Hétfőn este a Kneszet alkotmánybizottsága második és harmadik olvasatban elfogadta az úgynevezett „betérési törvényt”, ami héberül „Hok hagijur” néven ismert és vitatott.
A törvényjavaslatot Elázár Stern, a kormánykoalícióban résztvevő Hátnuá párt tagja terjesztette be, amely liberalizálná, könnyebbé és egyszerűbbé tenné a zsidó vallásba történő betérést, azáltal, hogy kivenné a betérítés monopóliumát a szigorú főrabbinátus hatásköréből, és a betérni szándékozó maga választhatna a városi rabbinátusok közül.
Ez azt jelenti, hogy a betérni szándékozó olé – a törvény a nem (teljesen) zsidó származású új és régebbi olék állampolgársági státuszán és társadalmi elfogadottságán segítene – lakhelyéhez közel lakó, esetleg nem ultraortodox összetételű rabbinátust választ, amely a gyakran idegölő és megalázó tortúrákat liberálisabban és gyorsabban elvégezhetné.
Tegyük hozzá: Izraelben valamennyi rabbinátus ortodox, tehát „vallásos”, nem konzervatív és nem reform, de a betérőkhöz való személyes, elvi hozzáállás igen különböző lehet egyes városi rabbik és rabbinátusok között.
A törvény elfogadása mellett szavaztak a Jiszráél Béjténu (Lieberman pártja), a baloldali Munkapárt és a centrista Jés Atid két-két képviselője, és a törvény beterjesztője, Elázár Stern szavazott. Ellene egy Likud párti, egy chárédi (ultraortodox), egy Sasz (szefárd ortodox) és két Bájit Jehudi nemzeti-vallásos képviselő tette le voksát. A bizottság arab képviselői távol maradtak a szavazástól.
Binjamin Netanjáhu miniszterelnök az első olvasat megszavazása után a további olvasatok halasztását kérte, hogy változtatásokat javasoljon a törvény megszövegezésén, koalíciós partnerei azonban keresztülvitték a procedúra folytatását, a második és a harmadik olvasat elfogadását.
A bizottság ülése és a szavazás izgatott légkörben zajlott le, miután az ultravallásos pártok – és az ortodox nagyközönség általában – erősen ellenzik a betérítés liberalizálásának a puszta gondolatát. Hangos szóváltásra is sor került, amikor Mose Gafni, az Egyesült Tóra-zsidóság (Jáhádut háTorá párt) a törvény mellett szavazók felé kiáltott: „Megbocsáthatatlan, amit ti csináltok!” – mire a feminista, munkapárti Méráv Micháéli képviselőnő (a néhai Kasztner Rezső unokája) így replikázott: „A zsidóság nem csak a vallásosoké, hanem minden zsidó népé!”
Az ultravallásos képviselők szerint a Bájit Jehudi vezetője, Naftali Bennet a felelős, aki pártja koalíciós súlya révén vétójoggal élhetett volna. „Ha ezt a törvényt, vagy ehhez hasonlót a Kneszet végül törvényerőre fogja emelni, bármilyen klubba könnyebb lesz a belépés, mint a zsidóságba” – hangoztatta felháborodottságát Mose Gafni.
Elázár Stern, aki a nemzeti-vallásosokra jellemző horgolt kipát visel és tartalékos tábornok, a szavazás végén kijelentette: a nyertesek azok az új olék, akik a jövőben tiszteletre méltó módon térhetnek be a zsidó vallásba, és a mi gyerekeink, akik majd gond nélkül házasodhatnak velük, és a jövő nemzedéke Izraelben és a diaszpórában.
*
Izraelben felmérések szerint 300 ezer körüli azoknak a száma, akik semmilyen valláshoz nem tartoznak, miután felmenőik anyai ágon nem zsidók. Döntő többségük az egykori Szovjetunióból származik: már az országban születtek, katonai szolgálatot is teljesítettek, az ország és a nép részének tudják magukat, ám a főrabbinátus nem ismeri el zsidó voltukat.
Sokuk szerint a betérést szándékosan nehezítik, és vannak, akik kifejezetten megalázó hozzáállásról panaszkodnak. Több elesett katonát nem temettek a hősi halottak parcellájába, mert nem számítanak zsidónak.
Breuer Press
|