HÍREK
Belföld
Külföld
Sport
Autó-Motor
Életmód-Egészség
Bulvár
Gazdaság
Öko
Mozaik
eszközök:

Felajánlások, adományok – közeleg Purim
A beszélgetés a Kossuth Rádió MR1, Halljad Izrael! című műsorában hangzott el, a műsorvezető, Breuer Péter újságíró.

Miről is szól a mostani hetiszakasz?

A héten Trumá hetiszakaszt olvassuk, ez az önkéntes felajánlásokról szól. Amennyiben ennek a lényegét kell összefoglalni, akkor azt mondanám, hogy Izrael minden egyes tagjának tevőleges része volt abban, hogy a pusztai Szentélyt, a Hajlékot, a Miskánt föl lehetett építeni, már abban is, hogy az eszközöket is el lehessen készíteni. Ezek közül egyet, a Menórát emelném ki, ennek úgy kellett elkészülnie egyetlenegy öntvényből kellett lennie, úgy, hogy ez nem volt egy egyszerű tárgy. Maga Mózes sem értette, nem tudta elképzelni, hogy pontosan mi is a teendő, ezért – a Midrás szerint – a Jóisten megmutatta neki egy tüzes Menóra képében, hogy milyennek is kell lennie a végeredménynek. Mózes ekkor még mindig bizonytalan volt, végül a Jóisten azt mondta neki, hogy ezt az öntvényt dobja a tűzbe. Mózes így is tett és a Menóra látszólag magától, készen jött ki a tűzből. Erre azt mondja a későbbi korok nagy rabbija, hogy tulajdonképpen nem történt más, mint hogy Mózes, aki mindent megpróbált és megtette azt, amit meg kellett tennie, belekezdett a Menóra elkészítésébe, ám végül, akkor, amikor készen kijött a tűzből, az már egy isteni csoda eredménye volt. Azt mondja ez a bölcs, hogy így működnek a csodák a világban, az embernek minden helyzetben, akár a Menóra készítéséről, vagy akár rólunk van szó, meg kell tennie mindent a legjobb képességei szerint és akkor, amikor a Jóisten látja, hogy az ember eljut addig a pontig, akkor segítséget nyújt számára, hogy azt, ami az ő feladata, be tudja fejezni. Így tud az isteni célnak megfelelően működni.

Most új hónap kezdődik, Ros Chódes, de mi van akkor, ha ez Sabbatra esik?

Bár idén nem így van, de ha mégis ez történik, akkor különböző bonyodalmak lehetnek. Megtörténhet, hogy két Tóra tekercsből olvasunk, az egyikből a hetiszakaszt, a másikból a Ros Chódesi részt. Ráadásul most, a Purim előtti időszakban vannak különleges szombatok is, amikor az is előfordulhat, hogy nem két2, hanem háromTóra tekercsből olvasunk, mert nem elég, hogy Sabbat és Ros Chódes van, de még a valamelyik különleges szombat miatt, mint az Emlékezés Szombatja, akkor a harmadikat is előveszünk. Idén azonban „csak” két Tóra tekercses szombatok lesznek.

Megkezdődött a készülődés Purimra. Ön egy többgyermekes édesapa. Hogyan zajlik az ünnep egy rabbinál?

Purim az ilyen szempontból viszonylag hálás ünnep, mert kevesebb előkészületet igényel, de az nem lehet mondani, hogy nem kell rá készülnünk. Egyrészt meg kell kérnem a feleségemet, hogy idén is süssön Hámán-táskát, ez a sütemény emeli a Purim fényét. Másrészt be kell szerezni a slachmónesz kellékeket. Ezek azok az ételajándékok, amiket adunk ilyenkor, hogy a purimi legfontosabb micvát teljesítsük.

Bővebben tud mondani valamit a slachmóneszről?

Ezt Eszter könyvéből tanuljuk, tehát bibliai eredetű előírás, ezt a Talmud, majd később a Sulchan Aruch is rögzíti. A lényege, hogy Purimkor legalább két embernek, legalább kétféle, azonnal fogyasztható ételajándékot kell adni.

Ez egy nagyon egyszerű dolog volt akkor, amikor én még Jeruzsálemben éltem, hiszen természetes volt, hogy a szomszédaim, barátaim, akik slachmóneszt küldte, ugyanolyan kósersági törvények szerint éltek. Mi a helyzet ma itthon, amikor nem tudjuk, hogy ki mennyire és mit tart meg?

Én a közösségen belül, mert többnyire itt szokták teljesíteni a slachmónesz előírását, mindenkit szoktam biztatni, hogy keressék fel a kóser boltot, mert ha ezt megteszik, akkor bizotsak lehetnek abban, hogy ott olyan terméket fognak kapni, ami mindenfajta vallási előírásnak megfelel, így nem fordulhat elő, hogy valaki nem a kósersági előírásnak megfelelő ajándékot ad.

Sokan tévesen azt mondják Purimról, hogy az a zsidó farsang. Mi ennek a gyökere, miért is öltözünk be ezen az ünnepen?

Ez a szokás nem a Bibliában és a Talmudban jelenik meg, ez a későbbiek folyamán jelent meg a zsidó közösségeken belül. Annak volt hagyománya, hogy Purim rabbit állítottak ilyenkor, általában a közösség egy nagyon színes egyénisége volt, aki ezt a szerepet elvállalta. A későbbiekben már nem Purim rabbik lettek, hanem beöltöztek az emberek. Valószínűleg arról lehet szó, hogy a farsangnak és a Purimnak az ideje nincs nagy távolságra egymástól, így akármennyire is tiltakozunk néha ellene, a különböző kultúrák hatnak egymásra, így a szokások is ennek megfelelően alakulnak.

Purimkor mikor jöhetnek be az emberek az OR-ZSE zsinagógájába?

Március 4-én is délután hatkor kezdünk.

Ilyenkor olvassák Eszter könyvét, mit is tartalmaz ez?

Eszter könyve azt a csodálatos történetet tartalmazza, hogy a perzsiai zsidóság Eszternek és a nagybátyjának, Mordechájnak köszönhetően megmenekül egy gonosz végzés elől, amit Hámán hoz a zsidókról a sorsvetés által, és végül a Jóisten és az előbb említett két hősünk segítségével, a Susanban élő perzsiai zsidó közösség elkerüli azt a sorsot, amit az éppen aktuális, őket legjobban gyűlölő ember szán nekik. Van egy érdekes előírás, a Susan Purim, amely szerint azokban a városok, amelyek Józsua idejében fallal voltak körülvéve, azoknak nem Ádár 14-én, hanem másnap kell olvasniuk a Megilat.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter


Fotót készítette: 
Nyomtatható változat

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ahirlap.hu


Adatvédelem      Jogi nyilatkozat

Copyright © 2010. D.Design Studio - Minden jog fenntartva!