HÍREK
Belföld
Külföld
Sport
Autó-Motor
Életmód-Egészség
Bulvár
Gazdaság
Öko
Mozaik
eszközök:

A BreuerPress és a HetiTv külpolitikai összefoglalója
A BreuerPress és a HetiTv külpolitikai összefoglalója.

Külpolitika

Izrael valószínűleg nem fog háborúzni 2018-ban, de az ellenségeskedések spontán és izolált kitörése lényegesen nagyobb idén, mint 2017-ben – minderről a Katonai Hírszerzési Igazgatóság legfrissebb jelentésében lehet olvasni, amit az Israel Hayom közölt. Az értékelés szerint sem a Hamász, sem a Hezbollah nem fog háborút indítani a zsidó állam ellen, mivel mindkét szervezet a belső problémájával van elfoglalva. Az elszigetelt konflitkusok száma azonban növekedhet, mivel a zsidó állam ellenségei sokkal agresszívebben fognak reagálni egy-egy lépésre, így akár többnapos harcok is kialakulhatnak. Éppen ezért Izraelnek a jövőben sokkal hatékonyabban fel kell készülnie arra, hogy megakadályozza, hogy egy-ehy kisebb konfliktus nehogy egy átfogó háborúba csapjon át.

Három rakétát lőttek ki a Gázai övezetből a szomszédos izraeli területekre még péntek délelőtt. Az egyik becsapódott, kettőt viszont elfogott a Vaskupola izraeli légvédelmi rendszer. Izrael kora délután ellencsapással válaszolt, egyik oldalon sem voltak sebesültek. Válaszul a gázai rakétákra az izraeli hadsereg tankágyúkkal és repülőgépekkel mért ellencsapást a radikális iszlamista Hamász szervezet két állására, de a Hamász közlése szerint ezek nem okoztak sebesüléseket. Izrael az övezetet ellenőrző Hamászt tekinti felelősnek az enklávéből kiinduló minden támadásért. Az incidens idején éppen emlékünnepséget tartottak az egyik Gáza melletti településen Oron Shaul, a legutóbbi gázai háborúban elesett egyik katona emlékére, aki ezen a napon lett volna 24 éves. A szabadtéri megemlékezésen jelen volt az izraeli hadsereg számos főtisztje és több vezető politikus, köztük Avi Gabai, a Munkapárt elnöke. A résztvevők a riasztás hallatán fedezéket kerestek, vagy a földön fekve próbálták védeni magukat.

A támadásokkal kapcsolatban Benjamin Netanjahu reagált azokra az ellenzéki kritikákra, miszerint Izrael nem tesz meg mindent a támadások visszaszorításáért. A zsidó állam kormányfője közölte, hogy csak az utóbbi időben 40 Hamász-célpontra mértek csapást. Netanjahu azt tanácsolta azoknak, akik korábban még soha semmilyen felelősséget nem viseltek Izrael biztonságáért, hogy nyugodjanak le – írta a Times of Israel. A kormányfő többek között Avi Gabbay, a Munkapárt vezetőjének kijelentséére reagált, mivel a baloldali politikus korábban azt mondta, hogy a miniszterelnök túlságosan gyenge ahhoz, hogy hatékony lépéseket tegyen a Gázai-övezetben.

A kormányzó Likud párt több aktivistája azt kezdeményezte, hogy csatolják Izrelhez a ciszjordániai területeket. Minderről a párt vezetését is tájékoztatták és azt szeretnék, ha erről szavazás lenne a pártban – írta az i24news.com. Az aktivisták úgy fogalmaztak, hogy eljött az idő, hogy 50 év után Júdea és Szamária felszabadítása után az érintett területekre terjesszék ki az izraeli szuverenitást. Egyelőre azt lehet tudni a pártszavazással kapcsolatban, hogy azon nem lesz jelen Benjamin Netanjahu miniszterelnök és egyben a párt elnöke.

A legmagasabb szinten is elismerte Nagy-Britannia kormányzata, hogy aggasztó méreteket ölt az antiszemitizmus az ország felsőoktatási intézményeiben. A felsőoktatásban tapasztalható rasszizmus és antiszemitizmus ellentmond az egyetem, mint intézmény alapvető elveinek – jelentette ki Jo Johnson felsőoktatásért is felelős miniszter. A Birminghamben tartott Limmud Festival alkalmával elmondott beszédében a politikus kifejtette: a társadalomban nincs helye a gyűlölet, a megkülönböztetés, vagy rasszizmus semmilyen formájának. Johnson beszélt a szólásszabadság fontosságáról is, összefüggésben az Izraellel kapcsolatos vitákkal, amelyek a felsőoktatási intézményekben folynak. A miniszter szerint az egyetemeken tapasztalható antiszemita jelenségek száma aggodalomra ad okot. Konkrét példát is kiemelt az elmúlt időszakból, amikor nyilvános egyetemi rendezvényen az indulatok olyan szintig fokozódtak, hogy egy Izrael mellett beszélő előadónak gyakorlatilag fedezékbe kellet húzódnia – olvasható a The Jerusalem Post beszámolójában.

A 2017-es évben a Globes nevű üzleti napilap szerint többen jártak Izraelben turistaként, mint eddig bármikor: a tavalyi évhez képest 25 százalékkal nőtt a turistaforgalom, 3,6 millió ember látogatta meg az országot. A turisztikai minisztérium adatai szerint minden idők legnagyobb számú turistatömegéből a modern Izrael történetében a legtöbben amerikaiak voltak, közel hétszázezer látogató érkezett innen, őket Oroszország követi, ők háromszázhétezer polgárukkal járultak hozzá a rekordhoz és a nemzetgazdaság bevételeihez, aztán jön Nyugat-Európa, először Franciaország, majd Németország és az Egyesült Királyság. Többségük először járt Izraelben. Az érkezők negyede vallási vonzalmait követte, esetleg kimondottan a szent helyekre kívánt eljutni, elzarándokolni, szintén hozzávetőleg negyedük barátait, rokonait kívánta látni és alig kevesebben kirándulóhelyet kerestek maguknak a pihenésük idejére.

„Reménytelen a muszlimok integrációja” – mondja Shimon Lasker, a Chabad-Lubavics zsidó vallási mozgalom brüsszeli rabbija, aki 35 éve vezeti közösségét. Lasker szerint a belgák mindent megadtak a bevándorlóknak, és most dühösek, hogy hála helyett háborús helyzetet kapnak cserébe. A rabbi a Mandinernek adott intejújában arról is beszélt, mindig is volt antiszemitizmus Európában, s noha most egy egyértelmű romlást látunk, én továbbra is zsidóként megyek ki az utcára. Az antiszemitizmus elől Izraelbe való kivándorlás nem rossz ötlet, de azt mondani, hogy zárkózzunk be, és bújjunk el, szerintem gyávaság. Erősnek kell lennünk, és büszkén kell viselnünk zsidóságunkat – tette hozzá.

N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint bár felszabadították Irakban és Szíriában az Iszlám Állam terrorszervezet által ellenőrzött területek nagy részét, a magányos merénylők továbbra is fenyegetést jelentenek. N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia világgazdasági intézetének tudományos főmunkatársa kifejtette: az Iszlám Állam a területveszteségek következtében elesett bevételei jelentős részétől, nem tudja finanszírozni a zsoldosokat. Ezért a terrorszervezet harcmodort váltott, megjelentek a magányos farkasoknak nevezett merénylők, akik már nem is biztos, hogy szervezett formában tartoznak az Iszlám Államhoz, lehet, hogy csak szimpatizánsok. Hozzátette: ez a típusú fenyegetettség nem csökkent, ezt mutatja, hogy a híradások arról szólnak, miként próbálják megvédeni európai nagyvárosokban az ünneplőket.

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint bár a 2015-16-ban hatalmas vitát kiváltó döntés-előkészítések után az idei év nyugodtabb légkört hozott, még messze van a megoldás a menekültügyi rendszerrel kapcsolatban. Gálik Zoltán azt mondta: kérdés, hogy létrehoz-e az Európai Unió egy új menekültügyi rendszert, amelyet 2015 óta szeretne; a dublini rendszer reformja késlekedik. Ennek a része lenne – folytatta – a “vészhelyzeti mechanizmus” létrehozása, amelyről politikai viták vannak, a tagállamok álláspontjai között éles határvonalak húzódnak ebben a kérdésben. A brit EU-kilépésre, a Brexitre kitérve közölte: majdnem másfél év telt el az arról szóló népszavazás óta, és még mindig tisztázatlan a jövőbeli kapcsolatok helyzete. Felhívta a figyelmet arra, hogy bizonytalan a belpolitikai helyzet Nagy-Britanniában, miután Theresa May kormányfő megpróbálta megerősíteni hatalmát egy előrehozott választással, de annak következményeit csak koalícióval tudta “túlélni”.

Két ember meghalt egy kormányellenes tüntetésen az iráni Dorud városban, Lurisztán tartományban – jelentette a Mehr félhivatalos hírügynökség egy helyi tisztségviselő közlésére hivatkozva. Illegális tüntetés volt a városban, és ez összetűzésekbe torkollott. “A gyülekezésnek békésen lett vége, de agitátorok jelenléte miatt sajnos ez történt, két drága doroudi lakosunk meghalt” – mondta Habibolla Hodzsasztepur, a tartományi kormányzó biztonságért felelős helyettese. Hozzátette: a rendőrség nem használt lőfegyvert a tüntetők ellen, “külföldi ügynökök” felelősek a két ember haláláért. Iránban csütörtök óta számos kormányellenes tüntetés volt – a legnagyobbak 2009. évi zavargások óta -, az emberek kezdetben csak az áremelkedések miatt mentek az utcára, de később politikai követeléseik is lettek. A demonstrációkon sokan megsebesültek, a rendőrség legalább 130 embert őrizetbe vett, de haláleset most történt először.

Donald Trump amerikai elnök Twitter-üzenetében újra figyelmeztette az iráni vezetést, azt írva, hogy “az elnyomó rezsimek sohasem tartanak örökké”. “Eljön majd a nap, hogy az iráni népnek választania kell. Rajtatok a világ szeme!” – folytatta. “Az egész világ tisztában van vele, hogy a jó iráni nép változást akar, és – az Egyesült Államok masszív katonai erejét leszámítva – az iráni nép az, amitől az ország vezetői a legjobban tartanak” – tette hozzá. A teheráni kormány visszautasította Trump szavait. “Az iráni nép tudja, hogy az amerikai tisztségviselők és Trump opportunista nyilatkozatai nem érdemelnek hitelt” – hangsúlyozta Bahram Gasszemi iráni külügyi szóvivő.

A spanyol kabinet által feloszlatott katalán kormányzat újbóli hivatalba léptetését követelte Carles Puigdemont volt katalán elnök Madridtól a katalán emberekhez címzett videóüzenetében. A Brüsszelbe menekült Puigdemont szerint Madrid a katalán emberek megkérdezése nélkül oszlatta fel a kormányát. A hét perces videofelvételen a volt katalán elnök még arra kérte Madridot, hogy kezdjen “politikai tárgyalásokat” a függetlenségi pártokkal. Kijelentette: a katalánok felnőttek a demokráciához, és joguk van egy, szabad nőkből és férfiakat tömörítő köztársaság létrehozásához.

A biztonsági erők lelőttek két férfit a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában egy katolikus templom előtt, miközben tüntetések vannak Kinshasában amiatt, hogy Joseph Kabila elnök nem hajlandó megválni a hatalomtól. Az ellenzék nagy része tiltakozik az ellen, hogy az államfő módosítani akarja az alkotmányt választáson való harmadszori indulása érdekében. Az ellenzékiek tüntetésre hívták az embereket. A hatóságok azonban figyelmeztették őket, hogy minden gyülekezést fel fognak oszlatni. A biztonsági erők ennek megfelelően könnygáz bevetésével feloszlattak több csoportosulást katolikus templomok előtt is, mert katolikus aktivisták is tevékeny részesei az ellenzéki megmozdulásoknak.


Fotót készítette: 
Nyomtatható változat

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ahirlap.hu


Adatvédelem      Jogi nyilatkozat

Copyright © 2010. D.Design Studio - Minden jog fenntartva!