|
Minden év október 29-én, a Politikai Elnyomások Áldozatainak Emlékezete Napja előtt tartják meg a hírhedt moszkvai börtön, a Lubjanka épületénél a "Nevek emlékezete" elnevezésű eseményt, mely során hangosan felolvassák a sztálini rémuralom ideje alatt koholt vádak alapján kivégzett több százezer ártatlan ember nevét. A népszerű eseményhez bárki csatlakozhat, ennek ugyanis az a célja, hogy mindenkit emlékeztessenek a harmincas években végbemenő tisztogatási hullám példátlan méretű jogtiprásaira.
A "Nevek emlékezete" csak egy azon események közül, amelyet az 1989-ben egykori szovjet ellenzékiek, köztük az Andrej Szaharov Nobel-békedíjas tudós által alapított Memorial (Memorial Társaság) szervez Oroszországban. A tekintélyes, Oroszországban és a szovjet utódállamokban számos regionális szervezettel és rengeteg helyi aktivistával rendelkező társaság rendszeres tényfeltáró, jogvédő, ismeretterjesztő és karitatív tevékenységet végez, s fontos szerepet tölt be a sztálini üldöztetések áldozatainak rehabilitációjában, emlékük megőrzésében, valamint az észak-kaukázusi emberjogi helyzet ellenőrzésében.
Az Európai Parlament által alapított Szaharov-díjat 2009-ben elnyerő szervezet tevékenysége igencsak csípi a szovjet idők iránti nosztalgiára meglehetősen fogékony moszkvai vezetés szemét: a Memorial több más nem kormányzati szervezettel együtt már évek óta kormányzati támadások kereszttüzében áll. 2008-ban például a Memorial szentpétervári irodáját megszállták a hatóságok, és elvittek tizenegy merevlemezt, amely húsz év megfeszített munkáját, a sztálini rezsim idején elkövetett bűnök lajstromának teljes digitális archívumát tartalmazta. A példátlan hatósági eljárás végére a Dzerzsinszkij kerületi bíróságon 2009 márciusában hozott ítélet tett pontot, jogsértőnek nevezve a razziát.
A Memorial körül manapság ismét fogyni kezdett a levegő. Az orosz igazságügy-minisztérium szeptemberben kezdeményezte a szervezet feloszlatását "a törvények és az orosz alkotmány kirívó és ismételt megsértése" miatt. A tájékoztatás szerint a Memorial többszöri felszólítás ellenére sem szüntette meg a tevékenységében és szervezeti felépítésében feltárt törvénysértéseket. A tárca szabálytalannak minősítette az Oroszországban mintegy ötven fiókszervezetet fenntartó Memorial pénzügyeit is.
A civil szervezet képviselői a legfelsőbb bíróság ülését követően közölték, hogy a november 22-23-ra összehívott konferenciájukon megváltoztatják alapszabályzatukat. Remélik, hogy ez elegendő lesz az igazságügy-minisztérium számára, s az megszünteti ellenük az eljárást. A tárca képviselője azt közölte, hogy nem állt szándékukban a civil szervezet feloszlatása, csupán a törvények betartatását akarták elérni a bírósági eljárással.
Sztálin, Sztálin, Sztálin
A hivatalos elnevezése szerint orosz történelmi felvilágosító, jótékonysági és jogvédő szervezet nem vetette magát nyilvántartásba külföldi ügynökként. A Memorialnál úgy tartják, hogy tevékenységükre nem vonatkozik a 2012 novemberében elfogadott - külföldön nagy port kavart - orosz törvény. Az orosz igazságügyi tárca ugyanakkor idén júniusban "külföldi ügynökként" regisztrálta a Memorialt, majd eljárást indított a feloszlatására.
Orosz és külföldi jogvédők a hatóságok fellépését jogtalannak és politikai nyomásgyakorlásnak tartják. A szervezet érdekében kiállt Mihail Fedotov, az orosz államfő mellett működő emberjogi tanács elnöke, és Ella Pamfilova, az orosz törvényhozás mellett működő emberjogi biztos is arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt: járjon közbe, hogy az igazságügyi tárca vonja vissza a Memorial feloszlatását kezdeményező keresetét. Fedotov a Gazeta.ru-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, a "Memorial felszámolása súlyos csapást mérne az orosz kormány megítélésére".
A Memorial hatósági vegzálása természetesen nem választható el az oroszok Sztálin személyéről alkotott - meglehetősen ambivalens és polarizált - véleményétől. A sztálini rezsim által elkövetett bűnök ellenére az oroszok nagy hányada úgy véli, hogy a Generalissimus bölcs vezető volt, aki bár vaskézzel, de többnyire igazságosan kormányozta a hatalmas Szovjetuniót. A Levada Központ 2013-as felmérése szerint az oroszok, illetve a három utódállamban, Örményországban, Azerbajdzsánban és Grúziában élő megkérdezettek 49 százaléka volt jó véleménnyel Sztálinról, 18 százalékuk pedig azt mondta, minden vágya, hogy egy ilyen vezető uralma alatt éljen.
Olga Kristanovszkaja orosz szociológus úgy vélekedik, hogy Sztálin megítélése igen komplex kérdés. "A nyugatbarát értelmiség szemében Sztálin elsősorban egy elnyomó diktátor, de az oroszok úgy emlékeznek rá, mint aki végrehajtotta a birodalom iparosítását, s számos egyéb eredmény mellett győztesen került ki a második világháborúból" - fogalmazott a kutató. "Mindkét vélemény tényeken alapszik, ezért ellentétes a két álláspont. Senki sem fogja megvédeni Sztálint, azt állítva, hogy az elnyomás jó volt, az igazságnak pedig többféle olvasata létezik" - tette hozzá.
www.mult-kor.hu
|
