|
Rogán Antal tájékoztatása szerint hazánkban körülbelül 640 ezer devizahitel van magányszemélyeknél, és 1 millió 200 ezret is meghaladja a fogyasztóknál lévő forinthitelek száma. Emlékeztetett rá, hogy a devizahitelek jelentős részét nem vették volna fel, ha a baloldali kormány nem törölte volna el a támogatott, kedvezményes kamatozású forint alapú lakáshiteleket.
Mi arra tettünk ígéretet, hogy azt a pozíciót megpróbáljuk megteremteni, hogy a devizahitelesek törlesztő- és kamatfizető részletei csökkenjenek, legalább arra a mértékre, mintha forinthitelt vettek volna fel, és kiszámíthatóvá váljon számukra a törlesztőrészletek és a kamatfizetések nagysága – hangsúlyozta. Mint mondta, a három törvény segítségével ezt el is tudják érni.
Szavai szerint a bíróság nem tette lehetővé a kedvezményes árfolyam alkalmazását, a Kúria viszont megengedte a bankok elszámoltatását, erről az Országgyűlés törvényt hozott. A bankok elszámoltatásának az eredményeként csökkenni fog a kamat, valamint a hátralévő tőke nagysága, hiszen a korábban igazságtalanul elvett összegeket a bankoknak jóvá kell írni az ügyfelek tőketartozásán belül – jegyezte meg. Hozzáfűzte: ezt követően piaci árfolyamon kerül sor a forintosításra.
“A DEVIZAHITELEK TÖRLESZTŐRÉSZLETEI ÉS A KAMATAI A BANKOK ELSZÁMOLTATÁSÁT ÉS A FORINTOSÍTÁST KÖVETŐEN KÖRÜLBELÜL 25-30 SZÁZALÉKKAL FOGNAK MÉRSÉKLŐDNI.”
A frakcióvezető elmondta, az átlagos devizahiteles 43 ezer svájci franknak – ez 6,8 millió forint – megfelelő hitelt vett fel, valószínűleg 2006 és 2009 között. Ez az összeg ma 8 millió 800 ezer forint, a törlesztőrészlet pedig 46 ezer forintról 91 ezer forintra nőtt. Az elszámoltatás következtében 7 millió forintra csökkent a tőketartozása, a kamata pedig 7,8 százalékpontról 3,3 százalékpontra süllyed – sorolta, rámutatva: 91 ezer forint helyett 64 ezer forint lesz a törlesztőrészlet.
És ez stabilan így is marad, hiszen nem változtatható meg a kamat és a törlesztőrészlet nagysága – tette hozzá, egyúttal megjegyezve, azoknál a devizahiteleseknél, ahol a hátralévő futamidő meghaladja a tíz évet, legalább öt éven keresztül nincs mód erre a változtatásra. Általában elmondható, hogy a devizahitelek törlesztőrészletei és kamatai a bankok elszámoltatását és a forintosítást követően körülbelül 25-30 százalékkal fognak mérséklődni – emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a szabad felhasználású jelzáloghitelesekre is vonatkozik, a csökkenés ott is hasonló mértékű.
Szólt arról is, hogy az árfolyamgátban résztvevők törlesztőrészlete és kamata nem fog nőni, viszont a gyűjtőszámlájuk nagy valószínűséggel anullálódik, „és a jövőbeni kockázatuk is megszűnik, hiszen a devizahitelük helyett forinthitelük lesz”.
A devizahitelesek túlnyomó többsége, több mint 90 százaléka, határozottan jobban jár a három törvénnyel – húzta alá. Szavai szerint a banki elszámoltatási törvény, a devizahitelek forintosításáról szóló törvény, valamint a fair bankokról szóló törvény együttes eredménye egy átlagos devizaadósnak úgy néz ki, mintha körülbelül 190 forintnak megfelelő svájci franknál forintosítottak volna.
Kijelentette azt is, hogy az a devizahiteles, aki nem tudott végtörleszteni, jobban fog járni, mintha annak idején ezt megtette volna forinthitelből, mivel így jobban csökken a törlesztőrészlete.
Az Országgyűlés sürgősséggel tárgyalja a törvényjavaslatokat, az általános vitára pénteken, az elfogadásra pedig jövő kedden kerül sor. Feltehetőleg köztársasági elnök úr ezt december első napjaiban alá fogja tudni írni, és decemberben mindkét törvényt kihirdetik – fogalmazott.
Rogán Antal újságírói kérdésre válaszolva elmondta, március-áprilisban csökkennek először a törlesztőrészletek.
BREUERPRESS
|
