|
Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint nem kerülhet olyan új egyházi törvény a parlament elé, amelyet a kereszténydemokrata politikusok és az egyházak megkérdezése nélkül dolgoznak ki. Az államtitkár erről a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt december 11-én.
A KDNP-s politikus, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ezért nem gondolja, hogy előáll egy olyan helyzet, amikor a parlamenti szavazás során a kereszténydemokraták nemmel szavaznak az új egyházi törvényre.
Soltész Miklós úgy fogalmazott, a négy történelmi és sok másik egyház vezetői is azt kérik, hogy ne új törvény szülessen, hanem csak a meglévő törvényt módosítsák a strasbourgi bíróság kifogásait figyelembe véve.
Hozzátette, hogy a jelenlegi törvény harmincöt „bevett egyháznak” és több mint százhúsz „vallási tevékenységet végző szervezetnek” ad működési lehetőséget. A százhúsz vallási szervezetből tizenöt fordult jogorvoslatért a strasbourgi bírósághoz – idézte fel.
Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a strasbourgi bíróság nem az Országgyűlés által már korábban módosított egyházi törvényről döntött.
Soltész Miklós arról is beszélt, hogy az európai egyházi törvények általában szigorúbbak, mint a magyar. Éppen ezért nem véletlen, hogy azok az egyházak, amelyek évtizedek, évszázadok óta jól működnek Magyarországon, nem akarnak új törvényt, hanem a jelenlegi módosítását szeretnék – mondta.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott: „megnyugodhatnak az egyházi vezetők és azok is, akik ilyen területeken dolgoznak, mert meglesz a támogatás, meglesz a költségvetési módosítás alapján az az összeg, amelyből nyugodtan tudnak gazdálkodni”.
Kiemelte, hogy ez az egész társadalom szempontjából fontos, hiszen az egyházak által végzett karitatív, szociális, oktatási munka túlmutat az egyházak hitéleti tevékenységén. Soltész Miklós megjegyezte: 2010-től az előző Orbán-kormány „majdnem megduplázta az egyházi támogatásokat”.
A kormány komolyan veszi a strasbourgi bíróság ítéletét az egyházügyi törvénnyel összefüggésben, ugyanakkor nem tekinti példának a német modellt, és a katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíborossal, valamint a többi nagy egyházakkal történő egyeztetés nélkül nem módosítják a jogszabályt – mondta Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese ugyancsak december 11-én az MTI-nek.
Kiemelte, hogy a strasbourgi bíróság döntésének eleget kell tenni és meg kell oldani az egyházügyi törvénnyel összefüggésben felmerült kifogásokat. Rámutatott: a bíróság ugyanakkor egy olyan verzióról ítélkezett, ami már nem volt hatályban, mert időközben módosították, illetve a fő kifogás az volt, hogy az Országgyűlés ismeri el az egyházakat, nem pedig a bíróság. Érdekes módon ugyanezt a gyakorlatot a nemzetiségek elismerésénél senki nem sérelmezte – jegyezte meg.
A miniszterelnök-helyettes felidézte Erdő Péter nyilatkozatát is, utalva rá, hogy a bíboros tiltakozott a német modell, illetve egy teljesen új törvény megalkotása ellen.
Semjén Zsolt a KDNP és a kormány nevében kijelentette, hogy a katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíborossal, valamint a nagy egyházakkal való egyeztetés nélkül nem módosítják a törvényt.
Hozzátette: egyetért a bíboros nyilatkozatával, azaz a német modell nem példa és nem alkalmazható, mert ott az egyház az állami intézményrendszernek egy alrendszereként működik. Ugyanakkor a magyar alkotmányos értelmezés szerint „sui generis valóságnak”, azaz az állammal azonos rangú valóságnak ismerik el az egyházakat – tette hozzá.
Semjén Zsolt lehetséges megoldásként említette az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontját, a minimális korrekciót a bírósági döntésnek megfelelően. Elképzelhetőnek nevezte az eredeti KDNP-álláspont elővételét, valamint azt is, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezett, azaz, hogy a különböző európai mintákat veszik alapul. Ez azonban nem kizárólag a német mintát jelenti.
A strasbourgi ítéletet komolyan veszik, az egyházakkal egyeztetnek, ugyanakkor semmi nem kényszerít kapkodásra – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) december 4-ei sajtótájékoztatóján fejezte ki a történelmi egyházak aggodalmát egy teljesen új egyházi törvény elkészítésével kapcsolatban, ahogy arról korábbi tudósításunkban mi is beszámoltunk.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke december 10-én az Indexnek azt nyilatkozta, hogy pártja nem fog megszavazni egy olyan új egyházi törvényt, amely a német egyházi szabályozási modellre épül.
Erdő Péter december 4-én beszélt arról is, hogy a jövő évi költségvetés egyházakat érintő részéből hiányoznak bizonyos összegek. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) lelkészi elnöke pedig az MRE december 3-ai zsinati ülésén azt mondta, hogy egyházuk szabadon felhasználható támogatása 2015-ben 425 millió forinttal kevesebb lesz, mint 2014-ben.
BREUERPRESS
|
