A BreuerPress és a HetiTV napi hírösszefoglalója

Belpolitika

Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált Sebastian Kurznak, aki Ausztria kancellárja lett. A magyar kormányfő hangsúlyozta, örömére szolgál, hogy Ausztriát ismét egy keresztény és konzervatív értékek mentén szerveződő kormány irányíthatja. “Nagy várakozással tekintek az előttünk álló közös munkára, mellyel hozzájárulhatunk a magyar-osztrák kapcsolatok megerősítéséhez, a közép-európai régió fejlődéséhez és kontinensünk biztonságának helyreállításához – írta Sebastian Kurznak Orbán Viktor.

Karácsony Gergely azt állítja, hogy csak közös listás indulás esetén lesz miniszterelnök-jelölt. A Párbeszéd társelnöke egy háttérbeszélgetésen azt mondta, arra készül, hogy februárra megvalósul az összefogás, ezért vészforgatókönyvet nem készít, a DK csatlakozására pedig az utolsó lehetséges pillanatig kész várni. A politikus az eseményen arról beszélt, hogy az utóbbi időszakban az ellenzéki pártok egy része kezdte “elengedni” a 2018-as választást. Számukra nem az az elsődleges kérdés, hogy van-e esélye egy ellenzéki fordulatnak, sőt még az sem érdekel senkit, hogy ha a Fidesz nyer, akkor milyen többsége lesz – tette hozzá. Ehelyett kezdtek arra felkészülni, hogy egy újabb választási vereségből ki tud felállni – fogalmazott. A zuglói polgármester kijelentette, ők viszont úgy érezték, hogy nem lehet lemondani a jövő évi választásról. Indoklása szerint olyan sok a bizonytalan, hogy akár nyerni is tudnának, de azt semmiképpen nem tartja jónak, ha arra rendezkednek be, hogy “beárazzanak” egy választási kudarcot. Azzal egyáltalán nem értett egyet, hogy elég ha az egyéni körzetekben való koordinált indulásról megállapodnak. Szavai szerint ha ebben a formában vágnának neki a választásnak, akkor hat baloldali ellenzéki lista lenne, amelyek közül három vagy négy nem érné el a parlamenti küszöböt és a rengeteg elvesztegetett listás szavazat mellett sok egyéni körzetet is veszítenének.

Huszonhét képviselő nem szólalt fel az Országgyűlés előző héten véget ért őszi ülésszakán, amelyen ezúttal is Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kereszténydemokrata államtitkára volt a legaktívabb megnyilatkozó. Rétvári Bence további, összesen nyolc és fél órában elmondott 155 felszólalást tett, amivel messze a legtöbbször szót kérő és leghosszabban beszélő képviselője a ciklusnak. Az államtitkár 2014 óta több mint 1200 alkalommal fejtette ki álláspontját az ülésteremben, majdnem kétszer annyi alkalommal, mint a második legtöbbször szóló szocialista Gúr Nándor. Az őszi ülésszakban ezúttal is az MSZP politikusa volt a második legaktívabb, összesen hét és fél óráig tartó 113 felszólalásával, őt a fideszes Völner Pál igazságügyi államtitkár követi (72 felszólalás), majd az LMP-s Ikotity István (67 felszólalás), a fideszes Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára (65 felszólalás) és a jobbikos Z. Kárpát Dániel (58 felszólalás) következik. A felszólalások száma alapján Orbán Viktor miniszterelnök (40 felszólalás) valamennyi miniszterét megelőzi a második félévben. A kormányfő felszólalásonként átlagosan kevesebb mint másfél percet beszélt ősszel, így a tárcavezetők közül a leghosszabban, összesen több mint másfél órában a Miniszterelnökséget irányító Lázár János (30 felszólalás) szólt.

A Jobbikkal való együttműködés ellen foglalt állást a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke. Azt gondoljuk továbbra is, hogy a Jobbik minden cukiskodás ellenére egy rasszista, kirekesztő, antiszemita párt. Orbán rendszerét demokratikus, normális, liberális baloldali kormányzásra kell cserélni, nem pedig egy még szélsőségesebben jobboldalira – fogalmazott. Közlése szerint a 106 körzet közül 3-4-ben nem dőlt el, hogy kit indítanak, így a megbeszélések akár ezen a héten lezárulhatnak.

A pénzügyi, gazdasági helyzetértékelések és a politikai klíma mindig szorosan összekapcsolódik. Magyarországon jelenleg a kormánypárt fölényesen vezeti a pártok rangsorát, nagy esélye van arra, hogy megnyerje a 2018-as választást – írta a 24.hu. A Fidesz egész kormányzati cikluson át tartó stabil, vezető pozícióját az is erősíthette, hogy az emberek nem érzékelnek jelentős gazdasági problémákat, egzisztenciális helyzetüket kedvezőbben értékelik, mint a korábbi években. A portálon megjelent cikk szerint ennek egyik fontos látlelete, hogy 31 százalékuknak nincsenek megélhetési gondjai, – elmondásuk szerint – ha akarnak, megtakarítani is tudnak. A többség, a lakosság 57 százaléka úgy jellemezte anyagi helyzetét, hogy szűkösen, de megélnek jövedelmükből. 9 százaléknál a befolyó jövedelmek nem fedezik a kiadásokat, a megélhetési költségeket: 5 százalék emiatt korábbi megtakarításait éli fel, 4 százalék pedig már külső segítségre szorul. Tíz évvel ezelőtt rosszabb anyagi helyzetről számolt be a magyar lakosság, akkor csupán 14 százalék mondta magát gondtalannak, s a mostaninál többen, 68 százaléknyian éltek szűkösen.

Magyarország büszke arra, hogy nemzetiségei identitása, öntudata, önismerete folyamatosan erősödik, és a magukat nemzetiséginek vallók száma folyamatosan nő – mondta az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán szerint ebben a pozitív folyamatban szerepe van annak is, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek megvallhatják kettős identitásukat is. Azt hangoztatta: a nemzetiségek kultúrájának ápolása, emberi jogaik tiszteletben tartása nem azért fontos, mert erre nemzetközi kötelezettségeink vannak, hanem azért, mert ez a rövid-, közép- és hosszútávú nemzeti érdek.

Az LMP elfogadhatatlannak tartja a határon túl élő magyarok jogfosztását, de azt is, hogy különbséget tesznek magyar állampolgárok között a szavazati jog gyakorlásában – mondta Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt szóvivője. Kijelentette: a magyarság megmaradásának egyik záloga, hogy a határon túli területeken tömbökben, szórványban vagy diaszpórában élők képesek legyenek dacolni a lemorzsolódás fenyegető veszélyével és megőrizhessék identitásukat. Hangsúlyozta: az LMP a magyar állampolgárság megszerzését a határon túli magyarok esetében a nemzeti közösség összetartozását erősítő eszköznek tekinti, és bármiféle jogkorlátozást, jogfosztást elfogadhatatlannak tart.

Az egészségügyi intézmények szakdolgozói állományának erősítése érdekében 4,4 milliárd forint felhasználásával ösztöndíjprogram indul azok számára, akik vállalják egészségügyi szakképesítés megszerzését. A programban 3200-an vehetnek részt 2021 végéig; a sikeresen pályázók tanulmányi idejük egésze alatt, havi legfeljebb 40 ezer forintnyi ösztöndíjban részesülhetnek – közölte Ónodi-Szűcs Zoltán. Kitért arra is, hogy a kormányzat intézkedései nyomán egyre kevesebb egészségügyi dolgozó távozik külföldre; míg néhány éve még 900 bizonyítványt adtak ki külföldi munkavállalás okán, mára ez a szám kevesebb mint évi 400-ra csökkent.

A Magyar Liberális Párt a Kúriához fordul jogorvoslati kérelemmel, miután a Nemzeti Választási Bizottság elutasította a Liberálisok kannabisz dekriminalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezését. A párt szerint Az NVB az ENSZ kábítószer-egyezményére hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő-kezdeményezést, miközben már évek óta több ENSZ-tagállamban sem számít bűncselekménynek a kannabisz kis mennyiségű birtoklása és fogyasztása. A Liberálisok célja továbbra is a teljes körű dekriminalizálás Magyarországon. Éppen ezért arra kérik az NVB elnökét, tagságát: mondják meg ők, hogy mi az a kérdés, amit elfogadnának. Tegyenek javaslatot arra, hogyan érhetjük el, hogy jóváhagyják a népszavazási kezdeményezésünket.

Fotót készítette: