|
„Egy erős Közép-Európában Magyarország mozgástere is megnő, föltett szándékunk, hogy Közép-Európát meg kell erősíteni”, fogalmazott Németh Zsolt a műsorban. Ezt a munkát a szolidaritás megerősítésével lehet megalapozni, tette hozzá. A külügyi államtitkár szerint a közép-európai országoknak komoly közös érdekei vannak. Az egyik ilyen, hogy az Európai Unió ne úgy ügyeskedjen, hogy a kohéziós forrásokat lecsökkenti, s ezen országok felzárkózási lehetőségét visszametszi.
A régió infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztéséért Magyarország eddig is sokat tett, és ez a munka folytatódik, hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: szeretnék a határmenti infrastruktúra-fejlesztést minden viszonylatban megvalósítani. A szlovákokkal és a szlovénekkel már aláírták az erre vonatkozó megállapodást, a románokkal, az osztrákokkal és a horvátokkal pedig megkezdődtek az ezzel kapcsolatos egyeztetések. Németh Zsolt úgy fogalmazott: komoly forrásokat fognak elkülöníteni arra, hogy Magyarországnak a kommunizmus időszakából megörökölt bezártságát feloldják, a trianoni békeszerződés nyomán megszakadt kapcsolatokat újraépítsék. Már a közeljövőben mintegy 50-60 határ-összeköttetési pont fejlesztésére kerül sor.
Eközben folyamatos az energetikai hálózatok összekötése is. Ezek a programok szolidaritást generálnak, részben ennek köszönhető az elmúlt időszakban kiegyensúlyozott magyar-szlovák viszony is, amelyben háttérbe szorultak az egyébként továbbra is aktuális nemzetpolitikai kérdések: a nyelvtörvény, az állampolgársági törvény. Németh Zsolt úgy fogalmazott: a szlovák-magyar viszony most a tőkefelhalmozásról szól. A nemzetpolitikát és a diplomáciát sem lehet sikeresen megvalósítani, ha nincs egy kiinduló bizalom a két fél között. A jogérvényesítés, az előrelépés lehetősége nem túl tágas, de például van perspektívája annak a civil kezdeményezésnek, amely a magyar nyelvhasználat bővítését tűzi ki célul, s a közelmúltban a kettős állampolgárság kérdésében is megtartották az első szakértői egyeztetéseket. A külügyi államtitkár úgy véli, van remény arra, hogy Szlovákia módosítsa az állampolgársági szabályozását, mert nem csak a felvidéki magyarok, de a szlovákok is szeretnék a kettős állampolgárságot.
A román-magyar kapcsolatokról szólva az államtitkár azt mondta: a magyar fél elkötelezett, szeretné tartani az elmúlt években jellemző jó viszonyt. Most a román térfélen pattog a labda, s az elmúlt napok megnyilatkozásai egyáltalán nem megnyugtatóak. Nem tekinthető barátságos megnyilvánulásnak Victor Ponta azon kijelentése, hogy szemben a magyar miniszterelnökkel ő demokrata, szereti a kisebbségeket és tiszteli az ellenzéket. Ha hiányzik a kölcsönös tisztelet, akkor nehéz időszak előtt áll Magyarország és Románia, mondta Németh Zsolt. Az elmúlt hetekben előtérbe került a közigazgatási beosztással kapcsolatos kérdéskör is. Úgy gondolja, egy alapvető európai jogelv, hogy nem csökkenhet a kisebbségek aránya az általuk lakott közigazgatási egységekben.
Ukrajnával kapcsolatban Németh Zsolt kifejtette: legnagyobb szomszédunk államiságának megerősítése a tét, és az energetikai együttműködésünk fejlesztése. A közös európai energetikai politikának Ukrajnával együttműködésben kell megvalósulnia, Magyarország ezt a véleményt mindig is támogatta.
A magyar-szerb viszony a kölcsönös tisztelet és együttműködés mentén megnyugtatóan alakul. A vajdasági magyaroknak természetesen nem könnyű a helyzetük, hiszen a tartomány és a helyhatóságok szintjén együtt kell működniük a korábbi kormányzópárttal, a jelenlegi ellenzéki párttal is, illetve országos ügyekben, nemzetközi kérdésekben a vezető kormánypárttal. Ezt a feladatot a Vajdasági Magyar Szövetség egyelőre sikeresen látta el, az ő szerepük nagyon fontos. Szerbia az európai integrációban kiemelten számít Magyarországra, tette hozzá az államtitkár, és hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy idén a külhoni magyarok számára is megnyílik a regisztráció lehetősége, így később ők is részt vehetnek a magyar politika alakításában.
BREUERPRESS-info
|
