|
A francia napilap tudósítása szerint Nicole Belloubet igazságügyi miniszter egy konferencián jelentette be hétfőn, hogy szükség van a terrorelhárítási igazságszolgáltatás hatékonyabbá tételére, mert "a fenyegetettség a korábbiaknál szerteágazóbb, kevésbé érzékelhető, de még inkább jelen van, és valószínűleg tartós marad".
A 2015-ben elkövetett iszlamista merényleteket követően az idei elnökválasztási kampányban több elnökjelölt is felvetette, hogy a politikusokat érintő korrupciós ügyek nyomán 2013-ben megalakított nemzeti pénzügyi ügyészség mintájára létre kellene hozni egy önálló terrorelhárítási ügyészséget, de a kampányban az azóta elnökké választott Emmanuel Macron nem támogatta ezt a javaslatot. A miniszter bejelentése ezért hatott meglepetésként.
A Le Monde tudósítása szerint Belloubet nem részletezte az új vádhatóság pontos hatásköreit, s azt sem mondta meg, hol lesz pontosan a helye a francia igazságszolgáltatási rendszerben, hanem javaslatok megtételére kérte a bírókat és ügyészeket.
A miniszter egyrészt a párizsi ügyészség terheit akarja csökkenteni, másrészt egy olyan ügyészt kíván kinevezni, aki ezentúl kizárólag a terrorizmussal foglalkozna, s a kapcsolatot tartaná a titkosszolgálatokkal.
"Egy olyan nemzeti terrorelhárítási ügyészséget szeretnék, mint amilyen a nemzeti pénzügyi ügyészség. Minden szükséges eszközt megadunk ennek a szervezetnek" - hangsúlyozta a miniszter. Jelezte, hogy 2018 tavaszán parlamenti vitát kezdeményez a kormány a vádhatóság létrehozásáról.
A 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján életbe lépett rendkívüli állapot november 1-jén véget ért, de annak több intézkedését is átültette az új terrorelhárítási törvény az általános büntetőjogba. A miniszter úgy vélte, hogy a francia igazságszolgáltatás "legfőbb kihívása" jelenleg a terrorizmus elleni harc.
Nicole Belloubet elmondta: a börtönök "nagyon aggasztó inkubátorai" a radikalizálódásnak.
A francia börtönökben 509 elítéltet tartanak fogva terrorizmussal kapcsolatos bűntett miatt, s 1157 a radikalizálódott foglyok száma.
Francois Molins párizsi főügyész 2016-ban még kontraproduktívnak nevezte az önálló terrorelhárítási ügyészség elvét, a hétfői konferencián viszont a jelentősen megváltozott terrorfenyegetettségre hivatkozva legitimnek nevezte az elképzelést.
Egyelőre nem ismertes, ki vezetheti az új ügyészséget, de a miniszter üdvözölte Francois Molins-nek a 2015-2016-ban elkövetett merényletek idején végzett "kiváló munkáját", s a Le Monde szerint elképzelhető, hogy ő lesz a terrorelhárítási főügyész.
A párizsi ügyészség keretein belül 1986-ban jött létre a terrorelhárítási részleg, a Hezbollah libanoni fegyveres csoport által Párizsban végrehajtott első merénysorozatokat követően. Az elsősorban iszlamista támadások kivizsgálásán túl ez a részleg foglalkozott a baszk és a korzikai merényletekkel is.
A dzsihadista fenyegetettség miatt 2012 óta megduplázódott a részleg munkája. Jelenleg mintegy 14 vizsgálóbírót foglalkoztat, a párizsi ügyészség alkalmazottainak mintegy 10 százaléka ezen a részlegen dolgozik.
Hivatalos adatok szerint a terrorelhárítási ügyészek jelenleg mintegy 457 üggyel foglalkoznak és 1453 ember ellen folytatnak eljárást.
kvk \ kvb
MTI
|
