|
A törvényhozás képviselőinek mindössze 21 százaléka nő,
a nagyvállalatok vezető testületeiben pedig csak a helyek 6,7
százalékát töltik be nők, szemben a 13,6 százalékos európai
átlaggal. Sajnos ugyanakkor Észtország is azok között a tagállamok
között volt, amelyek tiltakozásukat fejezték ki az Európai Bizottság
közelmúltban bemutatott, nemi kvóták bevezetését célzó javaslata
ellen, a konzervatív képviselők néhány fős többségének köszönhetően.
A legnagyobb gondot azonban a nemek közötti fizetésbeli különbségek
jelentik: ennek 28 százalékos értéke a legmagasabb az egész Európai
Unióban. Ne vesszen kárba a társadalom felében rejlő gazdasági potenciál!
“Az észtországi progresszív nőmozgalom elkötelezettségének köszönhetően, ugyanakkor az elmúlt években jelentős előrelépésnek
lehettünk szemtanúi” – hangsúlyozta az EP-képviselő, hozzátéve, hogy
a nemzeti szintű intézkedések mellett, elengedhetetlen, hogy európai
uniós intézkedéseket is hozzanak a nemek közötti esélyegyenlőség
előmozdítása érdekében. “Európa – a kötelező erejű uniós
előírásokkal és az elrettentő erejű szankciókkal – az egyik
legfontosabb biztosítéka annak, hogy kézzel fogható eredményeket
érjünk el ezen a területen” – vélte Gurmai Zita.
“Növelni kell a nők arányát a politikai és a gazdasági
döntéshozatalban, és ez nem csak esélyegyenlőségi kérdés. A
gazdaságra is káros a jelenlegi egyenlőtlen és igazságtalan helyzet
fenntartása, mert így a társadalom több mint felét kitevő nőkben
rejlő gazdasági potenciál sem hasznosulhat. A progresszív
nőmozgalmaknak ezért tovább kell folytatniuk munkájukat, hogy a
nemek közötti esélyegyenlőség valósággá váljon” – zárta beszédét az
EP-képviselő.
BreuerPress
|
