|
boszniai államelnökség szerb tagja a félórás kihallgatást követően kijelentette: egy politikai kijelentése miatt hallgatták ki, ám további részleteket nem közölt.
Az ügyészség azonban korábban kihallgatta már Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, és behívatta Zeljka Cvijanovic boszniai szerb miniszterelnököt is - aki nem jelent meg az ügyészségen -, így tudni lehet, hogy a boszniai szerb politikusokat arról a tavaly szeptemberi népszavazásról kérdezték, amelyet Bosznia-Hercegovina főként szerbek lakta részében az alkotmánybíróság tiltása ellenére rendeztek meg az országrész nemzeti ünnepéről.
Míg az ország bosnyák és horvát vezetése, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió tiltakozott a referendum ellen, a boszniai szerb politikusok egységesen kiálltak mellette, és ebben Oroszország is támogatta őket.
A boszniai szerbek január 9-ét tartják a köztársaság napjának, mert az országrész 1992. január 9-én próbált meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám a törekvés kudarcba fulladt. Ez volt a több mint százezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. A háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két országrész között pedig időről időre felizzanak az ellentétek.
kma \ kigy \ kpl
MTI
|
