|
Addig nyúlj a kezéért, amíg kitart melletted. Mert ha beleun, akkor beleun. Mehetsz, sőt futhatsz is utána akár, de ha a szív nem bírja tovább, akkor bizony bánatában tovább tipeg. Csak tudod, akkor már bőven késő lesz. Mert ha a szív egyszer lemond rólad, akkor az sajnálom, de örökre elenged téged!...
Voltam már féltékeny,hangos és halk,mérges és vidám,szomorú na meg őrült.Tudok gyűlölni és szeretni,az átlagnál talán érzékenyebb vagyok.Befordult másszor nyílt barátságos vagyok,nem szeretem a cuki szót,nekem a nyugalom a békesség a legjobb érzés.Szeretem a rímeket,egyszer be nem áll a szám máskor csöndesként figyelem a körülöttem lévőket...Nem vagyok a nagyok közt,egyik rétegbe sem tartozom,különcként tekintek az életre,megélek minden érzelmet...De ember vagyok,tudok érezni, sírni, örülni, nehezen viselem ha hülyének néznek, hazudnak és átvernek,de tévedsz ha azt hiszed hiszékeny vagyok,láttam sok mindent,de élek, többé már nem fogok harcolni, azokért akiket szeretek..ha elakarnak menni..hát menjenek..nem tartom vissza őket..ha majd kellek nekik meg keresnek....csak lehet már késő lesz. Mert vannak akik így szeretnek, még itt vagyok és igen ez így mind Én vagyok...
|
