|
A főbiztos arról is írt, hogy jelentősen romlottak a nyolc hónapja tartó konfliktus által sújtott övezetekben élő mintegy 5,2 millió ember életkörülményei. A tél kellős közepén a házakban nincs sem vízellátás, sem fűtés, a harcok ugyanis megrongálták a szolgáltató létesítményeket.
Elsősorban az idősek, a gyermekek és a szociális intézmények gondjaira bízottak vannak rendkívül nehéz helyzetben, a jelentés szerint sokan közülük már a túlélésért küzdenek.
Novemberben a kijevi kormány beszüntette minden szociális kiadás kifizetését a lázadók ellenőrzése alatt lévő területeken élőknek. A jelentés szerint a kormány az ország területi épségének a megóvására törekszik, akárcsak arra, hogy a konfliktus által érintett területeken visszaállítsa a rendet, de az erre irányuló erőfeszítései önkényes fogva tartással, kínzás alkalmazásával, valamint a "szakadársággal és terrorizmussal" gyanúsított személyek eltűnésével járnak együtt.
"A jogsértések többségét feltehetően egyes önkéntes zászlóaljak, illetve az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei követték el" - olvasható az ENSZ-jelentésben. Egyes fogva tartottak szabadulásuk után azt mondták, hogy bántalmazták és megfélemlítették őket, így próbálták meg rávenni őket, vallják be, hogy részt vesznek a kormány elleni fegyveres harcban.
A jelentés rámutat: az ukrán katonák által elkövetett bűncselekmények ügyében vizsgálatot folytató katonai főügyészség nem számolt be semmilyen, az önkéntes zászlóaljak tagjai által elkövetett jogsértések ügyében hozott intézkedésről. Az ENSZ a lázadókat azzal vádolja, hogy "külföldi harcosok" támogatásával (utalás az orosz elit csapatokra, amelyek jelenlétét Moszkva tagadja) "bűnöző államot" hoztak létre a Donyeck és Luhanszk megye ellenőrzésük alatt álló részeiben.
"Miután a jogot és a rendet egyre kevésbé tartják tiszteletben, a külföldi harcosok támogatta fegyveres csoportok tagjai visszaéléseket - gyilkosságokat, kínzásokat, váltságdíj fejében történő emberrablásokat - követnek el, és embereket kényszermunkára kényszerítenek" - olvasható a jelentésben. Emberjogi szervezetek gyakran vádolják törvénysértéssel az ukrán hadsereg oldalán harcoló radikális nacionalistákat, akik a vérfürdőbe torkollott és az oroszbarát rendszer februári bukását előidéző elégedetlenségi mozgalomban is jelentékeny részt vállaltak.
Az ENSZ legfrissebb adatai szerint a kelet-ukrajnai konfliktusban április közepétől december 12-ig 4707 harcos és civil halt meg. Közülük 1357 ember - azaz mintegy 30 százalékuk - a szeptember 5-én életbe lépett tűzszünet után halt meg. A konfliktus sújtotta területeken összesen 10 322 ember sebesült meg.
Az ENSZ genfi központja által kiadott jelentés, amely részben egy 34 tagú ENSZ-megfigyelőcsoport novemberi ukrajnai látogatásáról készült jelentéseken alapszik, megállapítja: a tűzszünet óta csökkent a nagyszabású offenzívák száma, de az összecsapások és a lakott területek elleni tüzérségi támadás folytatódott Zaid el-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa arra is rámutat: a márciusban Oroszország által bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten is rendszeresen megsértik az emberi jogokat. A jelentés szerint a bekebelezést ellenzők javait elkobozták és állampolgárságukat is megkérdőjelezték.
A jelentés arra is rámutat, hogy nincs előrehaladás a Kijevben, Harkivban és Mariupolban elkövetett állítólagos emberi jogsértések ügyében indított vizsgálatokban sem.
www.hirado.hu
|
