|
„Magyarországon miért ilyen könnyű megvenni egy meccset? Miért van az, hogy míg más bajnokságokban csapatonként legfeljebb egy-két játékost tudnak beszervezni, itt akár öt-hat futballista is benne van a csalásokban?” – kérdezett vissza informátorunk, aki jól ismeri a novemberben kirobbant, európai méretű fogadási csalásbotrány, illetve a bochumi ügyészség nyomozásának részleteit.
A még decemberben megszólaltatott, a csalásokról sokat tudó, de azokról csak közvetve értesülő hazai forrásaink is arról beszéltek, a pályán legalább három-négy játékos – a kapuban, a védelemben és esetenként a csatársorban –, és még egy-két szereplő kell egy meccs elintézéséhez. Külföldi informátorunk most megerősítette a fenti állításokat. És tudunk most is olyan első osztályú együttesről, amelynek újdonsült edzője inkább meglepő döntéseket hoz, gyengíti saját együttesét, de nem akarja egyszerre a pályán látni három olyan futballistáját, akikről tudja, hogy adják-veszik a meccseket.
A bundabotrány kirobbanásakor a számos európai országra kiterjedő ügyet ismerők úgy vélték, a helyzet a Balkánon, nevezetesen Boszniában a legrosszabb, de hamarosan kiderült, Magyarországon még annál is aggasztóbb állapotok uralkodnak. Ezzel együtt informátorunk nem erősítette meg tavaly megszólaló forrásaink állítását, miszerint fordulónként akár három-négy meccset is manipulálhattak a fogadási csalók.
Jelenleg tizennégy hazai meccs gyanús, és ezen kívül még nemzetközi kupamérkőzések is. Az érintett magyar találkozókhoz úgy jutottak el a nyomozók, hogy egyrészt ezeknél jelzett a fogadásokat figyelő rendszer (gyanúsan nagyszámú vagy nagy összegű fogadás érkezett valamilyen meccsre), másrészt találtak utalásokat a berlini központú délszláv fogadási maffia lehallgatott telefonbeszélgetéseiben.
Decemberben még azt találgattuk hazai informátorainkkal együtt, kik irányíthatják a magyar futballban is elharapózott fogadási csalásokat. Volt olyan forrásunk, aki azt állította, a szerb, délszláv vonal a meghatározó, mások szerint a magyar játékosok között kell keresni a bűnösöket, egy harmadik vélemény pedig úgy szólt, az exjugoszlávok csak megmutatták a módszereket, most már az itthoniak mozgatják a szálakat.
A bochumi nyomozás azonban egyértelműen csak a Berlinben élő Ante Sapina és köre tevékenységére koncentrál. Ha tehát vannak is ettől a társaságtól függetlenül működő fogadási csalók, ahogyan azt szinte valamennyi hazai forrásunk valószínűsítette, rájuk nem terjed ki a mostani eljárás. A sajtóban pedig hiába jöttek a név nélküli, nehezen bizonyítható, de a közvetett bizonyítékok alapján nagyon is egyértelmű hazai történetek, a feltűnően tehetetlen magyar hatóságok csak a bochumi adatokkal, illetve egy játékostól kiindult gyanú alapján U20-as meccsekkel foglalkoznak. Ahogy korábbi írásunkból kiderült, szinte eredmény nélkül.
Hozzájutottunk a gyanú szerint megvett meccsek nem teljes listájához is, de a nyomozás sikere érdekében informátorunk azt kérte, a konkrét találkozókat ne közöljük. Annyi azonban elárulható, hogy a 2007/08-as, a 2008/09-es és a 2009/10-es szezonból NB I-es, Magyar Kupa- és Ligakupa-meccsek egyaránt gyanúsak. Informátorunk mutatott egy felsorolást azokról a klubokról, amelyeknek konkrét meccsük nem szerepelt a listán, azonban folyik ellenük vizsgálat.
A listán szereplő mérkőzések döntő többsége sokgólos győzelem volt. A lista a konkrét meccsek nélkül is sokkoló: a mostani NB I-es mezőnyből mindössze öt csapat nevét nem láttuk: Ferencváros, Kaposvár, Kecskemét, Szolnok, Videoton.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi NB I-es klubok közül gyanús az előző három szezonból a BFC Siófok, a Bp. Honvéd, a Haladás, a Győri ETO, a Lombard Pápa, az MTK, a Paks, az Újpest, a Vasas és a ZTE legalább egy-egy meccse. A jelenleg másodosztályú együttesek közül a Bőcs, a Diósgyőr, a Tatabánya és Vecsés lehet érintett. Fontos hangsúlyozni, hogy bár csapatneveket írtunk, természetesen nem a klubok, hanem bizonyos, alkalmazásukban álló játékosok követhették el a fogadási csalásokat. Az esetleges szankciók sem a klubokat érinthetik, hanem a csalásokban részt vevő futballistákat.
A sajtóban az elmúlt hónapokban jelentek már meg értesülések arról, hogy mely meccsek lehetnek leginkább gyanúsak. A Nemzeti Sport még decemberben írt arról, hogy a Vasas két 2009-es meccse, az augusztusi, Kecskemét elleni, 5-1-es vereség, valamint a Honvéd elleni, 4-1-es kudarc miatt is jelzett a fogadásfigyelő rendszer. Ugyancsak a sportlap írt arról decemberben, hogy a Szigetszentmiklós-Kaposvölgye MK-meccs előtt történt vesztegetési kísérlet, valamint az újságban jelentek meg először hírek az utánpótlás-válogatottak két 2008-as mérkőzése (a szlovákok elleni 4-1-es, valamint a szerbekkel szembeni 8-0-s égésről volt szó) előtt történt vesztegetési kísérletekről, igaz ezek az esetek nem a bochumi ügyekkel összefüggésben, hanem hazai jelzések alapján kerültek nyilvánosságra. Februárban az derült ki, a Bp. Honvéd két bajnokija is érintett lehet a 2006/07-es szezonból: egy 4-2-es újpesti vereség és egy tatabányai 4-3-as zakó is. Ami ennél is megrázóbb volt, megjelent, hogy a Magyar Kupa 2009-es döntője – a kétmeccses Győr–Honvéd párharc – előtt is történt vesztegetési kísérlet. A kispestiekkel kapcsolatban nemzetközi meccset is vizsgáltak: a Fenerbahce elleni, tavaly nyári UEFA-kupa-párharcot.
Ezen meccsek egyike sincs benne a bochumi listában (fontos azonban ismét megjegyezni, hogy a forrásunk által mutatott lista szinte biztosan nem teljes). A Kecskemétet, a Szigetszentmiklóst és a Kaposvölgyét azonban semmilyen összefüggésben sem említette informátorunk.
Szemet szúrhat, hogy az élvonalbeli csapatok döntő többségére gyanú vetül, az utóbbi hat évben öt bajnoki címet szerző DVSC neve azonban nem szerepel. A Debrecen itthoni meccseit, úgy tudjuk, valóban nem vizsgálják, az ötszörös magyar futballbajnok azonban sajnos a gyanú szerint itt is más klasszist képvisel: az UEFA-kupában, illetve a Bajnokok Ligájában lejátszott meccsei kerültek képbe. Eddig a Loki 2008-as, Young Boys elleni párharcáról, valamint a tavalyi BL-szereplés több találkozójáról szóltak a hírek.
www.nb1.hu
|
