Az idei évben nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is választások voltak. Hogyan értékeli a magyar politikai erők szereplését?
Több helyen megerősítették a magyarság politikai részvételét ezeken a választásokon. Összességében azt mondhatjuk, minden szinten van magyar képviselet az önkormányzatoktól, a nemzeti tanácsoktól kezdve a törvényhozásokig.
A 2014-es magyarországi országgyűlési választás, illetve az ezt követő európai parlamenti választás a határon túli magyarság számára is téttel bírt...
2010. május 26-án lehetővé tettük a határon túli magyarság számára a kettős állampolgárságot. Bárhol is éljenek magyarok, hogy ha ők magyar állampolgárok, és elmúltak 18 évesek, akkor voksolhattak is. Így elmondhatjuk, az április 6-ai szavazásnak köszönhetően össznemzeti parlament jött létre.
Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy az EP-választáson a Fidesz listáján olyan határon túli magyar képviselők is bekerültek az Európai Parlamentbe, akik olyan országból jönnek, melyek nem uniós tagállamok. Így Kárpátaljának, illetve a Vajdaságnak is van képviselője az Európai Parlamentben.
November 19-én volt a Magyar Diaszpóra Tanács IV., a következő napon pedig a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) XIII. ülése. Milyen szerepet töltenek be ezek a fórumok?
A két fórum munkája, illetve a köre kicsit más. A MÁÉRT 2010 óta ülésezik rendszeresen, mert az azt megelőző hat évben nem hívták össze. Elsősorban a Kárpát-medencei magyarok képviseletére szolgál; jóval régebben jött létre, mint a Magyar Diaszpóra Tanács.
A Magyar Diaszpóra Tanács 2011-ben indult útjára. Addig nem volt olyan fórum, ahol a világ minden részéből érkező magyar szervezetek képviselői egyeztetni tudtak volna a kormány képviselőivel és meghallgatták volna a miniszterelnök tájékoztatását. Ez egy fontos színtere a diaszpórával való kapcsolattartásnak. Az idén 87 küldött érkezett, Kanadától Új-Zélandig mindenhonnan eljöttek a magyar szervezetek képviselői. Fontosnak tartom, hogy a diaszpóra képviselői szolidaritásukról biztosították a magyar kormányt, nagyon erőteljesen kiállnak politikánk mellett, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a világ közvéleménye hiteles tájékoztatást kapjon. A kormány fontos szövetségesként tekint a diaszpóra magyarságára.
Milyen fontosabb programokról esett szó ezeken a fórumokon?
A már megkezdett programok folytatódnak, ilyen például a Kőrösi Csoma Sándor program, a Julianus program, vagy a Mikes Kelemen program. Szóba került a honosítási folyamat továbbvitele is. A magyar szervezetek támogatják ezeket. Beszéltek arról is, hogyan lehetne a programokon javítani. Például a Kőrösi Csoma Sándor programnál egybehangzó vélemény volt, hogy bizonyos helyszíneken inkább a téli, ne pedig a nyári félévre menjenek ki az ösztöndíjasok. Ezeket a javaslatokat be fogjuk építeni.
A MÁÉRT idei ülésén elhangzott, hogy 2015 a külhoni magyar szakképzés éve lesz. Hogyan valósul meg?
Sokszor beszélünk arról, hogy a legfontosabb a szülőföldön való boldogulás. Ennek vannak gazdasági tényezői is, hiszen csak úgy lehet otthon boldogulni, ha a fiatalok el tudnak helyezkedni, munkát tudnak vállalni, jövőt tudnak biztosítani a családjuknak.
A magyar gazdaságpolitika egyre inkább odafigyel a Kárpát-medencére, illetve a magyar régiókra. Csak úgy lehet magyar gazdaságfejlesztésről beszélni itthon és a Kárpát-medencében, hogy ha megfelelő szakmával bírnak a fiatalok. A magyar szakképzést mindenhol meg akarjuk erősíteni. Ahol nincsenek ilyen intézmények, ott azokat létre fogjuk hozni, a meglévők struktúráját pedig közelíteni szeretnénk egymáshoz. Nyilvánvaló, hogy egy év alatt átütő sikert nem lehet elérni, de a következő évben szeretnénk ráirányítani a figyelmet az oktatás ezen területére.
Hogyan áll a honosítás ügye?
Jelenleg körülbelül 690 ezren igényelték a magyar állampolgárságot, és eddig több mint 640 ezren már le is tették az esküt. Az a tervünk az, hogy 2018-ra egymillióan legyenek azok - akik a törvénynek köszönhetően - megszerzik a magyar állampolgárságot.
(fidesz.hu)
|