Április 4-ét 1950-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletében nemzeti ünneppé nyilvánította. Minden évben ezen a napon emlékeztek meg a Magyarországon elesett szovjet katonákról is.
A felszabadulásra való megemlékezés ünnepi gyűlésekkel, az elesett katonák sírjainak megkoszorúzásával és kezdetben évente, később minden ötödik évfordulón katonai díszszemlével történt.
Magyarország lakosságának nagy része valódi felszabadulásként élte meg a szovjet hadsereg érkezését, gondoljunk akár a túlélő zsidóságra és cigányságra, akár a társadalom legalsó, a háborús ínségnek és pusztításnak leginkább kiszolgáltatott rétegeire.
„A közelgő szabadság első hangját, az esténként megszólaló orosz katonarádió híreit -
és muzsikáját az éjszakai szél sodorja felém…
Tudom, hogy órák múlva már szabadok leszünk.
Tudom, hogy ez már biztos jel.
És egyszer csak megjött a felmentő sereg!” (Darvas József)
Pesir Albert
|