|
A tervezet szerint Trump visszavonná Barack Obama korábbi elnök 2009-ben hozott rendeletét a guantánamói börtöntelep bezárására, ami aztán a kongresszus döntése miatt máig nem történt meg. A volt elnök elrendelte továbbá a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) külföldön fenntartott börtöneinek bezárását, a kínzásos kihallgatási módszerek megszüntetését, és a rendeletben lehetővé tette a Vöröskereszt számára, hogy bármely amerikai börtönben felvehesse a kapcsolatot a fogvatartottakkal.
Értesülések szerint a Trump-terv megteremtené a jogi lehetőséget is a George W. Buh elnöksége idején - a terrorellenes harc jegyében - külföldön létrehozott titkos börtönök újranyitásához, felülvizsgálná a CIA és az amerikai hadsereg által alkalmazott kihallgatási módszereket, ismét bevezetve kínzásnak minősülő módszereket, például a vízbefojtás szimulálásával történő vallatást.
Az új elnök nem záratná be a már csak 41 foglyot őrző guntánamói fogolytábort, hanem a jövőben is ott helyezné el az al-Kaida és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tagjait.
John McCain, arizonai republikánus szenátor a sajtóinformációkra reagálva szerda délelőtt közleményt adott ki, amelyben emlékeztetett: hogy Mike Pompeo, a CIA új vezetője a szenátusi meghallgatáson amellett kötelezte el magát, hogy a hírszerzés tiszteletben tartja a hadsereg által meghatározott és érvényben lévő kihallgatási módszereket, James Mattis védelmi miniszter pedig szavát adta neki, hogy ez a hadseregben is így lesz.
"Az elnök annyi rendeletet írhat alá, ahányat csak akar, de a törvény az törvény" - hangsúlyozta McCain szenátor.
kjj \ kpl \ bpt
MTI
|
