|
Külpolitika
Izrael hajlandó megfizetni az Egyesült Államoknak azt az árat, amiért Jeruzsálemet ismerte el a zsidó állam fővárosának – mondta Avigdor Lieberman. A védelmi miniszter közölte, Trump döntése történelmi volt, és Izrael tudja, hogy mindez komoly költségekkel jár, amit készek megfizetni. Az Israel Hayom összeállítása szerint a politikus arról is beszélt, hogy Izrael nem fogja válasz nélkül hagyni az elmúlt napok rakétatámadásait, amik a Gázai-övezetből érkeztek.
Szabadon engedték Svédországban azt a férfit akit azzal gyanúsítanak, hogy gyújtóbombát dobott egy göteborgi zsinagógára – írta a Times of Israel. A portál szerint egy 18 éves feltételezett merénylő továbbra is rács mögött marad. A hatóságok szerint, azzal a férfivel szemben, akit most szabadon engedtek nem volt elég bizonyíték, hogy továbbra is őrizetben tartsák. A múlt heti támadásban szerencsére senki sem sérült meg.
A Benjamin Netanjahu vezette Likud párt Nemzetközi Kapcsolatokért felelős igazgatója is segítette a Fidesz Soros-ellenes kampányát. Eli Hazan a Jerusalem Postnak elmondta: „hat hónapja küldtem Orbánnak információkat Soros izraeli ténykedéséről.” Az így kapott információkat pedig felhasználta a Fidesz a magyar származású amerikai üzletember lejárató kampányára. Az igazgató a lapnak elmondta még, hogy a milliárdost veszélyesnek tartják, ugyanis egy Netanjahu megbuktatásán munkálkodó szervezetet is támogatott.
Nem hiúsulhat meg Donald Trump amerikai elnök miatt az Irán és a hat nagyhatalom között megkötött atomszerződés – közölte az iráni elnök. “Az atomszerződés nem fog összeomlani. (…) Azok, akik abban reménykednek, hogy Trump miatt meghiúsul, tévednek” – mondta Haszan Róháni az állami televízióban élőben közvetített beszédében. Októberben Donald Trump amerikai elnök kétségbe vonta, hogy Irán teljesíti a Teherán és az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország), valamint Németország között 2015-ben megkötött szerződést. Döntése következtében az amerikai kongresszusnak 60 napon belül határoznia kell arról, hogy visszaállítja-e az Irán elleni szankciókat.
A síita lázadók ellen Jemenben beavatkozó, szaúdi vezetésű arab koalíció erői elfogták a lázadók egyik rakétáját, amelyet a rijádi királyi palotára irányítottak – jelentette a szaúdi állami tévé a katonai koalíció közlése alapján. Szaúd-Arábiában többen feltöltöttek a közösségi médiára olyan videofelvételt, amelyen egy kis füstfelhő látszik, feltehetőleg a felrobbant támadó rakétáé. A síita húszi lázadók szóvivője közölte kedden, hogy Vulkán H-2 típusú ballisztikus rakétával vették célba a Jamama-palotát a szaúdi fővárosban.
Visszautasította Észak-Korea Rex Tillerson amerikai külügyminiszter ajánlatát, miszerint az Egyesült Államok kész feltétel nélkül párbeszédet kezdeni a kommunista diktatúrával. Tillerson a múlt héten jelentette ki, hogy Washington kész “előfeltételek nélkül” tárgyalásokat kezdeni, de később úgy fogalmazott, hogy Phenjannak előbb fel kellene hagynia “fenyegető viselkedésével”. Az észak-koreai állampárt, a Koreai Munkapárt lapja, a Rodong Szinmun azt írta: semmi nem változott, Észak-Korea továbbra is fejleszti nukleáris fegyvereit. A pártlap szerint Washington “párbeszéd-offenzívájával” Phenjanra akarja hárítani a felelősséget a Koreai-félszigeten kialakult feszültségért.
Elrendelte egy moszkvai bíróság egy kémkedéssel gyanúsított norvég állampolgár letartóztatását. A közlések szerint Frode Berget az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat vette őrizetbe, amikor az orosz haditengerészetre vonatkozó titkos dokumentumokat vett át egy orosz állampolgártól, Alekszej Zsitnyuktól. Zsitnyukot hazaárulás címén letartóztatták. A bírósági döntés december 6-án született, és február 5-ig hatályos. Berg védői megfellebbezték az ítéletet, de a tárgyalás napját még nem tűzték ki a moszkvai városi bíróságon. A Roszbalt orosz hírügynökség értesülése szerint Berg nem csak a norvég kémszolgálatnak dolgozott, mert a tőle származó információk eljutottak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséghez is.
Általános sztrájk bénította meg Belgiumot a szövetségi kormány vitatott nyugdíjpolitikája miatt, a több szektorra is kiterjedő munkabeszüntetés már kedd reggel fennakadásokat okozott Brüsszelben és az ország más részein. A tiltakozásokat közösen hirdette meg a három nagy belgiumi szakszervezet, a szocialista FGTB, a kereszténydemokrata CSC és a liberális CGSL. A reggel munkába, iskolába igyekvők járatkimaradásokról és késésekről számoltak be országszerte. Az SNCB állami vasúttársaság szerint a vonatközlekedésben egész nap fennakadásokra kell számítani. A Le Soir című helyi újság arról számolt be, hogy a sztrájk a közlekedésen kívül más területekre is átgyűrűzhet, zavarok lehetnek a postai szolgáltatásokban, de sok tanár és egészségügyi dolgozó is munkabeszüntetéssel tiltakozhat.
Fel kell tárni az egy évvel ezelőtti berlini iszlamista terrormerénylettel kapcsolatos mulasztásokat, és tanulni kell a hibákból – mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő a gázolásos támadás helyszínén az évforduló alkalmából tartott megemlékezésen. A 12 halálos áldozat hozzátartozóinak és a több mint 70 sebesültnek rendezett zárt körű megemlékezésen Frank-Walter Steinmeier hangsúlyozta: “ki kell mondani és be kell ismerni”, hogy történtek megelőzhető hibák, és ki kell mondani azt is, hogy “ennek a támadásnak soha nem lett volna szabad megtörténnie”. Hozzátette: az a “keserű” igazság, hogy az állam nem tudta megvédeni az embereket.
Őrizetbe vettek négy embert Angliában terrorcselekmény elkövetésére tett előkészületek gyanújával. A rendőrségi tájékoztatás szerint három férfit az észak-angliai Sheffield városában, egyet a közeli Chesterfieldben vettek őrizetbe. A területileg illetékes északkelet-angliai terrorelhárító rendőrségi szolgálat – Counter Terrorism Policing North East – beszámolója szerint az összehangolt akció tervezett volt és előzetes hírszerzési tevékenységre alapult. A szolgálat biztosította a helyi lakosságot arról, hogy mindazokat sikerült elfognia, akiket ebben az ügyben keresett. A hatósági tájékoztatás szerint az őrizetbe vételek után öt lakóingatlanban indult házkutatás, és a chesterfieldi helyszínre a brit hadsereg tűzszerészei is kivonultak.
2018 január 1-től engedélyezik a kannabisz gyógyászati célú fogyasztását Dániában – írja az EUobserver. Az összes parlamenti párt megszavazta a négy éves próbaidőszakra vonatkozó tervezetet. Az orvosok szklerózis multiplex, gerincsérülések, krónikus fájdalmak és a kemoterápia hatásai esetében írhatják elő a marihuána fogyasztását. Mivel kevés legális kereskedő van a piacon, lehetséges, hogy különleges ellenőrzés és engedélyezés mellett Dániában termelik majd meg a szükséges mennyiséget.
|
