforrásért és társadalmi biztonságért felelős miniszterre hivatkozva az Új Kína hírügynökség. A hivatalos munkanélküliségi ráta 3,95 százalékra esett vissza a múlt év második felében, amire 2002 óta nem volt példa. Kérdés, hogy sikerül-e tartani ezt a szintet, ha Hszi Csin-ping elnök beváltja az ígéretét, és elkezdik bezárni a veszteséges állami vállalatokat és a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő, szennyező cégeket. A kormányzat határozott célja az eladósodottság csökkentése is, ennek érdekében Peking kész a pénzforrások megnyirbálására, akár a gazdasági növekedés lassulása árán is. A központi erőfeszítéseket azonban megtorpedózhatják a helyi kormányzatok, amelyeknek a teljesítményét szinte kizárólag a hitelek által gerjesztett növekedéssel mérik.

Sport

A közelmúlt leszavazásai ellenére Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke erős pályázatokkal számol a 2026-os téli játékokra. “Jelenleg is egy sor érdeklődővel állunk kapcsolatban három kontinensről” – mondta a német sportdiplomata a Die Weltnek. Az elmúlt hónapokban Tirolban, Graubündenben és Münchenben is népszavazáson utasították el a polgárok, hogy a régió – Innsbruck, St. Moritz és a bajor főváros – kandidáljon a 2026-os játékokra. Bach ugyanakkor rámutatott: a megváltozott körülmények között nem a minél több jelentkező, hanem csak a legjobb pályázó megtalálása a cél. A mostani, informális szakaszban a svéd főváros, Stockholm, az 1988-as kanadai házigazda, Calgary, valamint a svájci Sion tűnik lehetséges pályázónak, de elképzelhető, hogy egyesült államokbeli helyszín is beszáll a versenybe, valamint Kazahsztán, Törökország és Japán is érdeklődését fejezte ki.

Könnyű

A vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli. A szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú ragadozó. Igazi “világpolgár”, a Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel vagy kóborlóként, vonulóként előfordul, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszról hiányzik. Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is.

Fotót készítette: 
Nyomtatható változat

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ahirlap.hu


Adatvédelem      Jogi nyilatkozat

Copyright © 2010. D.Design Studio - Minden jog fenntartva!