|
Hua Csun-jing szerint az Egyesült Államok feleslegesen politizál át egy üzleti versenyhelyzetet, s kérdésre válaszolva leszögezte, Kína szigorú szabályok között tartja a fegyverexportot, így annak nem lesz (negatív) hatása a regionális békére és stabilitásra.
Egy kínai vállalat és Törökország közötti együttműködés a két ország közötti normális katonai együttműködés része – magyarázta a szóvivő. Hozzátette, bíznak abban, hogy az érintett országok ezt képesek tárgyilagosan és ésszerűen megítélni.
Ankara nem végleges döntését jelentős kritika érte, egyrészt azért, mert a rendszer állítólag nem kompatibilis Törökország szövetségeseinél, a NATO-ban rendszeresített rendszerekkel. Mások szerint a kínai technológia alkalmazása biztonsági kockázatot jelent. Az Egyesült Államok februárban szankcióval büntette a szóban forgó kínai vállalatot (CPMIEC) iráni, észak-koreai és szíriai ügyletei miatt.
A török védelmi miniszter, Ismet Yilmaz ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a döntés melletti érvek a közös gyártás, a technológiai transzfer ígérete és az alacsony ár voltak. A 3,4 milliárd dolláros üzletről Törökországban kiszivárogtatták, hogy a tenderen orosz vállalat már a kezdetektől nem vett részt, s a második befutó nem amerikai, hanem egy európai, francia-olasz konzorcium volt.
Az is kiderült, hogy a kiírás feltételei között szerepelt a NATO-ban alkalmazott rendszerrel való kompatibilitás. E titkos technika biztosítása, s a szoftver beépítése a török fél feladata lenne.
A kínai média eddig feltűnően keveset foglalkozott a témával, az éles hangú kommentárjairól ismert Global Times című napilap szakértője is csak annyit jegyzett meg korábban, hogy Kína felelős fegyverexportőr, s a HQ-9 rakétavédelmi rendszer magas teljesítménye és viszonylagosan alacsony ára vonzó Ankara számára.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentése szerint Kína 2012-ben öt százalékos világpiaci részesedésével a világ ötödik legnagyobb fegyverexportőrre volt.
BreuerPress
|
