|
Dehogyis, hiszen még nagyon sok feladatom van, amit el kell látnom. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkáraként nagy örömmel teszek ezeknek eleget, hogy segítsem a miniszterelnök munkáját. Államtitkárként részben parlamenti, részben pedig kommunikációs ügyekkel foglalkozom, azon dolgozunk, hogy minél többen tudják, mit és miért is csinál a kormány.
Ön családos ember is, mennyire érinti Önt a CSOK?
Én ezt egy nagyon jó programnak találom, bár mi ezt nem vettük igénybe, de ez nem jelenti azt, hogy ne biztatnék mindenkit arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, ami azoknak a családoknak szól, akik otthonteremtésben gondolkoznak. Az elmúlt időszakban már több mint harmincezren éltek ezzel a lehetőséggel, több mint 80 milliárd forint értékben igényeltek így állami támogatást.
Önnek hány gyermeke van?
Két lányom van, az egyik óvodás, a másik még otthon van.
Hogyan van megelégedve azzal a pedagógiai módszerrel, amit a gyereke az óvodában kap?
Nagyon meg vagyok elégedve, látszik, hogy sokat törődnek a gyerekekkel, ez az oktatás minden részére értendő, így például a zenei oktatásra is. Nagyon sokat bővült a lányom szókincse, mióta óvodába jár.
Ezek szerint a felesége a második gyermekkel még gyesen van otthon. Gondolt már arra, hogy felváltja őt?
Nincs kizárva, bár nem gondolkoztam rajta. Sokat elmélkedik az ember, hogy ilyen feszített munka mellett tölt-e elég időt a gyerekeivel, a családjával, ilyen szempontból nem vagyok teljesen elégedett, nem szeretnék csupán hétvégi apuka lenni, igyekszem estére hazaérni, ha utána még folytatom is a munkát. Az a célom ezzel a sok munkával, hogy segítsem a kormányt, amely sok olyan döntést tud hozni, ami segíti a magyar állampolgárok életét. Ez az egész nem rólam szól természetesen, hanem egy politikai közösség munkájáról, illetve arról, hogyan tudjuk jobbá tenni az ország, a magyar családok életét.
2017-ben mi várható a kormány és az Európai Unió között?
Kemény éven vagyunk túl, de idén is kőkemény vitákra számítok. Most egy vitákkal terhes időszakot élünk a világban és így az EU-ban is, ahol sokféle világnézet néz egymással szembe. Például az egyik legfontosabb vita az Európai Unióban a migrációs válságon túl a jogköröknek a kérdése, hogy az Európai Bizottság lopakodó jogalkotással csenhet-e el jogköröket a nemzetállamoktól, amit a migrációs válság során is láttunk. Előfordulhat-e az, hogy annak a döntési jogát, hogy kivel élünk együtt, azt kivegyék az egyes nemzeti országgyűlések kezéből. A mi álláspontunk az, hogy nem. Sem a migráció kérdésében, sem más kérdésben nem teheti ezt meg, tehát a nemzetállamok jogköreit figyelembe kell venni. Ha ennek az álláspontnak a képviselete vitákkal jár, akkor mi állunk elébe a vitáknak. Nem abból fogjuk levezetni az álláspontunkat, hogy az egyes viták mennyire kényelmesek, kényelmetlenek, hanem, hogy mi az ország érdeke. Azt gondolom, Európa érdeke is az, hogy a nemzetállamok stabilak maradjanak, fenn tudják tartani a biztonságot, illetve az egyes politikai vezetők, kormányok, képviselők számonkérhetők legyenek.
Közben Törökországban több millióan vannak menekülttáborokban, ahogy Egyiptomban, Jordániában, Libanonban, akik már rég nem szír menekültek, hanem a harmadik világból jöttek. Mi lesz akkor, ha borul a törökökkel kötött megállapodás, mi lesz akkor, ha megindulnak ezek az emberek? Eddig még magyar áldozata nem volt a terrorcselekményeknek, de sérültek már voltak. Ön szerint mit lehet tenni?
Amit felsorolt éppen azt mutatja, egy tartós jelenséggel állunk szemben, 2015 óta másfél millió ember érkezett Európába ellenőrizetlenül, ennek a válságnak több oka is van, demográfiai, katonai konfliktusokból eredő, a klímaváltozással is összefüggésbe lehet hozni, erre kell berendezkednünk. A probléma az, hogy az EU rossz válaszokat ad, mert ahelyett, hogy azt mondaná, minden eszközzel megvédjük a határainkat, majd utána döntjük el, kit engedünk be, kit nem, eldö9ntjük, ki a valóban rászoruló, ki érkezik valóban konfliktuszónából, de helyette mindenkit beengedett, majd a kvótarendszeren keresztül mindenkire megpróbálta szétteríteni az országok között. Magyarország a kezdetektől fogva azt mondta, erről szó sem lehet. Először is az Európai Unió állítsa helyre a védelmi képességeit, legyen képes megvédeni a határait. A kormány utat is mutatott, hogy határzárral lehet befolyásolni a migrációs áradatot, Magyarországon a töredékére esett az illegális bevándorlások száma, miután megépült a határzár. A biztonság a következő időszak egyik legfontosabb témája lesz, már csak azért is, mert ha csak az elmúlt napok történéseit nézzük, negyvenen vesztették életüket egy az Iszlám Állam által felvállalt merényletben, rengeteg nőt molesztáltak Németországban, Ausztriában. Lehet a szőnyeg alá söpörni problémákat, de ha egyre több nő szembesül azzal, hogy molesztálhatják őket szerte Európában, akkor valami nagyon nincsen rendben. Nevén kell nevezni a dolgokat! A választók egyre több helyen üzenik azt szerte a világban, hogy büntetik azokat a politikai erőket, akik nem hajlandók meghallgatni az aggodalmaikat. Erről szólt a Brexit szavazás, de az amerikai elnökválasztás során is láthattunk erre mutató jeleket.
Azt lehet látni, hogy káosz van a közel-keleti térségben, nem lehet tudni, hogy ki kivel van, hihetetlen méretű fegyverarzenál vonult fel, de közben folyamatosan érkeznek oda a menekültek, akik ide szeretnének eljutni. Ám a nemzetközi szervezetek nem tesznek semmit.
Egy biztos, a segítséget kell odavinni, nem pedig a bajt idehozni. Az semmire nem megoldás, hogy miközben a katonai konfliktusok változatlanul fennállnak a Közel-Keleten, közben Európa nem csinált mást, csak tágra nyitotta a kapuit. Ezzel saját magának okozott problémát, ahelyett, hogy a Közel-Kelet problémáit oldotta volna meg.
Magyarország megpróbált lépni, többek között a közel-keleti keresztények védelme érdekében, ezért egy államtitkárságot is létrehozott. Mennyire működik most ez?
Az államtitkárság feladata, hogy arra törekedjünk, hogy helyben tudjunk segítséget nyújtani. Döntött még a kormány arról is, hogy félretesz 5 millió eurót egy szíriai kórház felépítésére, de még egyre több hasonló kezdeményezésre van szükség. Természetesen a nagy nemzetközi szereplők hozzájárulása nélkül a katonai konfliktust nem lehet megoldani, ilyen szempontból érdemes megvárni, hogy az új amerikai vezetés milyen irányba mozdul el, de azt látom, ők partnerek lesznek abban, hogy legyen egy szélesebb körű együttműködés. A még regnáló amerikai vezetést nem szeretném minősíteni, már azért sem, mert még úgy két hétig lesznek hivatalban, ezért is az új elnök hivatalba lépésétől remélek többet. Visszatérve egy kicsit a bevándorlással kapcsolatosan, ha megnézzük mélységében, hogy honnan is érkeznek a bevándorlók, úgy azt látjuk csak egy részük érkezett Szíriából, katonai válság sújtotta területekről, a nagy többségük egyszerűen megélhetési okokból érkezett Európába, az embercsempészek meggyőzték őket arról, hogy Európában kolbászból van a kerítés, leginkább Németországban. Ez nem felelt meg a valóságnak, már ha csak megnézzük, hányan tudtak elhelyezkedni a legnagyobb német vállalatoknál, akkor egészen alacsony számot kapunk, ötvennégyet. Másfél millióan érkeztek Európába, jelentős részük Németországba, ebből ötvennégyen tudtak elhelyezkedni nyelv és szakmai tudás hiányában. Ez egy súlyos konfliktus lesz, nekünk az az álláspontunk, a munkanélküliséget elsősorban azokkal szemben kell felszámolni, akik helyben születtek. A déli uniós országokban minden második fiatal munkanélküli, hogyan számolnak el a kormányok, hogy miközben milliókat engedtek be, számukra nem biztosítottak munkalehetőséget? Ebből is látszik, sokkal több problémát keletkeztetett a kvótarendszer, mint amit megoldott, semmit nem oldott meg.
Több országban is vannak olyan gondolatok, hogy nem biztos, hogy érdemes az EU-ban maradni, most legutóbb az olasz népszavazás kapcsán is előkerültek ilyen hangok.
Le kell szögezni, Magyarország uniós tagsága nemzeti érdek! Már azért is, mert a magyarok egy jelentős része egy népszavazáson így szavazott. Ez nem jelenti azt, ha nem jó jelenségekkel állunk szemben, azokat ne tegyük szóvá. Nekünk éppen az a legnagyobb felelősségünk, hogy rossz válaszok esetén szóvá tegyük azokat az EU vezetőinél. Akkor lehetnek súlyos következmények, ha nagyobb problémákat huzamosabb ideig a szőnyeg alá söpörnek, például, amikor azt mondják, több Európát akarunk, mindezt úgy, hogy nem tisztázzák, ez mit is jelent. Ha abban akarnak több Európát, hogy legyen egy kvótarendszer, akkor a magyar kormány azt feleli, ilyet nem akarunk! Ha arról beszélünk, hogy az energetika, a beszerzések terén hangoljuk jobban össze a mozgásunkat, akkor ez egy jó irány.
A rezsicsökkentés folytatódik, még akkor is, ha az Uniónak ez nem tetszik?
Mindenképpen folytatódik, az EU-nak eddig sem tetszett, a kormány a heves kritikák ellenére is kitart a rezsicsökkentés mellett. Értem, hogy nagy multicégek lobbiereje elég erős Brüsszelben, de ez semmilyen okot nem jelent, hogy a kormány változtasson a politikáján. Visszakanyarodva az előzőekhez, több őszinte szóra van szükség az Európai Unióban is.
Egy kis játék, ha lehetséges. Mondok egy nevet, válaszoljon rá gyorsan. Juncker.
Nemrég derült ki róla, hogy tevékeny részt vállalt abban, hogy különböző adóelkerülési technikákat lehessen alkalmazni, ezekkel majd neki kell elszámolnia. Azt remélem, a következő időszakban érdemi választ képes adni a valós problémákra. Migrációs ügyben azt várom, hogy minél hamarabb vonja vissza a kvótacsomagra vonatkozó javaslatot. Neki is szembe kell néznie azzal a következménnyel, miközben egyre több tagországban mondják, hogy erről szó sem lehet, ő ezeket nem veszi figyelembe. Többek között volt Magyarországon egy népszavazás, ebből azt láttuk, a magyar állampolgárok 98%-a nemet mond arra az előterjesztésre, amit Juncker képvisel.
Már az elmentek 98%-a
Ez egy erős üzenet, eleve nem volt még példa arra, hogy ennyien elmenjenek egy népszavazásra, tehát nekem Juncker úrról az jut eszembe, hogy minél hamarabb vonja vissza ezt a kockázatos javaslatot és azt is szeretném, ha az előttünk álló évben minél inkább a határok védelmére összpontosítana.
Rövidesen választanak Németországban, Ön szerint mi történhet, mennyire befolyásolhatja majd a választókat a mostani berlini merénylet, most úgy néz ki a németek is megosztottak.
Egy biztos, a migrációs válság lesz a központi eleme a német választásoknak. Németország Magyarország stratégiai szövetségese, nem csak gazdasági, hanem politikai értelemben, ez akkor is így van, ha a kvóták, a migráció kérdésében sok esetben nem értett egyet a két kormány. Én egyébként elmozdulást látok a német álláspontban, mintha azt lehetne látni, a határok védelme ott is egyre nagyobb hangsúlyt kap, ahogy a biztonság kérdése is, ezt csak erősíti a berlini merénylet.
Schulz úr is erős ellenfele volt a magyar kormánynak, aki lemondott európai tisztségéről, hogy készülhessen a német választásokra, ahol Merkel kihívója lehet, de a jelenlegi koalíciós állások szerint a konzervatív párt győzelme esetén ő, mint szociáldemokrata politikus lehet a következő német külügyminiszter.
Valóban komoly vitáink voltak, sok kérdésben nem értettünk egyet, valószínűleg több kérdés van, amiben nem értünk egyet, mint amiben egyetértünk. Az is látszott sokszor, hogy az Európai Parlament elnökeként, ami mégis egy reprezentatív szerep, ő ideológiai kérdéseket próbált napirendre emelni, azt egyes tagországokon, főleg Magyarországon is számonkérni. Azért messze van még a német választás, nem lehet tudni, hogyan néz majd ki a koalíció, korai lenne bármilyen véleményt is mondani.
Sokan gondolják, hogy túl jelentős támogatást kap Magyarország az Uniótól.
Ezeket a támogatásokat nagyon sokan úgy tekintik, mint egy ajándékot. Miközben mi megállapodtunk arról, hogy megnyitjuk a piacainkat, ennek ellentételezéseként részesülünk kompenzációban, erről szólnak az uniós támogatások. Az Unióhoz való csatlakozás arról is szól, hogy nem védhetjük védővámokkal az agrártermékeinket. Másrészről azt gondolom, nagyon érdemes lenne megnézni, hogy 100 eurónyi támogatásból mennyi gazdagítja a nagy nemzetközi cégeket és mennyi Magyarországot. Az ember elgondolkozik azon, ha részben uniós támogatásból vásárolt metró-, vonatszerelvényen utazik, akkor abból mennyi ment vissza a nagy német, francia és brit vállalatokhoz. Ezt a munkát érdemes elvégezni, az eredmények majd alátámasztják, a támogatás az nem ajándék, az mindenkinek jó, a magyar gazdaságnak is lehetőség, hogy többletforrásokhoz jut, azt azonban elutasítjuk, hogy ezt bármilyen formában is összekössék a szolidaritás kérdésével. Tehát a migrációval kapcsolatos magyar álláspontot összekössék a jövőbeni uniós támogatások kérdésével.
A visegrádi államok mindenben támogatják a magyar elképzeléseket?
Attól függ, milyen ügyről van szó. Egyre több olyan ügy van, ahol erős a visegrádi együttműködés, még úgy is, hogy különböző párthátterű országokról van szó.
Most a cseheknél vetették fel a fegyvertartás liberalizációját. Ez várható Magyarországon is?
Nem tudok ilyen jellegű tervekről, a cseh tapasztalatokat persze kíváncsian várom.
Az Európai Unió 2020-tól teljesen átszervezi az agrártámogatási rendszerét. Ön szerint mi várható?
Azt meglátjuk, hogy miként akarják ezt átszervezni. Rövidesen megkezdődnek a következő hét éves uniós ciklus költségvetési tárgyalásai, amik nagyon kemények lesznek. Időről időre felbukkannak olyan szándékok, amelyek egyre inkább leépítenék az agrártámogatásokat, sőt még a kohéziós pénzeket is. Vannak, akik ezeket a migrációs helyzettel kapcsolatos állásponttal kötik össze. Ez elfogadhatatlan, mert Magyarország szolidáris volt akkor, amikor a biztonsági kérdések megerősítésével elejét vette annak, hogy még többen érkezzenek ellenőrizetlenül. Támogattunk civil szervezeteket a határfeladatokhoz félmilliárd forintot.
Ha a kormány támogat ilyen szervezeteket, akkor mi a baj a Soros György alapítványai által nyújtott támogatásokkal?
A civil társadalom erős Magyarországon, több tízezer szervezet dolgozik, vannak olyanok, akik politikai aktivizmusra használják a szervezeteket, sok ilyen egyesülettel van a kormánynak vitája, de ők nem keverendők össze a civil társadalommal, legfőképp nem azokkal, akik a határ mentén humantiárius feladatokat látnak el.
Az EU-ban kritizálták a paksi beruházást és a Budapest-Belgrád vasútvonalat is. Mi lesz ezekkel a projektekkel?
Vannak vitás kérdések a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban, de a legtöbb vitás kérdés rendezhető, a Bizottság remélhetőleg jóváhagyását adja a bővítésre. Erre azért van szükség, mert az olcsó áram, az olcsó energia a versenyképesség egyik előfeltétele Magyarországon, nem bővelkedünk ásványkincsekben. Miután egyre erősebb az iparunk, ezért elengedhetetlen, hogy olcsó legyen az áram. Hogy mindenkinek legyen munkahelye, növekedjenek a bérek, ez összefügg azzal, hogy tudunk-e olcsón előállítani áramot, az atomerőmű bővítése ebben játszhat nagyon fontos szerepet. A Budapest-Belgrád vasútvonal egy kereskedelmi döntés, ha minél több lehetőségünk van arra, hogy az itt megtermelt árukat elvigyük máshová, az minél inkább elősegíti a magyar ipar növekedését.
Mi a helyzet a letelepedési kötvényekkel? Mert egyfelől azt hallani, hogy kimúlik, másfelől meg azt, hogy még él és virul.
A letelepedési kötvényekről szóló döntést az Országgyűlés gazdasági bizottsága hozta meg. Egy olyan időszakban született meg ez a döntés, amikor a magyar gazdaság finanszírozási igénye sokkal magasabb vollt a mostaninál. A kormánynak meg kellett fontolnia, milyen alternatív finanszírozási eszközei lehetnek a gazdaság finanszírozására, a letelepedési kötvény jó ötletnek bizonyult, mert hozzásegítette Magyarországot ahhoz, hogy ne kelljen újabb IMF hitelt felvenni. Azóta a magyar gazdaság erősödött, most már sokkal stabilabb lábakon áll, kisebb a finanszírozási igénye, ami lehetővé teszi azt, hogy a kormány megvizsgálja, milyen formában van szükség a kötvényekre úgy általában, így a letelepedési kötvényekre is. A magyar állam 7-8 milliárd forintot spórolt azzal, hogy ezt az eszközt választotta, nem pedig az egyéb piaci kötvényeket használta. A mostani szakértői állásfoglalások szerint ezt ki kell vezetni, hogy mikor, az a következő hetek függvénye. Tudomásom szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium a következő hetekben tesz majd egy javaslatot a kormány számára.
Hol tart most a keleti nyitás? Több magyar kormánydelegáció többször is tárgyalt külföldön, ahol szóba került a magyar mezőgazdasági gépgyártás, a honvédelmi célú eszközök gyártása, a buszgyártás is.
A keleti nyitást illetően elemi érdekünk, hogy a keleti országokkal kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatokat folytassunk, ez nem magyar specialitás, minden jelentős uniós ország ilyen gyakorlatot folytat. Ha erősödik a magyar ipar, akkor a kormánynak érdemes megnéznie, hogy a magyar termékeket hol lehet eladni, akár az Unión kívül is.
Szó volt egy légitársaság támogatásáról, hogy például a Bulgáriába menő járatokat is megerősítse.
Ezekről nem tudok bővebbet, de az biztos, a Malév csődje után Magyarország sokat vesztett a korábbi elosztó szerepéből. A kormány keresi annak a módját, hogyan szerezhetné vissza ezt a pozícióját Budapest. Persze ehhez szükséges a Ferihegy-Budapest összeköttetést fejleszteni, már született döntés a kötöttpályás fejlesztésről, egy-két éven belül ez a fejlesztés el is készül. Ez lesz, ha győz Magyarország a 2024-es olimpia része is.
Magyarország rendezi 2019-ben az Európai Maccabi Játékokat, közel háromezer zsidó sportoló jön el Budapestre.
Ez egy olyan komoly esemény, aminek köszönhetően újra a térképre helyezzük Budapestet, ami nem azt jelenti, hogy eddig ne lett volna ott, de feltörekvő sztárként, a világ gondolkodásában a magyar főváros egyre hangsúlyosabb szerepet kap. A 2017-es vizes vb, a Maccabi Játékok, a reményeink szerint itt megrendezésre kerülő 2024-es olimpia is ezekhez járul hozzá. Budapest egy ékszerdoboz annak minden értékével, Erzsébetvárossal a Duna parttal, a Várkert Bazárral, a pár éven belül megújuló Városligettel, ez egy sokszínű város. Aki Budapestre jön, az nem azt kapja meg, mint másutt, hanem valami egészen egyedit. Sok minden találkozási pontja Budapest, így egészen magas színvonalon tudja eltölteni a hétvégéjét, a hetét, aki idejön.
Ezekhez a rendezvényekhez, ehhez az ékszerdobozhoz azért közlekedni kell. Olybá tűnik, mintha nem lenne mindig egyetértés a kormány és a fővárosi városvezetés között.
Ezzel vitatkozom, a főpolgármester nagyon jó tárgyalópartnere a kormánynak, ami nem azt jelenti, hogy nem mondaná el rögtön azt, ami a szívén van. Szerintem az őszinteséget nagyra kell értékelni. Ami a kormányt illeti, a szükséges garanciákat megadta a fővárosnak, a többi az technikai kérdés. A főváros és a közlekedési vállalat feladata, hogy ennek a lebonyolítását intézze, az uniós és a hazai források tekintetében a kormány megadta a garanciát és bármilyen más támogatást is megad, közös érdekünk, hogy ametrófelújítás és más fejlesztések is megtörténjenek.
Magyarország fontos gazdasági partnere Oroszország, az uniós embargó mennyire érint minket?
Magyarország nem tartozott az embargó nyertesei közé, egy őszinte vitára van szükség, hogy az Európai Unió felmérje, szükség van-e erre vagy sem. Azt látjuk, az Unió kivitele Oroszország felé csökkent, míg más régióké meg növekedett. Az embargó az eredeti célját nem érte el, gazdasági károkat okozott az Uniónak, ezen belül Magyarországnak is, így ezt a kérdést érdemes újra napirendre venni.
Magyarország Európában többször is támogatta Izraelt, a zsidó államot elítélni kívánó nyilatkozatok ellen többször is felszólalt, de ennek itthon nincsen nagy publicitása. Nem kéne ezen változtatni? Magyarország bevezette a zéró toleranciát az antiszemitizmussal szemben, ennek is nagyobb hangsúlyt kéne kapnia.
A kérdés első felére nem tudok válaszolni, nem ismerem a történet háttérét. Ami az antiszemitizmus elleni küzdelmet illeti, a kormány számos lépést tett már ezen a téren, szigorította a Btk-t, azt nem lehet nem észrevenni, amíg a baloldali kormányok alatt a Magyar Gárda szabadon masírozhatott az utcákon, mindenféle dolgokat lehetett büntetlenül kiabálni, ez ma már megszűnt.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
|
