|
A 2004 decemberében hatályba lépett irányelv volt az első uniós jogszabály, amely a nemi alapon történő diszkrimináció tilalmát a foglalkoztatás területén túlra is kiterjesztette. Az irányelv ugyanakkor lehetővé tette, hogy a biztosítótársaságokat kivonják az irányelv hatálya alól. Ezt a rendelkezést később az Európai Bizottság megsemmisítette, így 2012 decembere óta a biztosítótársaságok a nemet nem vehetik figyelembe az árazásukban.
„A Bíróság ítélete is azt mutatja, hogy az esélyegyenlőségnek nemcsak hangzatos célkitűzések formájában és általánosságban kell megjelennie az uniós jogalkotásban, hanem a gyakorlatban is figyelembe kell azt venni. A Bíróság ítéletéből fakadó jogbizonytalanságnak véget kell vetni, hogy biztosíthassuk az európai fogyasztók magas szintű védelmét” – mondta az EP-képviselő.
Az árazásban megjelenő diszkrimináció mellett, Gurmai Zita a hátrányos megkülönböztetés további formáira is felhívta a figyelmet – így a terhes nőkkel, illetve a kisgyermekes anyákkal szemben elkövetett diszkriminációra is. Az irányelv eredményeként a bizonyítás ilyen esetekben már nem a sértettet terheli – emlékeztetett az EP-képviselő, aki szerint az irányelv megvalósítását az Európai Bizottságnak szorosabban nyomon kellene követni.
„Biztosítanunk kell, hogy az uniós esélyegyenlőségi előírásokat a gazdaság valamennyi szektorában végrehajtsák, egyenlő hozzáférést biztosítva a nők és a férfiak számára az árukhoz és a szolgáltatásokhoz. A válságot sem használhatják fel érvként a nemek közötti esélyegyenlőség háttérbe szorítására!” – mondta Gurmai Zita, hozzátéve, hogy a szabályozás hatályát ki kellene terjeszteni a reklámiparra is. A képviselő szerint biztosítani kell azt is, hogy az európai polgárok megfelelő információval rendelkezzenek arról, hogy milyen lehetőségeik vannak, ha nemük miatt hátrányos megkülönböztetéssel kell szembenézniük.
BREUERPRESS
|
