|
Az Európai Parlament határozatában rögzített betelepítési kvóták ellentétesek a magyar nemzeti érdekkel, és abba a “Soros-tervbe” illeszkednek, amely bevándorlók befogadását akarja Magyarországra kényszeríteni – jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője. A határozat azért volt szükséges, mert “mi a szerződések barátai vagyunk, az európai jog talaján állunk”, márpedig a lisszaboni szerződés a nemzeti parlamentek kiemelt szerepét rögzíti az európai uniós döntéshozatalban – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Az MSZP elnöksége elfogadta a Párbeszéd társelnökét a saját miniszterelnök-jelöltjének. A szocialisták állítják: most már teljes erővel ráfordulnak a tárgyalásokra. Karácsony a közös ügy érdekében s a választók akaratát érvényesítve mindenképp kiegyezne a Demokratikus Koalícióval. Eközben a Demokratikus Koalíció, az LMP és az Együtt oldaláról csupán néhány kritikus megjegyzés, sértő blogbejegyzések, valamint más pártok tüzelése volt tapasztalható az ügyben. Ennek ellenére Karácsony nyitott az együttműködésre. Nem lehet ő az akadálya egy ellenzéki összefogásnak – mondta az ATV reggeli műsorában a miniszterelnök-jelölt. Karácsony szerint lesz széles ellenzéki összefogás a választásokig, azt ugyanis a választók fogják kikényszeríteni.
A Fidesznek nem érdeke a kampánytémák megváltoztatása, sőt, kifejezetten veszélyes lehetne számára, míg az ellenzék nem tud hosszú távú témákkal előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Török Gábor. A politikai elemző szerint a választáson kedvezhet a kormánypártnak, hogy az ellenzéki oldalon több párt van, mint négy éve, ráadásul kisebb bázissal. „A Fidesz 45 százalékos listás eredmény esetén a kétharmados többséghez 20-25 egyéni körzetnél többet nem veszíthet el, míg az abszolút többséghez 40-50 egyéni választókerületnél többet nem veszíthet el. Ezek a határkövei a jövő évi választásnak” – fejtette ki. A politikai elemző szerint az utolsó két hónap nagyon sok korábbi politikai kampánykijelentést felül fog írni, akkor megváltozik az elzárkózó pártok stratégiája.
Az idei téli szünetben is igényelhetik a rászoruló tanulók szülei az ingyenes étkeztetést a gyermekeik számára. A kormány 2015-ben hozott döntést a szünidei gyermekétkeztetés kiterjesztéséről. Az önkormányzatoknak így már nemcsak a nyári, hanem mind a négy iskolai szünetben kötelező gondoskodniuk arról, hogy országszerte a 208 ezer hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek naponta egyszer ingyenesen meleg ételt kapjon, ha a tanulók szülei ezt igénylik. Ennek költségeire a kormány az idén 6,67 milliárd forintot különített el, ami csaknem háromszorosa a 2010-ben az akkor még csak nyári gyermekétkeztetésre fordított támogatásnak. Mintegy 50 százalékkal, 370 forintról 570 forintra emelkedett az egy gyermek egynapi szünidei étkeztetésére fordított összeg is.
2018 januárjától kötelező a háromszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletekben a hulladék üvegek visszavétele a vásárlóktól. A felkészülésre alig marad idő, mivel kihirdetett rendelet még nincs, csak tervezet. A karácsonyi, szilveszteri vásárlási dömping időszakában kellene konténereket vásárolni, helyet kialakítani, van, ahol a boltban – írja a blokkk.com. A szaktárca rendeletének napokban napvilágot látott tervezete szerint a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerboltoknak 2018. január elejétől kötelező lesz visszavenni a vásárlóktól a hulladék, használt, élelmiszereket tároló üvegeket. Ez nem betétdíjas rendszer, hanem egyszerű begyűjtés.
Az utasoknak kényelmetlenséggel, a BKV-nak pedig jelentős többletköltséggel jár, hogy a 3-as metró északi szakaszának felújítása alatt pótló járatokat kell üzemeltetni – írja a Világgazdaság. A lap szerint a pótlás miatt felmerülő plusz összeg több mint félmilliárd forint. A működési kiadásokat csökkenti, hogy nem jár a metró, de növeli a metró pótlása, illetve egyes busz- és villamosjáratok sűrítése, válaszolta a BKV a Világgazdaság megkeresésére. Egyrészt azért alakult így, mert a metró fajlagos költsége a legalacsonyabb, másrészt a leállás átmeneti jellege miatt nem minden költségfajtánál jelentkezik megtakarítás.
Szennyezve fűtenek a magyar települések többségén, a helységek több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés mértéke – olvasható a Népszavában. A lap a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete, a WWF Magyarország kutatását ismertetve arról ír, hogy a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló: az épületek harmada semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik. A nyílászárók esetében is aggasztó a helyzet, az ablakok és az ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van, a kazánok és a hőleadók helyzete pedig csak kicsivel jobb.
Külpolitika
Az izraeli hadsereg katonái megakadályoztak egy palesztin késes merényeltet Ariel és Salfit városa között egy ellenőrzőpontnál. A katonák tüzet nyitottak a késsel felfegyverkezett emberre, a palesztin férfit súlyos sérülésekkel vitték kórházba – írta a Jerusalemonline. A hadsereg tagjai közül senki sem sérült meg. Mint arról a HETI TV is beszámolt vasárnap Jeruzsálemben egy palesztin merénylő súlyosan megsebesített egy biztonsági embert Jeruzsálemben. Akkor az Izraelbe illegálisan belépő 24 éves merénylőt elfogták a hatóságok.
Száznégy éves korában elhunyt Aharon Jehude Leib Steinman rabbi, a zsidó ultraortodox világ egyik legfontosabb vallási vezetője. Steinman rabbit “nemzedéke nagyja” címmel tisztelték hívei. Az elhunyt vallási vezető mérsékelt és kompromisszumra kész álláspontjáról volt ismert közösségében. Steinman 1913-ben Breszt körzetében született, és fiatalságát is a két világháború között az akkori lengyel-litván határon – ma Fehéroroszországban – található városban töltötte. Vallási iskolákban tanult, majd 1938-ban Svájcba költözött, egyebek között egy lengyel katonai behívó elől. Svájcban egy internálótáborban vészelte át a második világháborút, családjából egyedül menekült meg a holokauszt elől. A háború után Palesztinába költözött, ahol később, már Izrael kikiáltása után vallási iskolák, jesivák tanára, majd vezetője lett. A politikai életben is részt vett, az ultraortodoxok Degel HaTóra, vagyis a Tóra Zászlaja nevű pártjának egyik vezetőjeként.
„Tisztában vagyok vele, hogy egy bizonyos okból kifolyólag nagyon sok ember boldogság itt a teremben” – kezdte beszédét Donald Trump a Fehér Házban tartott hanuka ünnepségen. A tapsoló tömeg előtt az elnök egy szóval folytatta: „Jeruzsálem”. Az évente megrendezett ünnepség különlegességét idén az adta, hogy egy nappal azután tartották meg, hogy Trump hivatalosan is Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet. Az izgatott tömeg előtt az amerikai elnök megemlékezett a hanukához kötődő tradíciókról, és a makkabeusi szabadságharc egykori „csodájáról” is – olvasható a The Times of Israel honlapján. „Mindannyian ledöbbentek, amikor látták, hogy nyolc napon át égett a gyertya – ami jelként mutatta Isten jelenlétét, és a zsidóság ellenállásának, hitének szimbólumává vált. Van hitetek, és van ellenállásotok” – fogalmazott Trump, akinek felesége mellett lánya és veje, valamint zsidó származású unokái is részt vettek az eseményen.
Az antiszemita tüntetések megtiltását sürgeti a németországi zsidóság legnagyobb szervezete a Jeruzsálem státusza körüli vitával kapcsolatban tartott berlini demonstrációk miatt, amelyeken izraeli zászlókat égettek. Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke kifejtette: meg kell vizsgálni, hogy miként lehet előzetesen, “egyetemesen megakadályozni az antiszemita demonstrációkat”. El kell érni, hogy ne lehessen engedélyeztetni “egyértelműen antiszemita jellegű” demonstrációkat – mondta. A múlt hét végén tartott Amerika-, és Izrael-ellenes tüntetések tapasztalatai alapján a szervezők nyilvánvalóan nem tudják garantálni, hogy nem lesz zsidóellenes uszítás – tette hozzá a ZdJ elnöke a Rhein-Neckar Zeitung hírportálján közölt interjúban.
Az izraeli parlament a belügyminiszter javaslatára első olvasásban megszavazta az üzletek szombati zárva tartásáról szóló törvényt. Az indítványt ötvenkilencen támogatták, és ötvennégyen ellenezték. A szupermarkettörvénynek nevezett indítvány elfogadásához hétfő este még nem volt meg a többség a parlamentben, de az Európából, párizsi és brüsszeli találkozóiról megérkező Benjámin Netanjahu kormányfő azonnal a kneszetbe sietett, és hajnalra sikerült elrendeznie a távollétében keletkezett legújabb kormányválságot.
Zárva maradtak a közhivatalok és az iskolák a Gázai övezetben: az eddig a Hamász radikális palesztin szervezet vezette kormányzat irányítása alá tartozó közalkalmazottak ezzel az akcióval követelik, hogy a Palesztin Hatóság fizesse ki a bérüket. A két rivális palesztin mozgalom, a Fatah és a Hamász októberben békemegállapodást írt alá, amelynek keretében megegyeztek arról, hogy a Hamász december 1-jéig átadja a Palesztin Hatóságnak a teljes ellenőrzést a Gázai övezet felett. Ez a határidő azonban csúszik, mivel a két fél továbbra is mélyen megosztott több kérdésben. Az egyik vitás pont éppen a közalkalmazottak fizetése: Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke nem hajlandó átvállalni annak a mintegy 40 ezer Hamász-közhivatalnoknak a bérezését, akik a Gázai övezetben dolgoznak, a Hamász viszont nem akar ennyi alkalmazottat elbocsátani.
Senki nem ártott annyit az európai föderáció gondolatának, mint Martin Schulz azzal a kijelentésével, hogy távozniuk kell az Európai Unióból azoknak az országoknak, amelyek nem akarják, hogy európai egyesült államok jöjjön létre – jelentette ki Milos Zeman cseh államfő. Szavaival Zeman Martin Schulz egy múlt heti kijelentésére reflektált. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke a párt kongresszusán azt mondta: még szorosabbá kell tenni az európai uniós tagországok integrációját, “2025-re meg kell teremteni az európai egyesült államokat”, azoknak az országoknak pedig, amelyek ezt nem akarják, ki kell lépniük.
Új koalíciós formát mérlegelnek a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD), a szövetségi parlament frakció legutóbbi ülésén megtárgyalt elképzelés szerint csak a legfontosabb ügyekről kellene koalíciós szerződést kötni az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és testvérpártjával, a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU), és az összes többi kérdést a parlamenti viták révén kellene eldönteni. A közös kormányzás így az eddigi nagykoalíció (Grosse Koalition – GroKo) helyett úgynevezett együttműködési koalíció (Kooperationskoalition – KoKo) formájában folytatódna. A Bundestag-frakció üléséről kiszivárgott információk szerint az elképzelést Martin Schulz pártelnök ismertette. A KoKo-ról szóló szerződésben csupán 5-10 kiemelt ügy, például a költségvetés összeállítása szerepelne, és a többi kérdésről nem a kormányban, hanem a Bundestagban, akár változó összetételű alkalmi koalíciók révén határoznának.
Lelepleztek egy terrorcsoportot Oroszországban, amely az újévi ünnepek és az elnökválasztási kampány idején öngyilkos merényleteket készült elkövetni Moszkva térségében – jelentette be Alekszandr Bortnyikov, az Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője. Az orosz titkosszolgálatok Bortnyikov szerint hétfőn vették őrizetbe a csoport közép-ázsiai származású tagjait. A terroristáktól robbanószerkezeteket, lőfegyvereket és lőszert foglaltak le. Az FSZB felszámolt egy “terroristaeszközöket előállító laboratóriumot is”.
Magyar nyelvű hírszolgálatot indít jövőre a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A magyar nyelvű hírszolgálat keretében a legfontosabb szlovákiai történésekről számol majd be a TASR napi megközelítőleg 25-30 magyar nyelvre fordított hírrel. “A felmerülő igények függvényében a hírszolgálat a legfontosabb közéleti események mellett Szlovákia déli régióinak történéseire is összpontosít majd” – fejtette ki Michal Uzák, a TASR marketing részlegének az állami szektorért és külföldért felelős menedzsere. A magyar nyelvű hírszolgálatot 2018 első hónapjaiban indítják be, a szolgáltatás elérhetőségének pontos dátuma még nincs.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség üdvözli a Velencei Bizottságnak – a szerinte – az ukrajnai nemzetiségi kisebbségek véleményével egybecsengő állásfoglalását az új oktatási törvénnyel kapcsolatban. A KMKSZ üdvözli, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása rávilágított a szövetség által az ukrajnai oktatási törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott problémákra, s megerősítette a nemzetiségi kisebbségek által megfogalmazott véleményt. Ennek megfelelően “a megoldás minden bizonnyal a 7. cikkely módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje, egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre.” A KMKSZ bízik benne, hogy az ukrajnai vezetés, ígéreteihez híven, figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait, s úgy módosítja az oktatási törvény 7. cikkelyét, hogy az az államnyelv tanulásának biztosítása mellett nem szűkíti a kisebbségeknek az oktatás területén meglévő jogait.
Gazdaság
Jövő év elején elkezdődik a csaknem hetven épületből – összeszerelő műhelyekből, betonüzemekből, irodaépületekből – álló felvonulási terület kialakítása a két új paksi blokknak helyet adó területen. Az uniós vizsgálatok kedvező lezárása után tehát elkezdődhetett a megvalósítás szakasza. A projekttársaságnak az új blokkok megépítése után feladata lesz a blokkok működtetése is – írta a Világgazdaság. Paks II. már számos fontos engedélyt megszerzett: jogerőre emelkedett a környezetvédelmi engedély, a projekt megkapta a telephelyengedélyt, megvan az elvi vízjogi engedély és a villamos energia hálózathoz történő csatlakozáshoz szükséges elvi kapcsolódási engedély. Hamarosan pedig újabb mérföldkőhöz érkezik a projekt: a társaság nyáron benyújtja a létesítési engedély iránti kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz.
A globális gazdaság 2011 óta a legnagyobb ütemben, mintegy 3 százalékkal nő az idén – áll az ENSZ-nek a világgazdaság helyzetéről és kilátásáról szóló éves jelentésében. A dokumentum összeállítói kiemelték, hogy a gazdaság helyzetének javulása széles körű, a világ országainak csaknem kétharmada a tavalyinál nagyobb GDP-növekedést ér el az idén. (Magyarországon a bruttó hazai termék volumene 2017 harmadik negyedévében 3,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát). Tavalyhoz hasonlóan idén is a legdinamikusabban a kelet- és dél-ázsiai térség fejlődik. Erre a régióra esik a globális gazdasági növekedés mintegy fele, egyedül Kínára pedig a harmada.
Sport
Részt vesznek a februári, phjongcshangi téli olimpián az orosz sportolók, akik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) múlt heti határozata szerint csak semleges zászló alatt versenyezhetnek majd a játékokon. Az indulásról szóló egyhangú döntés kedden, az úgynevezett olimpiai gyűlésen született meg – jelentette a TASSZ orosz hírügynökség. Az orosz doppingbotrány miatt a NOB végrehajtó bizottsága múlt kedden felfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottságot, ezzel egyben kizárta a dél-koreai játékokról, és csak semlegesként, az ötkarikás zászló alatt engedélyezte az orosz sportolók indulását. A 2018-as téli olimpiát február 9. és 25. között rendezik a Phjongcshangban.
Könnyű
Több mint ezer vendéget hívott meg életét lezáró partijára egy gyógyíthatatlan rákbeteg japán üzletember, hogy köszönetet mondjon nekik és elbúcsúzzon tőlük – írta a BBC News. A 80 éves Anzaki Szatoru a hétfő esti ünnepségre meghívta gyerekkori barátait, iskolatársait, üzletfeleit és egykori alkalmazottait. A Komatsu munkagépgyártó óriáscég korábbi elnökénél októberben diagnosztizáltak epehógyagrákot. “Örülök, hogy köszönetet mondhatok azoknak az embereknek, akikkel életem során találkoztam. Mivel azt az időt, ami nekem még adatott, szeretném a legjobb életminőségben eltölteni, úgy döntöttem, a mellékhatások miatt nem kérek kezelést” – közölte a sajtóval a parti után.
|
