|
Orbán Viktor kiemelte: ez a vasútvonal végre lehetővé teszi majd, hogy Magyarország kedvező fekvését a megfelelő módon használják ki. “Magyarország fekvése eddig leginkább azt hozta magával, hogy mindenfajta hadseregek mentek keresztül az országon, úgy érezzük, hogy most végre pozitív irányban változik a történelem, mert áruk fognak keresztülmenni és vasútvonal fog keresztülmenni Magyarországon” – fogalmazott a kormányfő.
Ez a megállapodás túlmutat önmagán, mert így “sikerül megmutatnunk, hogy mi az a mód, milyenek azok a programok, amelyeken keresztül Kína és az EU képes lesz a következő évtizedekben kölcsönös előnyöket nyújtó módon együttműködni” – magyarázta a kormányfő.
“EZ A VASÚTVONAL VÉGRE LEHETŐVÉ TESZI MAJD, HOGY MAGYARORSZÁG KEDVEZŐ FEKVÉSÉT A MEGFELELŐ MÓDON HASZNÁLJÁK KI.”
Li Ko-csiang kínai kormányfő szerint a szerb és a magyar fővárost összekötő vasútvonal mindkét ország fejlesztése szempontjából hasznos és hozzájárul majd az ott élők életszínvonalának növekedéséhez. Ezzel Kína, valamint a kelet- és közép-európai országok érdekei gyorsabban érvényesülnek, ami lökést adhat az érintett országok gazdaságának. Mint mondta: Kína legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió, a vasútvonal megépítését követően pedig tovább bővülhetnek a gazdasági kapcsolatok.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is az országok és az ott élő emberek közötti kapcsolatok javítását emelte ki, hozzátéve, hogy a mostani 8 órás menetidő a jövőben 2 és fél óra alá csökkenhet, ezzel gyorsabbá válik majd a vasúti közlekedés, mint a közúti.
Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a régió, de Európa és Kína szempontjából is jelentős projektről van szó. Megváltoztatja az áruk és az emberek mozgását, és nagy hatással lesz a gazdaságra, a vállalatokra és az emberekre is – mondta.
Az aláírást követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertette a részleteket. Elmondta, hogy a Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonal kiépítéséhez 334 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, illetve korszerűsíteni, mert az összesen 374 kilométeres szakasz szerbiai részén 40 kilométert már modernizálták. A mostani megállapodás értelmében a szerb, a magyar és a macedón vasúttársaságnak rövid határidővel közösen kell összeállítania egy végrehajtási ütemtervet, míg a megvalósíthatósági terv elkészítését Kína vállalta magára. “Az előzetes egyeztetések és a megállapodás értelmében a kínai fél biztosítja a pénzügyi fedezetet ehhez a beruházáshoz, előreláthatólag a beruházás összértékének 85 százalékára vonatkozó hitelajánlatot fogunk kapni” – részletezte. A hitel feltételei attól függnek, hogy milyen mértékű lesz a kínai, illetve ennek megfelelően a magyar és szerb vállalati részvétel a beruházásban.
A 2,89 milliárd dolláros (725 milliárd forintos) beruházásról egy évvel ezelőtt, a bukaresti Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcstalálkozón tárgyaltak a felek először. “Ennek a megállapodásnak azért van nagy jelentősége, mert így egyértelmű választ tudunk adni arra a kérdésre, hogy melyik útvonal a leggyorsabb és legkedvezőbb abból a szempontból, hogy a Kínából származó árukat a görög kikötőkből Nyugat-Európába szállítsuk: Magyarország és Szerbia biztosítja a legjobb tranzitútvonalat innentől kezdve” – magyarázta Szijjártó.
“A TRANZITÚTVONAL KIÉPÍTÉSÉT KÖVETŐEN NŐHET A KÍNÁBÓL EURÓPÁBA SZÁLLÍTOTT ÁRUMENNYISÉG.”
A tranzitútvonal kiépítését követően nőhet a Kínából Európába szállított árumennyiség – részletezte a külgazdasági és külügyminiszter -, ennek mértéke azonban attól függ, hogy “a pireuszi kikötőben jelenleg zajló kapacitásbővítési munkálatok milyen ütemben haladnak és a kínai társaságok milyen mértékben növelik majd a görög kikötőkbe behajózandó termékeknek a mennyiségét”. A tervek szerint a vasútvonalat 2017 végén adják át. Az óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályán a vonatok menetideje több mint a felére csökkenhet. A majdnem 400 kilométeres távot a vonatok jelenleg 8 óra alatt teszik meg, ami a 19. század végi sebességnek felel meg.
Összehasonlításképpen: a szerbiai adatok szerint a Szabadka-Belgrád utat – ami a táv felét jelenti – az 1880-as évek végén 3 óra 15 perc alatt tette meg a vonat, ami egyenlő a mostani menetidővel, míg 25 évvel ezelőtt alig néhány perccel tartott tovább az út két óránál.
A szerdai megállapodást a belgrádi KKE-Kína csúcstalálkozó keretében írták alá. A találkozón Kína, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Románia, Lettország, Litvánia, Észtország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Bulgária és Albánia miniszterelnöke, valamint Lengyelország és Horvátország miniszterelnök-helyettese vett részt. A kínai miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkező küldöttségek vezetőivel kétoldalú tárgyalásokat is folytatott.
BREUERPRESS
|
