London 2011-ben bezárta teheráni nagykövetségét, mert iráni radikális diákok megtámadták és feldúlták a képviseletet. (A szélsőséges diákok a nemzetközi szankciók újabb csomagján felháborodva rohanták meg a brit nagykövetséget.) Nagy-Britannia kiutasította az iráni diplomatákat, amit hasonló válaszlépés követett Irán részéről.
A kapcsolatok nem szakadtak meg hivatalosan, de „jegelték” azokat. A brit érdekeket Svédország, az irániakat Omán képviselte a két fővárosban, és nemzetközi rendezvényeken továbbra is szóba álltak egymással.
William Hague brit külügyminiszter azt mondta a parlamentben, hogy Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel közösen elindítottak egy folyamatot, amely közbülső lépésekkel elvezethet a nagykövetségek megnyitásához. A tárgyalásokkal „nem rezidens” ügyvivőt bíznak meg – mondta.
Hague és Dzsavad Zariffal kétszer is találkozott New Yorkban a közelmúltban, és hétfőn telefonon is beszélt egymással.
„Nyilvánvaló, hogy az új iráni elnök és a miniszterei most sokkal pozitívabb képet sugallnak az országukról, mint nemrégen. Nem fér kétség hozzá, hogy a találkozók légköre más” – mondta Hague, aki emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy „Irán szembeszegül hat biztonsági tanácsi határozattal”. „E politika lényegi megváltoztatása hiányában a súlyos szankciók érvényben maradnak” – jelentette ki.
Hague bejelentésével párhuzamosan az iráni külügyminisztérium közölte, hogy a parlament jóváhagyta az ügyvivők cseréjét.
BreuerPress
|