|
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke "A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások" elnevezésű konferencián csütörtökön felidézte, 2011-ben, a soros magyar EU-elnökség idején az a döntés született, hogy Magyarország, történelmi és kulturális hagyományaitól kötelezve, a Dunát, mint közlekedési, gazdasági folyosót kívánja a középpontba helyezni. Hozzátette, egy olyan gondolatot kívántak megvalósítani, amelyhez a környező régió országai is csatlakozni tudnak.
Szatmáry Kristóf szerint azért volt jó ötlet a Dunát a középpontba helyezni, mert az itt élő népek számára a folyó „egy olyan kapcsolódási pontot jelent, amihez könnyen, jó érzéssel fel tudták fűzni saját elképzeléseiket, hozzá tudták tenni a saját gondolataikat.” A Duna menti Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DCCA) vezetője kitért rá, az akkori kormányzat a balti-tengeri régióra vonatkozó stratégia mintájára készítette el a Duna-stratégiát.
Szatmáry Kristóf elmondása szerint eleve számoltak azzal, hogy ez az elképzelés valamikor a 2014-2020 közötti időszakban tud kiteljesedni. Ma ott tartunk, hogy az akkori álom megvalósulása előttünk van – jelentette ki a fideszes politikus, aki úgy fogalmazott, „ahogy a folyók megáradnak, úgy ez a folyamat sem állítható meg.”
Elindulhat a Duna-stratégia, amelyhez a szükséges források a rendelkezésre állnak, tehát az az elképzelés, amit annak idején Magyarország 2010-2011-ben elindított, az előttünk álló években minden civil és gazdasági szereplő számára nyitva lesz – mondta a BKIK elnöke. Utalt rá, 2010-ben azért hozták létre a DCCA-t, hogy megteremtsék a Duna-stratégia gazdasági hátterét.
Azt gondolom, az előttünk álló időszak minden magyarországi szervezet és cég számára is óriási lehetőségeket tartogat – fogalmazott Szatmáry Kristóf, megjegyezve, ehhez nagy felelősség is társul, hiszen – mint mondta – „egy olyan programot kell jól véghezvinnünk, amelybe a régióból adódóan a szomszédos országokat be kell vonni, a sorstárs nemzetek képviselőivel együtt kell működni.”
A DCCA vezetője „történelmi küldetésnek” nevezte a projekt megvalósítását. Egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akik „szívükön viselik a Duna-stratégia ügyét”, és reményét fejezte ki, hogy „a közeljövőben konkrétan elindulhat az a munka, amire már három éve várunk.”
Mint ismeretes, a soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, az állam- és kormányfők 2011 júniusában végső jóváhagyásukat adták az Európai Unió második makro-regionális fejlesztési koncepciójának elindítására. A 14 országot (9 EU tagállam: Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia; és öt unión kívüli: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna) összefogó stratégia célja 11 szakterületen összehangolni a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem elősegítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében.
Magyarország három kiemelt jelentőségű területen vállalt koordinációs szerepet: a fenntartható energia használatának ösztönzése témakörben Csehországgal, a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése fejezeten Szlovákiával, valamint a környezeti kockázatok kezelése területen Romániával közösen.
(fidesz.hu)
|
