|
Külpolitika
Izrael legalább tíz országgal – köztük Romániával – már tárgyalásokat folytat annak lehetőségéről, hogy az Egyesült Államok példáját követve a nagykövetségüket Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezzék át – mondta el Cipi Hotoveli izraeli külügyminiszter-helyettes. Amit eddig láttunk, az csak a kezdet volt – jelentette ki Hotoveli a közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában. Donald Trump amerikai elnök december 6-án bejelentett döntése arról, hogy ezentúl Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, és oda költözteti át az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból, hasonló lépések “hullámát” fogja beindítani – tette hozzá a külügyminiszter-helyettes. Elsőként Guatemala követte Washington példáját: a közép-amerikai ország vasárnap jelentette be, hogy áthelyezi izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe. Az izraeli rádió értesülése szerint a zsidó állam Romániával, Hondurasszal, a Fülöp-szigetekkel és Dél-Szudánnal folytat egyeztetéseket a nagykövetségük Jeruzsálembe helyezéséről. Konkrét részleteket ezekről a tárgyalásokról még nem lehet tudni.
Törvénytervezetet nyújt be a halálbüntetés bizonyos esetekben való alkalmazásra a kormánypárti Israel Beytenu frakciója a Knesszetnek – írta az Israel Hayom. Az Avigdor Lieberman védelmi miniszter vezette párt azt szeretné elérni, hogy a jogerősen gyilkosságért elítélt terroristákat kivégezzék. Lieberman szerint a törvényjavaslatot az is legitimálja, hogy az Egyesült államokban is halálra ítélték a bostoni merényletért jogerősen elítélt terroristát. Arra is emlékeztett, hogy a világ egyik legfejlettebb demokráciájában, az Egyesült Államokban évente 30 embert ítélnek halálra, ezért teljesen jogos, hogy a zsidó államnak is követnie kellene az amerikai példát, és nincs miért szégyenkezni, ha azt a gyakorlatot vesszük át – idézte a lap a védelmi miniszter szavait.
Ansrchisták dobálták meg vörös festékkel Izrael athéni nagykövetségét – számolt be a vandalizmusról az Israel Hayom. A portál összeállítása szerint a vandálok azzal magyarázták a tettüket, hogy így kívánnak szolidaritást vállalni a szerintük elnyomott palesztin néppel. A támadások a helyi beszámolók szerint motorral érkeztek a nagykövetséghez. Egyébként ez az anarchsta csoport korábban a görög parlamentet és a védelmi minisztériumot is megtámadta.
Antiszemita támadás történt az ausztráliai Melbourne-ben, ahol egy zsidó férfi házára vandálok horogkeresztet festettek, és egyenlőségjelet tettek a Dávid-csillag és a nácik jelképe között – írta az algemeiner.com. A portál összeállítása szerint Dvir Abramovich, az ausztrál antifasiszta bizottság vezetője szerint ez a támadás is abba a sorba illeszkedik, ami azt mutatja, hogy egyre több a rasszista és antiszemita okból elkövetett incidens az országban. A bizottság vezetője szerint ezeknek az akcióknak a célja a félelem és a gyűlölet növelése az országban, éppen ezért mindenkinek fel kell szólalnia a gyűlölet eme formájával szemben.
A The Jerusalem Post vezércikkben foglalkozott azza, hogy az úgynevezett BDS-mozgalom (Izrael bojkottját hirdető mozgalom) olyan súlyú nyomsát helyezett egy új-zélandi énekesre, hogy az kénytelen volt lemondani az izraeli turnéját. A cikk írója szerint Lorde ezzel egy szintre helyezte magát azokkal a totalitárius rendszerekkel, mint például Észak-Korea, Jemen és Szíria, akik szerint a közel-keleti régióban a legnagyobb veszélyt a stabilitásra Izrael jelenti. Miközben pont ezek az államok azok, akik az élen jártak az ENSZ közgyűlésében abban, hogy megtorpedózzák Donald Trump elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának nyílvánító döntését. Lorde jobban tenné, ha ő maga játszana zenét, és nem ővele húznák el mások a saját muzsikájukat – zárul a Jerusalem Post vezércikke.
Újraavatták India két legősibb zsinagógáját. „Megemlékezve és megörökítve a kolkatai zsidóság dicsőséges múltját (…) ma újjáavattunk két zsinagógát – a Hanuka legünnepibb légkörében” – írta Twitter bejegyzésében Daniel Carmon, Izrael indiai nagykövete miután részt vett az ország két ősi zsidó imaházának megnyitóján. A Beth El és Magen David zsinagógák átadó ünnepségén Simon Peresz korábbi izraeli elnök lánya, Tzvia Valdan is megjelent – olvasható a Jerusalem Post írásában. Kalkutta régen virágzó zsidó közösségnek adott otthont; az 1700-as évektől kezdve folyamatosan érkeztek zsidók a térségbe, és számuk az ötezret is elérte a második világháború idejére. A brit gyarmatosítók kivonulása után azonban tömegesen elhagyták a várost és elmentek az Amerikai Egyesült Államokba, Izraelbe, valamint Ausztráliába vagy Hong Kongba.
Moszkva kész közvetítő szerepet vállalni Washington és Phenjan között a Koreai-félszigeten kialakult válság enyhítése érekében, ha ezt mind a két fél elfogadja – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. “Oroszország készségéről van szó mindkét fél kívánsága esetén. Két fél között közvetítővé válni saját elhatározás alapján nem lehet. Mivel a konfrontatív üzenetváltás Phenjan és Washington között zajlik, értelemszerűen Oroszország készsége arra irányul, hogy megnyissa az utat a feszültség csökkentése előtt” – mondta.A Koreai-félszigeten a feszültség Észak-Korea nukleáris és rakétakísérleteinek felújítása miatt nőtt meg. Phenjan, 75 napi szünet után, november 29-én újabb rakétát bocsátott fel. December 4-én az Egyesült Államok és Dél-Korea légiereje minden korábbinál nagyobb léptékű hadgyakorlatba kezdett, amit Phenjan éleset elítélt.
Megkezdte az állandó hadseregcsoport felállítását Oroszország Szíriában – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. “Múlt héten a főparancsnok (Vlagyimir Putyin elnök) jóváhagyta a tartuszi és a hmejmími bázis szerkezetét. Megkezdtük ott az állandó jelenlét kiépítését” – mondta a tárcavezető. Hmejmímben az orosz haderő légitámaszponttal, Tartuszban pedig haditengerészeti műszaki ellátó központtal rendelkezik, amelyet teljes értékű hadikikötővé szándékozik kiépíteni. Sojgu elmondta, hogy az orosz kontingens fő erőit a múlt héten kivonták Szíriából.
Több orosz párt is úgy döntött, a függetlenként induló Vlagyimir Putyint támogatja a jövő márciusi elnökválasztáson. A jelenlegi államfő a legutóbbi szavazáson még az általa alapított Egységes Oroszország színeiben indult, most azonban több pártot is igyekszik maga mellé állítani – írta az euronews. Alapvető volt számunkra, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin nem az Egységes Oroszország első embereként indul, hanem függetlenként. Ezzel lehetőséget adott arra, hogy szélesebb politikai és szociális támogatást kapjon, mi pedig élünk ezzel a lehetőséggel — mondta az Igazságos Oroszország párt elnöke, Szergej Mironov. A Polgári Platform, amely az ukrajnai válság idején lett Putyin-párti, szintén a jelenlegi elnök támogatásáról döntött. A választási bizottság január végéig fogadja el az indulni kívánók jelentkezését. A végleges jelölti lista várhatóan február 10-re áll össze. A napokban több jelölt is beadta már a szükséges dokumentumokat. Alexej Navalnijt, a liberális ellenzék vezéralakját már kizárták a jelöltek közül, ezért ő a választás bojkottjára szólította fel híveit.
Kivégeztek Egyiptomban tizenöt férfit, akiket terrorista támadások elkövetése miatt ítéltek halálra. Az akasztással történt kivégzéseket két börtönben hajtották végre. Az elítéltek kilenc katonát gyilkoltak meg 2013-ban a Sínai-félszigeten. Egyiptomban Mohamed Murszi volt elnök 2013-as elmozdítása óta megszaporodtak a szélsőségesek által a biztonsági erők, illetve a keresztény kisebbség tagjai ellen elkövetett támadások, főleg a Sínai-félsziget északi részén. Az utóbbi években több száz rendőr és katona, valamint számos civil vesztette életét a támadásokban.
Jövőre is tovább emelkedik az állástalan menekültek száma Németországban, de a munkába állók száma is növekedik majd – mondta a szövetségi munkaügyi hivatal vezetője. Detlef Scheele elmondta, hogy az idén 75 ezer fővel 195 ezerre emelkedett a teljes állásban foglalkoztatott menekültek száma. Hasonló mértékű növekedés jövőre is lehetséges, mert a gazdasági fellendülés révén sok új állás jön létre, köztük olyan egyszerű, kisegítői feladatokból álló munkahelyek is, amelyek betöltésében elsősorban a hiányos szakmai képzettséggel és csekély nyelvtudással rendelkező menekültek jöhetnek szóba.
Negyvennégy ellenzékit engedtek ki a börtönből az utóbbi három napban Venezuelában a legfőbb venezuelai végrehajtó hatalom, a szinte kizárólag Nicolás Maduro államfő híveiből álló alkotmányozó nemzetgyűlés javaslatára. A nagylelkűnek tűnő lépéssel a hatóságok akkor is csak a venezuelai politikai foglyok 16 százaléka nyerte vissza szabadságát, 227-en még mindig rabságban vannak. A kormány valójában azért “kegyelmezett” meg az ellenzékieknek, mert drágállja ellátásukat.
Londoni pénzügyi elemzők szerint tizenkét év múlva Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága a dollárban számolt nominális hazai össztermék alapján, a második helyre utasítva az Egyesült Államokat. Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről. Az előrejelzés szerint az ázsiai gazdaságok a következő másfél évtizedben kimagasló teljesítményt nyújtanak. Az elemzők azzal számolnak, hogy 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz: Kína, India és Japán. A felső tízes mezőnybe a prognózis szerint 2032-re bekerül Dél-Korea és Indonézia, az első 25 közé pedig Tajvan, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán. A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság 2032-ben a vizsgált 192 ország közül a 65. helyen áll majd a dollárban mért hazai össztermék alapján.
|
