|
Külpolitika
Izrael nem a közel-keleti probléma okozója –mindez a legújabb amerikai külpolitikai doktrinából derült ki, amit hétfőn mutatott be Donald Trump. Az amerikai elnök által bemutatott külpolitikai stratégiából kiderül, a térségre jelentkező legnagyobb fenyegetést jelenleg a dzsihadista csoportok és Irán jelenti. Mindezek miatt egyre több állam találja meg a közös hangot a zsidó állammal, hogy az előbb említett fenyegetésekkel szembeszálljon – írta a Times of Israel.
Hat, a terrorista Hamász által felállított támaszpontra mért csapást az izraeli légierő a vasárnapi rakétatámadást követően – írta az i24news. Mint arról a Heti TV is beszámolt a Gázai övezetből kilőtt rakéták szerencsére emberéletben nem okoztak kárt. A rakétatámadások azt követően szaporodtak meg, hogy Donald rump amerikai elnök Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának. Az izraeli válaszcsapás a Hamász kiképzőközpontjait érhette.
Kelet-Jeruzsálemben nyitná meg palesztin nagykövetségét Törökország, jelentette ki Recep Tayyip Erdogan, válaszul arra, hogy Donald Trump amerikai elnök a szent várost elismerte Izrael fővárosaként. A török államfő bejelentése az után született, hogy az Iszlám Együttműködés Szervezete közösen ismerte el Kelet-Jeruzsálemet Palesztina fővárosaként. „Ha Isten is úgy akarja, közel a nap, hogy Isten engedélyével megnyissuk ott a nagykövetségünket” – mondta Erdogan.
Január közepéig tarthat az új német szövetségi kormány megalakulásához vezető folyamat következő szakasza, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének egyeztetése a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) a közös kormányzás lehetőségeiről – mondta Angela Merkel kancellár. Elmondta: a három párt vezetői szerdán találkoznak, hogy rögzítsék a kormányzati együttműködés lehetőségeit feltérképező egyeztetések menetrendjét. A megbeszélések január elején kezdődnek, és a hónap közepén fejeződhetnek be. Eredményüktől függ, hogy a CDU/CSU és az SPD továbblép-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába – mondta Angela Merkel. Ha vállalható megoldásként tekintetének a kisebbségi kormányzásra, nem is a szociáldemokratákkal tárgyalnának, mert nem ők a “privilegitzált partnerek” a CDU számára – mondta a pártelnök-kancellár.
Sebastian Kurz leendő kancellár egy fontos hatáskör áthelyezésével garantálja, hogy az új osztrák kormány uniópárti lesz – mondta az InfoRádiónak Kiss. J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Az új osztrák koalíciós kormányban a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) a kancelláron kívül 7 miniszterrel, a kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 6 miniszterrel, köztük az alkancellárral képviselteti magát. A szakértő szerint nagy figyelem övezte, hogy a két párt hogyan osztja el a különböző tárcákat egymás között. A védelmi, a belügyi, a külügyi és az infrastruktúráért felelős tárcát az FPÖ kapta meg, melyből az első kettő külön figyelmet érdemel, hiszen azokhoz tartoznak a hírszerző szolgálatok. A külügyminiszter Karin Kneissl korábbi diplomata lett, aki a párizsi École Nationale d’Administration (ENA) elitképzőben tanult, Izraelben is járt egyetemre, kitűnően beszél arabul és héberül, továbbá Közel-Kelet-szakértő – emelte ki Kiss J. László. Bár nem tagja a pártnak, de a Szabadságpárt delegálta a kormányba – tette hozzá.
A Pentagon – az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma – 22 millió dollárt költött ufókutatásra. A védelmi minisztérium titkolni próbálta a programot, azonban párhuzamosan két cikk is megjelent az üggyel kapcsolatban a Politico és a New York Times hasábjain. A két lap olyan szereplőket szólaltatott meg, akik a program végrehajtásáért voltak felelősek. “A légiközlekedési veszélyforrás-azonosítási programot” a korábban hírszerző tisztként dolgozó Luiz Elizondo vezette, aki október negyedike óta már nem dolgozik a Pentagonnál. Elizondo lemondott posztjáról, miután a programtól elvonták az állami támogatást. James Mattis védelmi miniszternek írt felmondó nyilatkozatában azt is kifogásolta, hogy a program nem kaphatott, sőt továbbra sem kaphat nyilvánosságot.
Fenntartással fogadta az olasz politika az új bécsi kormány bejelentését, miszerint osztrák állampolgárságban kívánja részesíteni az olaszországi Alto-Adige tartomány német ajkú lakosságát. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szintén bírálta a tervet, és egyúttal abbéli reményét fejezte ki, hogy Ausztria nem tart népszavazást az EU-kilépésről. Az Il Messaggero című római napilap szerint Ausztria bejelentése “anakronisztikus, jogilag nem megalapozott, és politikai revansnak számít a szabad és határok nélküli Európában”. Az újság hangsúlyozta, hogy a kétnyelvű Alto-Adige lakosai már száz éve olasz állampolgárok. A dél-tiroli német anyanyelvű közösségről van szó, amely elsősorban a közigazgatásilag önálló státuszú Bolzano (Bozen) térségében él. Itt a több mint félmilliós lakosságnak mintegy 70 százaléka német ajkúnak vallja magát. Az osztrák állampolgárságban azonban a rétoromán nyelv egyik dialektusát beszélő ladinok is részesülhetnének.
Lengyelország nem esedezik könyöradományért Európában, nem kéri Brüsszeltől, hogy ne indítsa el ellene az uniós alapszerződés hetes cikkének alkalmazását, és hagyja jóvá az igazságügyi reformot – szögezte le Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Beszámolója szerint a csúcs idején megtartott kétoldalú találkozói során nem kérte “senkitől, hogy ne indítsák el a hetes cikk szerinti eljárást”. A Varsóval szemben 2016 eleje óta folytatott jogállamisági eljárás harmadik szakaszát egyes bejelentések szerint az Európai Bizottság szerdán indíthatja meg. “Nem vagyunk semmiféle esdeklők Európában, és senkinél sem kérelmezzük, hogy hagyja jóvá az általunk folytatott igazságügyi reformot” – fűzte hozzá az új lengyel kormányfő, utalva ezzel arra, hogy Brüsszel éppen a folyamatban lévő lengyel bírósági reform kapcsán indítaná el a hetes cikk szerinti eljárást.
A védelmet ellátó ügyvéd kérésére február 5-re halasztották Salah Abdeslam és társa, Soufien Ayari brüsszeli ügyének tárgyalását. A 2015 novemberében, Párizsban elkövetett terrortámadások kitervelésével vádolt, jelenleg franciaországi őrizetben tartott Abdeslamnak és társának azért kell bíróság elé állnia, mert egy héttel a brüsszeli terrortámadásokat megelőzően rendőrökre támadtak; Belgiumban gyilkossági kísérlet, továbbá tiltott fegyvertartás miatt indult eljárás ellenük. A La Libre Belgique információi szerint Sven Mary, Abdeslam nemrégiben kijelölt védőügyvédje a hétfőtől csütörtökig tervezett tárgyalás és ítélethozatal elhalasztását kérte az ülés első, hétfői ülésnapján, hogy alaposan tanulmányozhassa védence dossziéit.
Elrabolták és megölték a líbiai Miszráta polgármesterét. Mohamad Esteuit követték, és akkor rabolták el, amikor vasárnap este elhagyta a Tripolitól 200 kilométerre fekvő Miszráta repülőterét, holttestét az egyik utcában hagyták hátra – közölte a neve elhallgatását kérő illetékes. A helyi kórház megerősítette, hogy oda szállították a polgármester holttestét, amelyet több golyótalálat is ért. A gépkocsiban ült Esteui fivére is, aki megsebesült, de nincs életveszélyben. A polgármester törökországi hivatalos látogatásról tért vissza a város tanács több tagjával együtt. 2014-ben választották meg, a megbízatása 2018-ban járt volna le. A gyilkosság elkövetését eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára.
|
