|
Mint a városi hitközség vezetői elmondták, az egykori zalaegerszegi zsinagógát is érdemes lenne felújítani, már azért is, mert a városnak nincs elegendő műemléke, s amikor Zalaegerszeg elnyerte mai városiasabb arculatát, akkor sok épület esett ennek áldozatul, hogy a belváros „városiasabb” legyen. Sok minden elveszett, de az épületben minden megvan, minden megtalálható a festések alatt. Az egykor volt zsidó közösség, egy igazi városi közösség volt, többségük a város központjában laktak, egy térképen is szerepel a bő 70 évvel ezelőtti Zalaegerszeg, benne azokkal a részekkel, ahol valamikor zsidó emberek éltek. A térkép jelentőségét az adja, hogy a ma már nem zsinagógaként üzemelő épület egyik termének padlóján látható. Mint azt a hitközség vezetői elmondták, ez a térkép kiegészítheti a botlatóköveket, amelyek szintén megtalálhatóak itt. Latorcai Csaba – ahogy azt a vendégkönyvben is leírta – szerint az lenne a legjobb, ha a zalaegerszegi zsidó közösség is úgy újulna meg, mint ahogy majd a zsinagóga.
A városi zsidó hitközség a Másokért emlékplakettet szokta évről évre átadni a városban, azonban úgy gondolták, nagy szükség lenne egy másik elismerésre is, ami sokkal jobban jelképezi a zsidó közösséget. Ezt adták át Latorcai Csaba államtitkárnak a zsidóság szellemi értékeinek megőrzéséért és az érdekeinek képviseletéért végzett munkája elismeréseként. Az elismerést Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke adta át a helyettes államtitkárnak.
Latorcai Csaba köszöntőjében elmondta, hogy sok mindenre számított, de arra nem, hogy elismerésben részesül, ahogy arról is beszélt, nem tudja, hogy valóban megszolgálta-e a kitüntetést. Sokkal fontosabbnak tartotta azt a munkát, amit a helyi hitközség végzett az elmúlt húsz évben.
Mint elmondta: „Egyik döbbenetből a másikba estem, amely mindjárt az elején, Kapornakon kezdődött. Ez a napnak egy szimbolikus kezdete volt, ahol egy olyan temetőben voltam, amit az erdőtől kellett visszafoglalni. Az erdőn keresztül egy tisztásra értünk, amit a zsidó közösség tagjai tisztítottak meg, annak érdekében, hogy igenis legyen nyoma az ott élő zsidóságnak.”
Mint kiemelte az államtitkár, ez a temetőfelújítás szimbolizálja a helyi zsidó közösséget, annak mindennapjait. Azt, hogy több mint 70 évvel a nagy tragédia után itt vannak, azért, hogy a mindennapi életükkel tegyenek tanúságot arról, Zala megyében, Zalaegerszegen, a régióban fennmaradt a zsidóság! Külön kiemelte Latorcai Csaba azt a munkát, ahogy a helyi zsidó közösség a saját kultúráját tanulja nap mint nap, mindeközben a megszerzett tudást át is adja, hiszen a rendezvények mindenki számára nyitva vannak, azt el kel ismerni. Az elismerés átadása kapcsán is, mint azt a helyettes államtitkár kifejtette, neki kéne köszönetet mondani a helyi zsidó vezetőknek, akik vállalták ezt a küldetést. Latorcai Csaba arra kérte a hitközség vezetőit, hogy mindenképpen folytassák munkájukat, amiben és más témákban is szövetségesre leltek a politikus személyében.
A találkozó során sikerült megszólaltatni Latorcai Csabát.
Államtitkár Úr, Zalaegerszegen megismerkedett a zsidó örökséggel, annak megőrzőivel is. Milyen gondolatok kavarogtak Önben e találkozó kapcsán?
Fantasztikus élményben volt részem, az egész napnak köszönhetően vált láthatóvá az a küldetés, amit a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség végez. Feladatuknak tekintik, megőrizni azt a zsidó kulturális örökséget, ami az összmagyar kulturális örökség része, valamint ezt átörökítsék a gyermekeink, unokáink számára is. Láthatóvá tenni, ez a feladat, gondolhatok itt a temető-megőrző munkákra, amit éve óta végeznek, mindenfajta kormányzati támogatás nélkül, hiszen ehhez követendő önkormányzati támogatással, összefogással rendelkeznek. Zala megyében 17 zsidó temető újult meg! Lehetne még beszélni a hitközség méltatása kapcsán arról az identitás őrző munkáról, amellyel feltárták a zalaegerszegi zsidóság történetét. Az a sokrétűség, amivel itt igyekeznek megmutatni a múltat, az bizony kihat a jelenre is, így válik igazi küldetéssé az identitás őrzése.
Köztudott, hogy egy településen a zsidóság nem létezik zsinagóga nélkül. Nem lenne itt az ideje, hogy a már említett önkormányzati összefogás mellett a kormányzat támogatásával vásárolja meg Zalaegerszeg utolsó rabbijának a házát, ahol egy imatermet lehetne berendezni? Már azért is, mert a városi hitközség jelenleg egy szép helyen, de mégsem egy zsinagógában van.
Egy szerves fejlődésnek vagyunk a szemtanúi, hiszen 1948 és 1995 között nem volt hitközség a városban, a zsinagógát is eladta az akkori országos zsidó vezetés. Az épület állami kezelésbe került, lett felújítva, s most hangversenyteremként üzemel. A semmiből kellett újraépítkezni 20 évvel ezelőtt, az már egy jelentős lépés, hogy ez a kultúrterem rendelkezésre áll. Amennyiben igény van a közösség részéről, mert mondjuk kinőtte eddig kereteit, egy zsinagógára, akkor a megfelelő megoldás megtalálásában partnerek vagyunk.
A Magyar-Izraeli Baráti Társaság alapjai Zalaegerszegen jöttek létre. Mint köztudott, ez egy olyan társaság, amelynek zsidó és nem zsidó tagjaik is vannak, akik előszeretettel ápolják a kapcsolatokat Izraellel, a Szentfölddel. Tud ebben a munkában segíteni a kormányzat?
Nagyon fontos, hogy a Magyar-Izraeli Baráti Társaság nyitott mindenki számára, azaz ne csupán a zsidóságnak legyen az egyik civil szervezete. Kínáljon partnerséget, töltsön be hídszerepet Magyarország és Izrael között. Ebben a munkában, amennyiben szükség van rá, hogy a kormányzat bármilyen módon ebben szerepet vállaljon, segítse, támogassa, akkor mi készek vagyunk ezt megvizsgálni. Ugyanakkor fel kell hívnom a figyelmet arra is, a civil kezdeményezéseknek sokszor éppen az az ereje, hogy az mindenféle állami, önkormányzati segítség nélkül működik.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
|
