|
|
A kettős erő, az igaz szerelem, mindent tarol... - Bagi László újságíró jegyzete
|
Ha rádtalál az igaz szerelem, soha nem leszel őt képes kitörölni a szívedből a lelkedből.
Ha elveszítenéd őt, mindig mindenkiben őt keresnéd, de soha senkiben nem találhatod meg újra, mert mindenkinek az életében csak egy ember van, kivel teljes lélekké válik...
|
|
Nélküle szürkévé, üressé, céltalanná válna körülöttünk a világ, nem lennének színek, nem lenne boldogság, és mint párját vesztett farkas, magányosan bolyonganánk a világban, és akár a farkasok, fájdalmasan szűkölnénk az éjszakában, ott, ahol senki sem lát...
|
Csak az igaz szerelem lángját nem tudják elfújni az élet viharai...
A szerelemét, amely a pokol tornácán is képes néhány boldog percet lopni az életedbe, mert ameddig ott vagytok egymásnak, mindig lesz kiút... Lehet, hogy hol az egyik, hogy a másik kerül a gödör mélyére, ebben a számító, kegyetlen világban, de mindig ott lesz a másik, aki kezét nyújtja, felsegít, és leporolja fájó testedet, lelkedet... Ármánykodhatnak sokan, de ti együtt vagytok teljesek, és tudjátok, hogy egymáson kívül senki másra nem számíthattok...
A könnyek megedzenek, egyre erősebbé teszik a köteléket, amely két betűből áll: mi...
A kettős erő, az igaz szerelem, mindent tarol...
Erősíti a lelket, egyre édesebb a csók, egyre inkább egymás elválaszthatatlan részévé váltok, egy együtt teljes lélekké...
Az ármányok képtelenek elválasztani, a könnyek között egyre édesebb a csók, és egyre fájdalmasabb azon külső szemlélők számára, akik irigységtől vezérelve, mindent elkövetnek, hogy elválasszanak...
Két test, egy lélek, amit ember nem választhat el, csak a halál, az is csak időlegesen..., mert az igaz szerelem örök, könnyek között is édes, az irigyek számára, akik soha sem ízlelhetik pedig, örök keserű pirula...
Bagi László újságíró
|
Fotót készítette:
|
Nyomtatható változat
Ajánlja a cikket
|
--- visszalépés ---
| forrás: ahirlap.hu
|
| |
|
|
|