|
|
|
Itt a Kossuth Rádió és benne a Halljad Izrael!
|
Üdvözlöm a kedves hallgatókat 2014. november 28-án péntek délután fél kettőkor.
5775 Kiszlév hó 6. napján.
A mikrofonnál a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter.
Műsorunk a Magyar Rádió 19-es stúdiójából jelentkezik.
És akkor nézzük a mai tartalmat:
A hetiszakaszt Darvas István rabbi ismerteti.
|
|
|
|
z Élet Menete Alapítvány pár napja adta át az Uránia moziban a Kézdy Györgyről elvezett díjait. Az ott történtekről tájékoztatjuk a hallgatókat. Megszólal Ilan Mor, Heller Ágnes, Latorcai Csaba, Szabó György és Heisler András
Büchler András ezúttal is új könyvekről beszél, adásunk kulturális részében.
Benedek István Gábor Héber hónapok című jegyzetét, Kiszlév haváról Szalóczy Pál olvassa fel.
Tartsanak velünk!
Halljad Izrael 2014.XI.28
Mindenkinek van feladata, felelőssége
Ilan Mor, Izrael nagykövete, az Élet Menete Alapítvány rendezvényét köszöntötte. Beszédének szerkesztett változatát közöljük.
Minden évben találkozunk az Élet Menete rendezvényén. Meggyőződésünk, hogy az Élet Menete Alapítvány tagjai, képviselői a civil társadalomban egy jelentős szerepet töltenek be. Azt érzem, hogy Magyarország nem antiszemita ország, a magyar társadalom többsége nem antiszemita.
Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a magyar társadalom jelentős része azt hiszi, a Holokauszt az zsidó kérdés, így nekik ezzel nem kell foglalkozni, a Holokauszt, az antiszemitizmus nem része a magyar történelemnek. Nekünk az a feladatunk, hogy ez a félreértés, a félreértelmezés helyreálljon és ezt a hibát kijavítsuk!
Meg kell érteni, az antiszemitizmus egy olyan támadás, ami nem csak a zsidó közösséget, hanem az egész közösséget, a társadalmat, az Európai Uniót is érinti. A kirekesztés veszélyt jelent a demokrácia, a pluralizmus alapelveire. Az antiszemitizmus a magyarországi lét alapjait is megmételyezi. Nem csak a politikusokat kell megbízni az ez ellen való küzdelemben, hanem szervezeteket, civileket, így az Élet Menete Alapítványt is.
Annak érdekében, hogy a politika legmagasabb szintjén is elítéljék az antiszemitizmust, a kirekesztést, nekünk, magánembereknek, a civil szervezeteknek is mindent meg kell tenni azért, hogy az üzeneteket átadjuk. Magyarországon is a társadalom egyik legfőbb feladata kell, hogy legyen az antiszemitizmus, a rasszizmus, a kirekesztés elleni harc.
Az Élet Menete Alapítvány pontosan azt teszi, amire nekünk szükségünk van. Felhívja azoknak a figyelmét tévedésükre, akik azt hiszik, hogy ez csak zsidó kérdés. Most is hálával tartozunk a szervezetnek, Gordon Gábornak és munkatársainak, hogy ezt az üzenetet megpróbálják átadni, hogy az antiszemitizmus a magyar nemzeti identitás kérdése is.
Ez idén különösen fontos, hiszen most emlékezünk meg a Holokauszt 70. évfordulójáról, de fontos azért is, mert egyre jobban elterjednek az Izrael elleni megmozdulások, mindenhol, de különös tekintettel Izraelben, ahol mindezeket a Hamasz szervezi és hajtja végre. Így fontos, hogy az antiszemita és Izrael ellenes gondolatok ellen is küzdjünk.
Az elmúlt hónapokban Európában is olyan szólamokat lehetett hallani, hogy halál a zsidókra, gázt a zsidóknak. Ezen gondolatok ellen áll fel az Élet Menete Alapítvány Magyarországon és a világon, elmondva, hogy elég ebből, ne tovább!
Ezért ismételten szeretném megköszönni munkájukat, ehhez én magam is minden tőlem telhetőt megteszek.
Köszönöm a figyelmüket.
Személyes emberi történetek
Heisler András, a Mazsihisz elnöke
Az Élet Menete Alapítvány díjátadóján Heisler András, a Mazsihisz elnöke két gondolatot osztott meg a közönséggel. Ezekről kérdeztük a legnagyobb hazai zsidó szervezet vezetőjét.
Ön egészen különleges módon vett részt az Élet Menete Alapítvány rendezvényén, hiszen részt vett a filmvetítésen, a díjátadón, majd utána a közönséghez fordult. Mit mondott nekik?
Két gondolatot osztottam meg a szépszámú közönséggel, az egyik egy saját élményemen alapult. Körülbelül 10 évvel ezelőtt voltam először az Élet Menete Alapítvány szervezésében Auschwitzban, ott esett meg velem – ha nem túl groteszk – egy kedves történet. Ott álltunk az Appelplatzon, várva az Élet Menete Alapítvány programjának az indulását, amikor is hozzám hasonló korú ember odajött hozzám, akivel elkezdtünk beszélgetni. Elmeséltem neki, hogy számomra ez a hely azért is megrendítő, mert 1944-ben édesanyámat is idehozták, ő az felelte, hogy az övét is. Azt is elmondtam neki, hogy az édesanyámat néhány héttel később átvitték Birkenauba, ahova tartott az emlékmenet is. Ő erre azt felelte, hogy az ő édesanyját is. Elmondtam neki, hogy édesanyámat fiatal, 17 éves lányként kiválasztották, majd átvitték egy textilgyárba, rabszolgamunkásnak. Azt felelte kikerekedett szemmel az ember, hogy az ő édesanyját is. Ott helyben felhívtuk anyukáinkat telefonon, ott jöttek rá édesanyáink, hogy ők egykor együtt raboskodtak. Amiért én ezt elmeséltem a közönségnek, amiért ma is megráz, amikor csak elgondolkodom erről, az nem más, mint a közös zsidó sorsok, amelyek ismeretlen családok között jönnek létre. Ez teszi eggyé a mi közösségünket.
|
Mi volt a másik gondolat, amit megosztott?
A másik gondolat Székely püspök úr tiszteletére szólt, hiszen ő is elismerést kapott az Élet Menete Alapítványtól, ő személyesen is velünk volt idén az Élet Menete rendezvényén Auschwitzban, velünk menetelt esőben, sárban, végignéztük a barakkokat, mindent. Ő egy rabbi történetével kezdte a beszédét, én viszonzásként Ferenc pápával történt találkozásomról beszéltem neki, elmeséltem neki is Ferenc pápa üzenetét. Ő arról beszélt, hogy különleges világban élünk, mert sok helyen, Afrikában, Szíriában, Irakban keresztényeket üldöznek, keresztény gyerekeket ölnek meg, bestiális módon, számos borzalmas története hallunk. Ferenc pápa azt mondta, ma a kereszténységnek azt a sorsot kell megélnie, amit a zsidóság az elmúlt háromezer évben megélt. Pontosan ezért nem szabad elfeledni a keresztényeknek azt a gyökeret, azt a kapcsot, ami a kereszténységet a zsidósággal összeköti, mert a történelem során közös sorsban van részünk. Ezt azért mondtam el, mert úgy gondolom, hogy olyan közös emberi értékekről beszélünk, amelyek mellett az Élet Menete Alapítvány mindig is kiállt, ami sikerre vitte ezt a tevékenységet, amihez csak gratulálni lehet.
Köszönöm a beszélgetést.
A valóság megismertetése lehet a megoldás
Szabó György, a Mazsök elnöke
Szabó György, a Mazsök elnöke osztotta meg gondolatait az Élet Menetéről, az antiszemitizmus elleni küzdelemről.
Az Élet Menete rendezvényén Önnek is feladata is volt, hiszen részben Önnek és a Mazsöknek kell gondoskodni a túlélőkről…
A túlélőkről való gondoskodás a Mazsök legfontosabb feladata, különös felelősségünk van az elkövetkezendő időkben a gondoskodás folytatásáról, hiszen a Holokauszt túlélők egyre idősebbek, az egészségügyi, szociális problémáik is növekednek. Folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amivel az ellátásukat bővíteni lehet.
Ön is többször vett már részt az Élet Menete zarándokútján. Mit javasol a társadalmi problémákra, az antiszemitizmusra, a rasszizmusra?
Nehéz a megoldást pár mondatban összefoglalni, az elengedhetetlenül fontos, hogy a társadalom fiatal csoportjait, rétegeit megismertessük a haláltáborok valóságával, a budapesti gettó valóságával. Be kell mutatni azt az utat, aminek a végállomása 1944 volt, amikor zsidók tömegét vitték a halálba a nácik és kollaboránsaik. A társadalomban ma mutatkozó szélsőséges jelenségekkel szemben csak szélsőségekkel lehet fellépni, bár sokak nem értenek ezzel egyet. Azokkal az előítéletekkel szemben, amelyek ma jelen vannak a társadalomban, viszont oktatással, neveléssel, utakkal, a történetek bemutatásával kell felvenni a harcot.
Ön is érintett, hiszen az Ön édesanyja is túlélője a Holokausztnak, Debrecenről és környékéről vitték el őket. Amikor hazamegy és beszélget édesanyjával, mit tud mondani neki erről a mai rendezvényről?
Egy ilyen példamutató rendezvény, de nem csak ez a mai, hanem az Élet Menete Alapítvány egész eddigi tevékenysége megmutatja azt, amit többször is elmondtam én is, hogy egy-egy rendezvényen 20-30 ezer ember vesz részt. Bár akkor lenne ez a legeredményesebb, ha egy ilyen összejövetelen akár több százezer ember lenne jelen. Nehéz mindenkit, így édesanyámat is megnyugtatni, de bízom benne, hogy a társadalomban ezek az eszmék, amik más emberek kitaszításából táplálkoznak, el fognak tűnni.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
—
Méreg és ellenméreg
Heller Ágnes filozófus
Heller Ágnes szerint a rasszizmus egy olyan méreg, ami az ember lelkét fertőzi meg, ráadásul ez az, ami képessé tehet embercsoportok elleni erőszakra is. Többféle ellenméreg van erre, amelyeket meg is osztott velünk a Széchenyi-díjas filozófus.
Az Élet Menete Alapítvány rendezvényén beszélgetünk. Mit szól ahhoz, hogy rengeteg fiatal jött el ide?
Először is, nagyon örülök annak, hogy az Élet Menete idén is megszervezte rendezvényét, én amikor Magyarországon vagyok, minden alkalommal eljövök ide, mert fontosnak tartom. Megható volt az is, hogy kitüntettek, már azért is, mert minden alkalommal, amikor elmegyek az Élet Menete zarándoklatára, az lelkileg nehezemre esik, annak ellenére, hogy örülök neki.
Társadalomkutatóként, mit gondol, az Élet Menete nyújthat valami enyhet a társadalom problémáira?
Különböző problémái vannak a társadalomnak, amire nagyon nehéz gyógyírt adni, az Élet Menete hozzájárul ahhoz, hogy a történelmet ne csak megismerjék az emberek, hanem számot is vessenek ezzel. A történelem bizonyos mértékben meghatározza az életünket, de minél kevésbé vagyunk tudatosak, minél kevésbé próbáljuk elemezni, hogy mi történt az apáink idejében, annál rosszabbul befolyásolja az életünket a történelem. Amennyiben azt akarjuk, hogy jó irányba befolyásolja, akkor bizony számot kell vetnünk a történelemmel, saját történetünkkel, apáink történetével, meg kell próbálni kitalálni azt a valamit, ami legalább megközelíti az igazságot a történelemmel kapcsolatban.
Ön szerint mit kellene tenni, hogy a rasszizmus, a másság elleni gyűlölet megváltozzon, jelen esetben hazánkban?
Ennek nem csak itthon kell megváltoznia, nemrégiben jelent meg egy könyvem németül az előítéletekről. Azt tudni kell, hogy a rasszizmus az előítéletek közül a legfiatalabb, lényegében a XIX. század óta létezik, hozzátettek valamit a nemzeti és a vallási előítéletekhez, nézzük csak meg, hogy milyen komoly vallásháborúk vannak Ázsiában, Afrikában, Európában a XIX. század végén a rasszizmus vált a legerősebb előítéletté, elsősorban abban az értelemben, hogy az volt a leghalálosabb. Addig a nemzeti, a vallási előítélet volt halálos, majd ezeket előzte meg hatását tekintve a rasszizmus. Ez egy olyan méreg, ami az ember lelkét leginkább képes megfertőzni! Ennek kell az ellenmérgét megtalálni Európában a leginkább.
Milyen ellenméreg létezik?
Többféle lehetséges, ezek egyike a történelemmel való szembenézés, van egy ellenméreg, amit felvilágosításnak is nevezhetünk, van egy olyan is, amit kritikai gondolkodásnak nevezünk, van egy olyan is, amit liberalizmusnak nevezhetünk, abból a szempontból, hogy minden más véleményt, életformát tisztelünk, ha ez az életforma nem tekinti puszta eszközként a másik embert. Ezek az eszközök a rendelkezésünkre állnak, ezek egyébként a nemzeti és a vallási előítéletekkel szemben is rendelkezésünkre állnak, ahogy a nőkkel, a melegekkel szembeni előítéletek ellen is. A rasszizmus azért a legveszélyesebb ezek közül, mert embercsoportokkal szembeni erőszakra adhat alkalmat.
Együttélés, együttműködés és a zsinat üzenete
Latorcai Csaba, kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár
Az Élet Menete Alapítvány rendezvényén beszélgettünk Latorcai Csabával. Szóba került a felelősség, az emlékezés, az emlékeztetés kötelessége, de a történelmi egyházak feladatai is szóba kerültek.
Mi a tanulsága az Élet Menete Alapítvány rendezvényének, eddigi működésének a magyar társadalom egésze szempontjából?
Az Élet Menete azért egy egészen rendkívüli és jó kezdeményezés, mert a társadalom egészét kívánja megmozgatni, megszólítani, emlékeztetni a Holokauszt borzalmaira, mellette nemet mondani az antiszemitizmusra. Ebben a kezdeményezésben az a páratlan, hogy mindezt olyan rendezvényekkel, programokkal, lehetőségekkel teszi, amely az egész közösséget megmozgatja. Azt tudni kell, a Holokausztra való emlékezés, az antiszemitizmus elleni küzdelem egy össztársadalmi kérdés, nem csupán a zsidóság ügye, hiszen nem lehet elkülöníteni zsidót és magyart! Egyszer ez már megtörtént és ez hatalmas tragédiát eredményezett. Úgy gondolom, hogy mind az antiszemitizmus elleni fellépés, mind a Holokausztra való emlékezés közös feladatunk és közös felelősségünk, úgy ahogy a magyar állam felelőssége volt az, hogy zsidó honfitársainkat deportálták. Ezt közösen kell tudni feldolgozni, annak érdekében, hogy egy szebb és jobb társadalmat építsünk.
Ön évek óta foglalkozik az államapparátusban, többek között az egyházakkal. Ön szerint mit tehetnek a történelmi egyházak, hogy az antiszemitizmus, a rasszizmus csökkenjen?
II. János Pál pápának van egy mondása, megközelítése, ami minden problémát megold. Amikor Őszentsége a zsidóságról beszélt, akkor úgy fogalmazott, hogy az idősebb testvéreink. Ha így gondolkodunk a zsidóságról, akkor elértük azt a célt, hogy létezzen ez a fajta testvéri szeretet, és ha ez létezik, ami minden monoteista egyház hitvilágában megtalálható, akkor nem lesznek többé problémák. Ez az említett egyházak küldetése, ezt kell erősíteni.
II. János Pál pápa uralkodását megelőzte már a II. Vatikáni Zsinat, amely már hozott rendelkezéseket a zsidósággal kapcsolatban.
Ezen a zsinaton egy fordulat ment végbe, nem csupán a zsidóságot, hanem az egyház önmagáról alkotott képét illetően is. Ez a zsinat megerősítette azt, hogy a kereszténység, a katolicizmus gyökere a zsidóságból ered, ezáltal a zsidóságra, a zsidó hitre mint testvérre, az egyistenhívő vallásra kell tekinteni, így keresni a közös út lehetőségét, hiszen a gyökereink is közösek. Az azt megelőző időszakkal kapcsolatban, az azt megelőző teológiai irányokkal kapcsolatban egy éles cezúrát húzott a katolikus egyház, hiszen egyszer és mindenkorra lezárta azt a kérdést,teológiai értelemben, hogy a zsidóság mennyire felelős Jézus haláláért. Ez a kérdés minden hiteles és igaz hívő katolikus számára egyértelmű, a zsidóság nem felelős! Ezt ki kellett mondani és azzal, hogy ezt a II. Vatikáni Zsinat ezt kimondta, egy gyümölcsöző együttműködést kezdeményezett, aminek a virágait a napjainkban már tapasztalhatjuk.
A jelenlegi kormányzat iskolákat ad vissza az egyházaknak, az említett zsinati határozatokról beszélnek az iskolákban?
Ha katolikus intézményekről van szó, akkor elő kell kerülniük! Nem attól katolikus egy intézmény, hogy a névtáblára az van kiírva. Attól katolikus, hogy olyan lelkiség, olyan szellemiség uralkodik ott, ami megfelel a II. Vatikáni Zsinatnak.
BREUERPRESS
|
|
Fotót készítette:
|
Nyomtatható változat
Ajánlja a cikket
|
| --- visszalépés ---
| | forrás: ahirlap.hu
|
| |
|
|
|
