HÍREK
Belföld
Külföld
Sport
Autó-Motor
Életmód-Egészség
Bulvár
Gazdaság
Öko
Mozaik
eszközök:

Egy éve tart az ukrán válság
Egy éve, 2013. november 21-én kezdődött Ukrajnában a válság, amely nemcsak a volt szovjet köztársaság életében, hanem a világpolitikában is jelentős változásokat idézett elő. Az AFP francia hírügynökség az alábbiakban foglalta össze az elmúlt év fontosabb ukrajnai történéseit - tette közzé a hirado.hu

A MAJDAN ÉS JANUKOVICS BUKÁSA

2013. november 21-én a kormány felfüggesztette a társulási szerződésről folytatott tárgyalásokat az Európai Unióval, és szorosabbra fűzte Moszkvával a gazdasági kapcsolatokat. A döntés elégedetlenségi mozgalmat váltott ki az Európa-párti ellenzék körében, a tüntetések központi színtere a kijevi Függetlenség tere, ukrán közkeletű nevén a Majdan lett.

Az elnyomás egyre nőtt. Február 18-án erőszakos cselekmények törtek ki a parlament előtt tartott tüntetésen. A tiltakozó mozgalmat vérbe fojtották: három nap alatt több mint száz ember halt meg a Majdan környékén. Viktor Janukovics elnök Oroszországba menekült, a parlament pedig február 22-én leváltotta. Május 25-én a csokoládégyáros milliárdos Petro Porosenkót választották meg Ukrajna elnökének.

A KRÍM BEKEBELEZÉSE, SZAKADÁR LÁZADÁS KELET-UKRAJNÁBAN

Február 26-án az új kijevi vezetőséget támogató krími tatárok és oroszbarát aktivisták csaptak össze Szimferopolban, az oroszajkú Krími Autonóm Köztársaság fővárosában. Az oroszpárti kommandó vezetése alá került krími parlament új kormányt választott az autonóm köztársaság élére, a félszigeten "zöldruhás, azonosító nélküli emberkék" jelentek meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök később beismerte, hogy orosz katonák voltak.

Március 1-én az orosz parlament felhatalmazta Vlagyimir Putyint, hogy csapatokat küldjön ukrán területre. A felhatalmazást a törvényhozás június végén visszavonta.

Március 16-án népszavazást tartottak a Krímnek az Oroszországi Föderációhoz történő csatolásáról, amelyről két nappal később Moszkvában a krími vezetés és a Kreml államközi megállapodást írt alá. A "bekebelezés" miatt a Szovjetunió bukása óta legsúlyosabb diplomáciai válság tört ki a nyugati nagyhatalmak és Oroszország között.

Április 6-án az Oroszországgal határos kelet-ukrajnai területeken az oroszbarát tüntetők hivatalos épületeket foglaltak el Harkivban, Donyeckben és Luhanszkban. A Moszkvát a keleti területek lerohanásának és elszakításának szándékával vádoló kijevi vezetés "terrorellenes művelet" néven hadműveletet indított a szakadárok ellen.

Május 11-én Donyeck és Luhanszk megye lakói tömegesen szavaztak a függetlenség mellett az elszakadásról tartott népszavazáson. A referendumot a kijevi vezetés, csakúgy, mint a nemzetközi közösség, törvénytelennek minősítette.

Július 17-én a Malaysian Airlines légitársaság Boeing típusú gépe lezuhant a harcok sújtotta térségben. A szerencsétlenség 298 ember halálát okozta. Kijev és a szakadárok egymást vádolták az utasszállító lelövésével.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyre szigorúbb szankciókat rendelt el a szakadárok támogatásával vádolt Oroszország ellen, először szeptemberben, majd novemberben.

Az ENSZ adatai szerint április közepe óta a konfliktusnak több mint 4300 halottja volt.

HAMVÁBA HOLT TŰZSZÜNET

Szeptember 5-én, miután a szakadárok - a Nyugat gyanúja szerint orosz katonai támogatással - sorozatos győzelmeket arattak, a kijevi vezetés és a lázadók tűzszüneti megállapodást írtak alá Minszkben Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) részvételével.

Október közepén a Porosenko ukrán és Putyin orosz elnök, valamint az európai vezetők részvételével tartott találkozók nem vezettek a konfliktus rendezéséhez, és folytatódtak a véres összecsapások a forrópontokon, így a donyecki repülőtérnél.

November 12-én a NATO közölte, hogy fegyverekkel megrakott orosz gépkocsioszlopok hatoltak be Kelet-Ukrajnába, Moszkva az állítást "zagyvaságnak" nevezte. Kijev bejelentette: készül a harcra, az ENSZ pedig a "totális háborúhoz való visszatéréstől" tart.

SZAKADÁR VÁLASZTÁSOK

November 2-án a szakadár régiók saját választásokat tartottak. Ezeket Kijev és a nyugati nagyhatalmak a békefolyamat súlyos megsértésének tekintették, Oroszország pedig bejelentette, hogy tiszteletben tartja az eredményt. November 15-én a kijevi vezetés elrendelte valamennyi közszolgáltatás leállítását az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területeken. Ugyanezen a napon a húsz legfejlettebb ipari ország (G20) brisbane-i csúcstalálkozóján hideg fogadtatásban volt része Vlagyimir Putyinnak, aki a tanácskozás vége előtt elutazott Ausztráliából.

www.hirado.hu


Fotót készítette: ONLINE
Nyomtatható változat

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ahirlap.hu


Adatvédelem      Jogi nyilatkozat

Copyright © 2010. D.Design Studio - Minden jog fenntartva!